Nem lehet egy digitális átállást jól csinálni anélkül, hogy az alaprendszerét is átalakítaná egy pénzintézet. Az, hogy a régi szolgáltatásokat digitálissá tesszük, nem elég, hogy egy bank sikeresen fel tudja venni a kesztyűt az online világban - véli Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese. Természetesen minden alaprendszer-csere kockázatos és nem hibamentes.
Július 5-én lezárult az MKB Bank digitális átállása; a pénzintézet lecserélte központi rendszerét, mintegy 10 másik rendszert megszüntettek és egyesítettek, valamint a bank teljes informatikai architektúráját is korszerűsítették. A pénzintézet az Oracle Flexcube nevű rendszerére állt át, amit világszerte mintegy 600 bank használ. Az átállással kapcsolatosan voltak problémák, ezek nagy részét viszont már elhárították - hangzott el az MKB mai sajtótájékoztatóján.
Az előzetes terveknek mindenben megfelelően június 29. és július 5. között megtörtént az MKB Bank teljes körű digitális átállása - közölte a bank.
Június 30-tól július 5-ig tart majd az MKB digitális átállása, mely során a bank a teljes alaprendszerét lecseréli. Az újítás gyorsabb hitel- és folyószámlaügyintézést hozhat; például a bank tervei szerint igényléstől számított kilenc napon belül folyósítani fog tudni majd jelzáloghiteleket, míg a fedezetlen hiteleket akár már fél órán belül is folyósíthatják. Az MKB új rendszere emellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a fintechcégekkel gördülékenyebb partnerségeket indítsanak - hangzott el mindez a bank mai sajtóeseményén.
Június végén, június 30-túl július 4-ig átáll az MKB az új alaprendszerre, a több éves, hatalmas feladatot jelentő, régóta húzódó program úgy tűnik, most végre zárulhat.
A magyar bankok többnyire "tinédzser korú" alaprendszereken működnek, eközben a Metro Bank, egy kicsi brit bank már a hat éves alaprendszerével is elégedetlen volt. Olyannyira, hogy fogták, és az egész alaprendszert a felhőbe költöztették.
A Wall Street-i bankok komoly pénzeket ölnek technológiai fejlesztésekbe, amelyekkel a fintech cégekkel szemben fel tudják venni a versenyt. Ugyanakkor bizonyos területeken még mindig olyan elavult a rendszerük, hogy a szabályozói elvárásoknak sem tudnak megfelelni - írja a Wall Street Journal.
Tavaly 5 nagy banki rendszerhibáról jelentek meg cikkek a magyar médiában, ezek közül egy több bankot is érintett. Egy évvel korábban, azaz 2014-ben 3 ilyen esetet regisztráltunk, ami azért érdekes, mert a Magyar Nemzeti Bank 2014-es adatai alapján arra következtethetünk, hogy az összesen 169 akkori banki rendszerhibának csak igen kis hányada, mindössze 1,7 százaléka éri el a média ingerküszöbét. Ha feltételezzük, hogy az arányok 2015-ben sem változtak, azt mondhatjuk, hogy tavaly több mint 280 pénzforgalmi üzemzavar jelentkezett Magyarországon, ami ijesztően nagy szám ahhoz képest, hogy mennyire kulcsfontosságú szektorról beszélünk. Hogyan fordulhat elő ilyesmi?
Miközben a média az MKB szanálásától és vevőkeresésétől hangos, kevesebben tudják, hogy az MKB lehet az egyik első fecske a magyar nagybankok között, amely végre rászánja magát a számlavezető rendszerének lecserélésére. Ez egy több milliárd forintos, minimum egy évig tartó projekt, ami rengeteg munkával jár. De ahogy Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes a Portfolio-nak elárulta, pár éven belül megtérülő befektetésről van szó. Éves szinten ugyanis több száz millió forintot is meg tud spórolni a bank az üzemeltetési költségek és támogatási díjak csökkenésén. A projekt befejeztével az MKB egy nagyobb akvizíciót is képes lesz jóval könnyebben lebonyolítani, és egy sor más előnye is lesz a rendszercserének.
A bankszektor és különösen a magyar piac folyamatos nyomás alatt van, változnia és alkalmazkodnia kell a külső és belső elvárásokhoz. Ebben a rendkívül feszült helyzetben az alaprendszereknél elvárás, hogy legyenek rugalmasak, robosztusak, az üzletmenet folytonossága ne szakadjon meg, de súlyos százmilliókba se kerüljön az üzemeltetése vagy cseréje. Mégis hogyan kezeljék a bankok ezt a problémát? Ezt a kérdést járja körül a következő cikkben a PwC Magyarország részéről, Kerekes Antal és Nagy Ádám Gusztáv.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
