Nem egyedi eset, hogy valaki karriert vált és akár az eredeti foglalkozásától gyökeresen eltérő pályára lép. Van, aki például egy 40 milliárd dolláros alap kezelése után farmot vesz magának és tejet kezd árulni.
Nem biztos, hogy jó hír a befektetőknek, amit a legutóbbi, New York-i, párizsi és londoni portfóliókezelők körében végzett felmérés hozott ki eredményként: a megkérdezettek alig fele élt át ugyanis pályafutása során egy piaci összeomlást - írja a Quartz.
Egy frissen publikált elemzés szerint a Blockchain technológia 2,7 milliárd dollárt spórolhat meg évente az alapkezelőknek, ha az alapokkal kapcsolatos eladási és vételi folyamatokat erre a technológiára terelnék át - írja a Financial Times.
Január végén már a 6208 milliárd forintot is meghaladta a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb keresletet januárban a vegyes és ingatlanalapok iránt mutatták a befektetők. A legjobb havi hozamokat a zártkörű és a részvényalapok hozták befektetőiknek, előbbi több mint 8, utóbbi 5,5%-kal zárta a januárt.
A friss, tavalyi negyedik negyedéves számok alapján megosztottak a legnagyobb hedge fundok abban, mihez kezdjenek a Facebookkal, Apple-lel, Google-lal, Amazonnal vagy a Netflixszel. Mindeközben úgy tűnik, egyre nagyobb étvágyuk van az európai részvényekben, a világ legnagyobb hedge fundja például jelentős short pozíciókat építetett ki Európa óriácégeiben.
Folyamatosan csökken az USA-ban a befektetési alapok száma, olyannyira, hogy tavaly volt sorozatban a második év, amikor több alapot szüntettek meg, mint amennyit indítottak. A folyamat mögött pedig nem a korábban már tapasztalat piaci turbulenciák és befektetői nyomás állnak, hanem egy szélesebb körű piaci változás mozgatja a szálakat - írja a Financial Times.
Tavaly ezermilliárd euróval nőtt az európai befektetési alapok vagyona, ezzel a teljes kezelt vagyon 10,4 ezer milliárd euróra duzzadt - számol be a hírről a Reuters.
A Deutsche Bank alapkezelőjének befektetési igazgatója szerint nem tanácsos most bárkinek is kriptodevizába fektetnie, mivel a magas volatilitás, a lehetséges ármanipuláció, valamint az adatveszteség, illetve adatlopás veszélye is fennáll - írja a Bloomberg.
Egyre több alapkezelő és befektetői egyesület emeli fel hangját a januárban életbe lépett MiFID 2-es irányelv egyik fő szabálya ellen, a költségek és díjak részletes kimutatása ugyanis nem segíti, sokkal inkább megtéveszti a befektetőket - számol be a hírről a Financial Times.
Idén három brókercégnek is megszűnt a tagsági jogviszonya a Befektető-védelmi Alapnál (Beva). Mindhárom esetben az MNB vonta vissza a cégek működési engedélyét.
Az abszolút hozamú alapok mellett az ingatlanalapok is átlépték 2017-ben az ezermilliárd forintos kezelt vagyont, amelyben nagy szerepe van a már évek óta tartó hazai ingatlanpiaci felfutásnak. Tavaly nem volt olyan alapkategória, amely annyi pénzt vonzott volna be, mint az ingatlanalapok, a teljes kezelt vagyon közel harmada a 2017-es év termése. Bár az újonnan beáramló pénzek java része a legnagyobb alapoknál csapódott le, a legnagyobb, 9-10%-os éves hozamokat nem ezekkel, hanem a kisebb kezelt vagyonú alapokkal lehetett elérni tavaly.
Tegnaptól él az erősebb befektetővédelmet és piaci szabályozást célzó új EU-s irányelv, a MiFID 2. Miután az élesedést követően is több nyitott kérdés maradt, sokan azt várták, nem lesz zökkenőmentes az első nap. A Bloomberg összeszedte az első tapasztalatokat.
Ma indul útjára a pénz-, tőke- és befektetési piaci szereplők életét felforgató uniós irányelv, a MiFID 2. A piaci szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük és még több elvárásnak megfelelniük, de a befektetők sem dőlhetnek hátra, az új szabályozás ugyanis több ponton is megváltoztatja az eddigi befektetési folyamatot. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen fontosabb változásokra készülhetnek mától a befektetők, és milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelniük a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknak.
Sosem kezeltek annyi pénzt az abszolút hozamú alapok, mint 2017-ben, a jó hozamoknak és a 240 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlásnak köszönhetően mára több mint ezermilliárd forint sorsáról döntenek az alapok kezelői. A legmagasabb éves hozamokat azok tudták zsebre tenni, akik mertek kockáztatni. Három olyan alap is volt tavaly, amely 10% felett hozott befektetőinek, köztük az OTP Supra, amely nemcsak jó teljesítményével, de elképesztő nagyságú kezelt vagyonával is kivívta a figyelmet. A HOLD (korábban Concorde) alapjai ezúttal az alapkezelőtől szokatlan módon rosszul teljesítettek, az OTP viszont nemcsak a hozamokban, de az értékesítésben is brillírozott: a piaci állománynövekedés kétharmadát az ő abszolút hozamú alapjai hozták.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.