Az építőipar egészében bekövetkezett drasztikus és gyors áremelkedés nehéz helyzetet teremtett az elmúlt évben minden piaci szereplő és érintett számára. Most sem lehet azonban megnyugodni, hiszen rengeteg bizonytalansággal áll szemben az iparág. Ahogy minden más területen, a kockázatok és a kihívások az építőipar ajtaján is bekopogtak: alapanyaghiány, kapacitás, árak, hosszú szállítási határidők, nyomás a munkavállalókon – csak néhány a legmeghatározóbb rizikók közül. Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk, aki előrevetítette, hogy „Nem lesz könnyű az idei év.”
Üzleti szempontból is megéri fenntarthatónak lenni, a versenyelőny és a fogyasztói elvárások is már támogatják a vállalatok fenntarthatósági átállását, nem beszélve a megspórolt energia-, vagy esetleg szállítási költségekről, valamint a munkavállalók elégedettségéről. Két skandináv vállalat, a VELUX és az IKEA mutatta be egy mai beszélgetésen, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság és ez miként csapódik le a működésükben.
A kényelmi papucsok piaca konzervatív, de stabil. A Batz 600 tagból álló kiskereskedelmi hálózatot lát el a régióban, a cipőpiacon radikálisan új modell alapja a bizományosi értékesítés.
A német vegyipar az ukrajnai konfliktus miatt robbanásszerűen emelkedő gázáraktól tart. Gazdaságilag nagyon problematikussá válhat a helyzet az energiaigényes iparágak számára, ha a gázellátás Európában szűkössé válik - mondta a Német Vegyipari Szövetség (VCI) vezérigazgatója a dpa hírügynökségnek csütörtökön.
Körülbelül két hét telt el azóta, hogy Mélykútra hirdettek meg tiltakozást a hazai víziszárnyas tenyésztők, akik a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csupán közel 40%-át kapták meg az államtól, immár két negyedévre vonatkozóan. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez jelentős veszteséget jelent a tenyésztőknek, akik a Baromfi Terméktanácshoz is segítségért fordultak. A Portfolio érdeklődött az Agrárminisztériumnál, amely azt a tájékoztatást adta, hogy az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal, és bizonyos felvásárlók olyan felvásárlási gyakorlatot folytatnak, amelyben a termelőket illető támogatások egy részét, vagy egészét bekalkulálják az átvételi árakba. Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére.
Történelmi adatok láttak napvilágot a német építőiparról, ahol 20 éve nem nőtt ekkorát egy év alatt a csődbe ment cégek száma: 2021 novemberében több mint 20%-kal emelkedett a becsődölt cégek száma az előző év azonos időszakához képest - olvasható az UniCredit elemzésében. A német építőipar alakulása hazai szemmel is fontos lehet, hiszen rengeteg magyar munkavállaló dolgozik Németországban az építkezéseken, akik könnyen lehet, hogy inkább hazatérnek, ha tovább bukdácsol a szektor.
Több mint százezer család igényelte otthona felújításához a vissza nem térítendő állami támogatást - közölte Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár hétfőn Facebook-oldalán.
A koronavírus-járvánnyal járó korlátozások miatt jelentős veszteséget szenvedett el vendéglátószektor, amelynek a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie. Nagy szükség lenne béremelésre, amelyet a cégeknek elég nehéz kigazdálkodniuk. Mindeközben a vendégek visszacsábítását nem könnyíti meg, hogy az éttermi étkezés árát sem kímélte a drágulás.
Kína aranyfogyasztása tavaly 1120,9 tonna volt, 37 százalékkal nagyobb a 2020. évinél és 12 százalékkal felülmúlta a koronavírus-járvány előtti utolsó év, 2019 fogyasztását is - áll a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association, CGA) jelentésében.
További építőipari növekedés, dübörgő lakáspiac és logisztikai szegmens, dráguló kivitelezések, az energiaárak generálta anyagár-emelkedés, több külföldi vendégmunkás és az ellátási láncok lassú helyreállása jellemzi várhatóan a 2022-es hazai építőipart. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagjai értékelték az építésgazdaság helyzetét és elmondták a várakozásaikat.
Svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be a hazai menzákon a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, amely elnöke szerint felül kell vizsgálni az egész közétkeztetési rendszert, a finanszírozási háttér mellett az összes közétkeztetési folyamat racionalizálására van szükség a termelékenység, az ellátás, a költségek, a munkaerő-optimalizálás, a gépesítettség és a fejlesztések kapcsán is.
Biológus diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és habár tanult közgazdaságtant és pedagógiát is, az igazi szenvedélye az illatok lettek Zólyomi Zsoltnak, aki egyike lehetett a világon azoknak, aki Franciaországban sajátíthatta el a parfümőri szakmát. A hazai parfümőr Magyarországon meglepően sikeres üzletet épít, de az általa készített személyre szabott parfümmel akár a világot is képes átszelni a megrendelő kedvéért. Magyarország első niche parfümériájának tulajdonosának showroomjában járt a Portfolio, ahol egyebek mellett azt is megtudtuk, hogy mennyi összetevőből készül egy parfüm, milyen áron, és hogy nincs még egy olyan iparág, amely akkora árréssel dolgozik, mint a parfümipar luxus szegmense. Zólyomi Zsolt azt is megosztotta, hogy ugyan a koronavírus-járvány érintette ezt az ipart is, azonban azt is bizonyította, hogy üzletileg nemcsak egészséges, hanem jövedelmező is. Úgy véli, hogy ha valaki pénzt akar válsághelyzetben értékállóan befektetni, akkor luxusrészvényekben érdemes gondolkodni.
Decemberben - több mint egy év után, a Munka Törvénykönyvének megfelelően - újra egy összegben kapták meg fizetésüket a dunaújvárosi vasmű dolgozói. Pénteken bruttó 100 ezer forint jutalmat is kapnak és egy szerdán körbeküldött vezetői levélből kiderült: jövőre 10%-os béremelésben részesülnek a munkavállalók. Úgy tudjuk, hogy minderre a kapacitások egyre magasabb kihasználásának köszönhetően van lehetőség.
A mezőgazdaságot nem egyenletesen növekvő jövedelmezőség, ezzel szemben az élelmiszeripart stabilan stagnáló jövedelmezőség jellemzi, a kiskereskedelem stabilan növekvő pályán van és egyre komolyabb profitot képes előállítani abból, amit számára az értéklánc biztosít - mondta a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián Hollósi Dávid. A Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el. Úgy véli, hogy egy egészségesebb magyar élelmiszergazdaság érdekében a megoldás a stabilabb ár- és jövedelmi szint kialakítása lenne ideális az értéklánc minden tagjánál.
Nehéz volt az idei év mind a lakosság, mind az építőipari szektor tagjai számára, a hiány és gyorsan változó árak folyamatos bizonytalanságban tartották az egész piacot. Ezeket a tapasztalatokat összegzi az újHÁZ Centrum legújabb kutatása, amely szerint a felújító és építkező magyarok 83 százaléka érzékelt költségnövekedést a beruházás közben, a kivitelezők pedig az árak további emelkedésével és 1-6 hónapos vállalási idővel számolnak a 2022-es évre. A felmérés bemutatója során azt is megtudtuk, hogy árkorrekciókra azoknál az építőipari termékeknél lehet csak számítani, ahol az árak elszállását, valamilyen külföldi (gyárak leállása a járvány miatt, BASF gyár leégése, stb.) eseményből fakadó, jelentős kínálatvisszaesés okozta. A többi anyagnál, nem látni olyan piaci folyamatot, ami áresést idézne elő.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett, derült ki a KSH jelentéséből. Elemzők szerint szinte minden termék és szolgáltatás drágul, így az MNB-nek tovább kell folytatni a kamatemelést, hogy letörje az inflációt. Úgy vélik, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A magas áremelkedés pedig jövőre is fennmaradhat, a szakértők elkezdték felfelé módosítani a jövő évi várakozásaikat.
Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség hétfőn.
Az alapanyaghiány, a chiphiány, az ellátási láncok problémája az egész világgazdaságot megrázza, és úgy tűnik, hogy Magyarországon is egyre súlyosabb gondokat okoz. A Covid miatti korlátozások időszakában a kereslet hiánya volt a legnagyobb gondjuk a vállalatoknak, a kilábalás időszakában viszont az alapanyag és a kapacitáshiány korlátozza a termelésüket. A feldolgozóipar és az építőipar egyaránt küzd ezzel, és könnyen lehet, hogy a következő időszakban fennmarad ez a probléma.
Az édességgyártók várakozásai szerint kevesebb szezonális édesség fogyhat el idén a hazai piacon, az értéket tekintve azonban enyhe növekedéssel számolnak - írta szerdai számában a Magyar Nemzet. A várakozások szerint az idén mintegy nyolcmillió csokoládéfigurát és 3500 tonna szaloncukrot visznek haza a magyar boltokból. A teljes decemberi forgalom elérheti az ötvenmilliárd forintot.
Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk korábban, az építőipari alapanyagok és építőanyagok jelentős drágulásának megfékezésére a kormány idén különböző intézkedéseket hozott, melynek során exportregisztrációt és néhány bányászati céget érintő látványos extraprofitadót vezetett be, és ösztönözte a gyártókat, hogy belföldön és egy bizonyos árszinten értékesítsék termékeiket. Ezt követően jött a hír, hogy zártkörű tenderen értékesítették az ország egyik legnagyobb, 303 hektáros területen fekvő kavics- és homokbányájának kitermelési jogát, amit a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyert el. Ennek indulása kapcsán nemrég körbejártuk, hogy melyek ma az ország legnagyobb kavics és homokbányászati cégei, melyre válaszul a legnagyobb hazai szereplő, az osztrák tulajdonban lévő magyar cég, a Lasselsberger Hungária Kft. is elküldte észrevételeit. Hogy a pénzügyi kimutatások alapján az elmúlt 3-4 évben látványos hasznot termelő (átlagosan 20-30%-os EBITDA-val rendelkező) bányászati vállalkozások között dúl-e a háttérben valamilyen "háború", vagy ez csak egyfajta kommunikációs helyezkedés és piacnyugtatás, azt egyelőre mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Mindenestre az eddig mindig a háttérben lévő, csöndes szektor, most egyre több fényt kap, amivel remélhetőleg egy sokkal transzparensebb, egyre inkább versenyző, így egyre jobb minőségű árút, egyre jobb kiszolgálással, egyre hatékonyabban, és egyre olcsóbban kínálva fognak tudni értékesíteni a vásárlóknak. Lássuk mit reagált a Lasselberger a rövid körképünkre.
