A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről-lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre. Ez a Magyar Nemzeti Bank stratégiája - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek adott interjújában.
Tegnap 401-ről 406 egységig gyengült a forint az euróval szemben, aztán a Fed kamatdöntése után erősödni tudott a hazai fizetőeszköz. Úgy tűnik azonban, hogy a lendület nem tartott sokáig, hiszen ma a délelőtti órákban még viszonylag jó tőkepiaci hangulatban is újra felfelé vette az irányt az euró kurzusa. 11 óra előtt 407 fölé szúrt az árfolyam, ez kéthetes forintmélypontot jelent. Délutánra aztán jött némi megnyugvás, amivel sikerült ledolgozni a korábbi esést.
Az MNB a keddi döntésével összhangban ma 10,75 százalékra emelte az egyhetes betéti tenderének kamatát. A lépéssel a jegybank valódi monetáris politikai eszközében, az irányadó kamatban is megtörtént a határozott, 100 bázispontos szigorítás.
Mai ülésén újra szigorított politikáján a monetáris tanács: a 100 bázispontos kamatemelés a várakozási sáv felső részén alakult, vagyis a Magyar Nemzeti Bank nem lassított. 15 órakor a jegybank a hagyományos rendnek megfelelően közzétette a kamatemelésről szóló indoklását, amelyből kiderül, hogy jegybank hazai inflációs képe az utóbbi egy hónapban romlott.
Az árstabilitás biztosítása és a maximális foglalkoztatásra való törekvés mellett Dan Morehead, a Pantera Capital vezérigazgatója szerint van egy harmadik dolog is, amit az amerikai jegybank csinál: mégpedig egy piramisjátékot működtet. Legutóbbi Blockchain Letter című írásában Morehead úgy fogalmazott, hogy a Fed az állam- és jelzálogkötvények manipulálásával a történelem legnagyobb piramisjátékát működteti.
A jegybank erős, 200 bázispontos alapkamat-emelésére majdnem az összes pénzintézet kamatemeléssel reagált. A Bankmonitor által vizsgált 9 bank közül ma nyolcnál drágábban vehetünk fel lakáshitelt, mint egy hónappal ezelőtt.
A kamatemelés nemcsak az árstabilitásra és a forint árfolyamára gyakorol hatást, a pénzügyi szolgáltatások kontextusában megannyi területen fejti még ki hatását – egyebek mellett erről beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Romániában is évtizedes csúcsokat dönt az infláció: az éves ráta 2022 áprilisában 13,76% volt, messze felülmúlva a jegybanki várakozásokat. Románia közel 18 éve nem tapasztalt ilyen mértékű drágulást, így mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy a jegybank vajon ezúttal is képes lesz-e a korábbiakhoz hasonló eredményességgel fékezni az áremelkedést, illetve ez milyen áldozatokat követel majd a növekedés oldalán.
Romániában júniusban is gyorsult az éves inflációs ráta, elérte a 15,1 százalékot a májusban regisztrált 14,5 százalék után - közölte kedden a román országos statisztikai intézet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett mai ülésén határoz az alapkamat és az egyhetes betéti kamat ismételt összezárásáról, ahogy azt már a múlt csütörtöki közleményében előrevetítette.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy félmillió hektárnyi kukorica és napraforgó ment tönkre az aszály miatt Magyarországon, ami a teljes szántóföldi vetés több mint 10 százaléka. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakújságírója volt a Checklist vendége. Az adás második részében a kicsit több mint egy éve elkezdődött kamatemelési ciklussal foglalkoztunk. Palkó Istvánt, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét arról kérdeztük, hogy az elszálló alapkamat az árstabilitáson és a forint árfolyamán túl, milyen hatást gyakorol az életünkre a lakossági pénzügyi szolgáltatások és állami támogatások tekintetében.
Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti lakásbérleti-díjak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. A felpörgő infláció és a jegybanki alapkamat emelése ugyanakkor már most megágyaz a következő év bérlakáspiaci viszonyainak – állítja a Rentingo.com, legfrissebb elemzésében. A bérleti díjból realizálható 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen alatta marad az inflációnak és a lakossági állampapírhozamoknak, így bérbeadói oldalról várhatóan érdemi kínálatbővüléssel nem lehet számolni, ugyanakkor a fizetőképes kereslet is csökkenhet.
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.
Jövő héten kedden összezárhatja az egyhetes betéti kamat és az alapkamat közötti különbséget az MNB a jegybank csütörtök délutáni közleménye szerint. Ezt azután adta ki az MNB, hogy ma délelőtt 200 bázisponttal emelte az egyhetes betéti tenderen a felkínált kamatot. Az MNB tehát a mai közlemény alapján egy nem kamatmeghatározó ülésen emelheti az alapkamatot, ráadásul drasztikusan, ami figyelemre méltó fejlemény. Emellett a közleményében hangsúlyozza az intézmény: minden eszközt bevet az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében, mert a jelek szerint a forint gyengülését veszélyesnek tartja az inflációs kilátások szempontjából is. Mindez azért is nagyon érdekes, mert a jegybank nem szokott közleményt kiadni az egyhetes betéti tender délutáni lezárásakor. A mai közlés azért is fontos, mert mivel nem vár a hónap végéig a kétféle kamat összeolvasztásával az MNB, így egyúttal megnyitja a teret azelőtt is, hogy a következő hetekben még tovább, a 10% feletti tartományba, emelhesse az egyhetes betéti tenderen felkínált kamatot (ha szükséges), mert jövő kedden már az alapkamat is jókorát ugrik, amihez igazodik a kamatfolyosó felső széle.
Ma már nem arról van szó, hogy 50, 100 vagy 200 bázispontos kamatemeléssel meg lehetne védeni a forintot. Minden hatástalan. Pedig amikor egy deviza gyengül, általában a jegybank feladata, hogy megvédje azt. Magyarországon azonban most más a helyzet. A monetáris politika hatókörén kívül esnek a problémák, amit az is mutat, hogy a mai, 200 bázispontos kamatemelés után azonnal zuhant a forint. Magyarország tehát fekete bárány, hitelességi problémákkal küzd, azonnal a fundamentális helyzeten kell változtatni. A forint romlása ugyanis a fizetési mérleg hiányával, a különadókkal, a rendeleti kormányzással, de leginkább az EU és a kormány közötti vitával függ össze. Utóbbit mihamarabb meg kell oldani.
A forint a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése óta kissé eltávolodott a 400-as szinttől az euróval szemben, ma viszont ismét gyengülést látunk, a jegyzés átvitte a 400-at. A dollárral szemben elérte a történelmi mélypontot a forint.
Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
A várakozásokat meghaladó mértékben, 185 bázisponttal emelte meg az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank kedden, igaz, az emelés mértéke tulajdonképpen enyhébb, mint amilyennek elsőre tűnik - egyebek mellett erről beszélt Beke Károly, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist szerdai adásában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
