Egy frissen publikált elemzés szerint a Blockchain technológia 2,7 milliárd dollárt spórolhat meg évente az alapkezelőknek, ha az alapokkal kapcsolatos eladási és vételi folyamatokat erre a technológiára terelnék át - írja a Financial Times.
Január végén már a 6208 milliárd forintot is meghaladta a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb keresletet januárban a vegyes és ingatlanalapok iránt mutatták a befektetők. A legjobb havi hozamokat a zártkörű és a részvényalapok hozták befektetőiknek, előbbi több mint 8, utóbbi 5,5%-kal zárta a januárt.
A friss, tavalyi negyedik negyedéves számok alapján megosztottak a legnagyobb hedge fundok abban, mihez kezdjenek a Facebookkal, Apple-lel, Google-lal, Amazonnal vagy a Netflixszel. Mindeközben úgy tűnik, egyre nagyobb étvágyuk van az európai részvényekben, a világ legnagyobb hedge fundja például jelentős short pozíciókat építetett ki Európa óriácégeiben.
Folyamatosan csökken az USA-ban a befektetési alapok száma, olyannyira, hogy tavaly volt sorozatban a második év, amikor több alapot szüntettek meg, mint amennyit indítottak. A folyamat mögött pedig nem a korábban már tapasztalat piaci turbulenciák és befektetői nyomás állnak, hanem egy szélesebb körű piaci változás mozgatja a szálakat - írja a Financial Times.
Tavaly ezermilliárd euróval nőtt az európai befektetési alapok vagyona, ezzel a teljes kezelt vagyon 10,4 ezer milliárd euróra duzzadt - számol be a hírről a Reuters.
A Deutsche Bank alapkezelőjének befektetési igazgatója szerint nem tanácsos most bárkinek is kriptodevizába fektetnie, mivel a magas volatilitás, a lehetséges ármanipuláció, valamint az adatveszteség, illetve adatlopás veszélye is fennáll - írja a Bloomberg.
Egyre több alapkezelő és befektetői egyesület emeli fel hangját a januárban életbe lépett MiFID 2-es irányelv egyik fő szabálya ellen, a költségek és díjak részletes kimutatása ugyanis nem segíti, sokkal inkább megtéveszti a befektetőket - számol be a hírről a Financial Times.
Idén három brókercégnek is megszűnt a tagsági jogviszonya a Befektető-védelmi Alapnál (Beva). Mindhárom esetben az MNB vonta vissza a cégek működési engedélyét.
Az abszolút hozamú alapok mellett az ingatlanalapok is átlépték 2017-ben az ezermilliárd forintos kezelt vagyont, amelyben nagy szerepe van a már évek óta tartó hazai ingatlanpiaci felfutásnak. Tavaly nem volt olyan alapkategória, amely annyi pénzt vonzott volna be, mint az ingatlanalapok, a teljes kezelt vagyon közel harmada a 2017-es év termése. Bár az újonnan beáramló pénzek java része a legnagyobb alapoknál csapódott le, a legnagyobb, 9-10%-os éves hozamokat nem ezekkel, hanem a kisebb kezelt vagyonú alapokkal lehetett elérni tavaly.
Tegnaptól él az erősebb befektetővédelmet és piaci szabályozást célzó új EU-s irányelv, a MiFID 2. Miután az élesedést követően is több nyitott kérdés maradt, sokan azt várták, nem lesz zökkenőmentes az első nap. A Bloomberg összeszedte az első tapasztalatokat.
Ma indul útjára a pénz-, tőke- és befektetési piaci szereplők életét felforgató uniós irányelv, a MiFID 2. A piaci szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük és még több elvárásnak megfelelniük, de a befektetők sem dőlhetnek hátra, az új szabályozás ugyanis több ponton is megváltoztatja az eddigi befektetési folyamatot. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen fontosabb változásokra készülhetnek mától a befektetők, és milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelniük a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknak.
Sosem kezeltek annyi pénzt az abszolút hozamú alapok, mint 2017-ben, a jó hozamoknak és a 240 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlásnak köszönhetően mára több mint ezermilliárd forint sorsáról döntenek az alapok kezelői. A legmagasabb éves hozamokat azok tudták zsebre tenni, akik mertek kockáztatni. Három olyan alap is volt tavaly, amely 10% felett hozott befektetőinek, köztük az OTP Supra, amely nemcsak jó teljesítményével, de elképesztő nagyságú kezelt vagyonával is kivívta a figyelmet. A HOLD (korábban Concorde) alapjai ezúttal az alapkezelőtől szokatlan módon rosszul teljesítettek, az OTP viszont nemcsak a hozamokban, de az értékesítésben is brillírozott: a piaci állománynövekedés kétharmadát az ő abszolút hozamú alapjai hozták.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Január elején életbe lép az uniós MiFID 2-es irányelv, ami miatt rendszerösszeomlástól, a piaci kereskedésből való kizárástól és a fat fingerek (elütéses hibák) növekvő kockázatától tartanak a bankok - számol be a hírről a Bloomberg.
Novemberben inkább csak stagnálást mutatott a befektetési alapok piaca, miután a jó keresleti számokat jórészt ellensúlyozták a gyenge hozamok. Múlt hónapban vegyes alapokból és ingatlanalapokból fogyott a legtöbb, miközben a pénzpiaci alapok továbbra is vezetik a listát a legtöbb pénzt vesztő alapok sorában.
Akadozhat a befektetési alapok értékesítése Európában, miután az alapkezelőknek alig három hetük maradt arra, hogy átadjanak minden szükséges információt az értékesítő hálózatoknak - számol be a MiFID 2. bevezetéséhez kapcsolódó újabb kihívásról a Financial Times.
Jelentős különbségek vannak az európai országok között, ha befektetési alapokról van szó, a nyugati országokban inkább a részvény- és vegyes alapok a keresettebbek, míg pénzpiaci alapokat a németeknél vagy osztrákoknál, de még a szlovákoknál és a cseheknél sem nagyon találni. A Portfolio által gyűjtött adatokból kiderül az is, hogy a magyar ingatlanalap-imádat nemcsak a visegrádi országokat, de egész Európát is felülmúlja, sehol sem olyan magas az ingatlanalapok aránya a befektetési alapok piacán, mint nálunk.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
