Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, számos súlyos halálos betegség krónikus betegséggé alakult, vagy gyógyíthatóvá vált - mutat rá az originális gyógyszergyártók kiemelt jelentőségére egy konkrét példán keresztül a Portfolio-nak adott interjújában Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki az innovatív gyógyszeripar elmúlt évtizedekben előállított új terápiái miatt azt hangoztatja, hogy minden ilyen készítmény mindig egy új esély is. A gyógyszeripari szakemberrel a klinikai vizsgálatok kiemelkedő szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy azok összértéke már eléri a 90 milliárd forintot éves szinten, de jelentős potenciált lát még ebben a szervezet, ezért érdemes lenne ösztönözni ezt a tevékenységet, akár a gyártók itteni működési környezetének megváltoztatásával. A Magyarországon működő innovatív gyógyszeripari vállalatokat tömörítő szervezet ezért is üdvözölte Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát a gyógyszeripar lehetséges tehercsökkentéséről. Talán az utolsó pillanatban láttuk meg a fényt az alagút végén - jelezte Dávid Tamás, utalva arra, hogy az innovatív készítményeket terhelő hazai adóterhek kimagaslóak.
Megjelent a Portfolio heti podcasjének extra adása, melynek első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke adott interjút lapunknak. A pénzügyi szakember értékelte a főbb hazai gazdasági folyamatokat, melyek között kiemelte: itthon nemcsak ügyetlen mondásokból adódnak a problémák, hanem rendszerszintű problémákkal nézünk szembe. Az adás második részében Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt egyebek mellett a gyógyszerkasszáról, valamint arról, hogy milyen hatást gyakorol a gyenge forint a hazai gyógyszergyártókra. Az interjúkat a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián rögzítettük október 19-én.
85 új terápia vár kormányzati jóváhagyásra, mely évente 100 ezer beteg ellátását érintené – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Business podcast friss adásában Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. A szakember azzal kapcsolatban is nyilatkozott lapunknak, hogy átlagosan mennyi idő Magyarországon új ellátási módszereket bevezetni, hogyan állunk ezzel régiós összehasonlításban, és hogy az infláció miképpen befolyásolja a hazai betegek ellátásbiztonságát.
Magyarország az egyre borúsabb figyelmeztető jelzések ellenére még nem tette rugalmassá és krízisállóvá a gyógyszerfinanszírozást - hívja fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), amely szerint erre különösen nagy szükség lenne, mivel a piaci és reálgazdasági kötöttségek nem megkerülhetők, így a forint folyamatos árfolyamgyengülése, a koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború okozta helyzet már rövid távon is veszélyeztetheti a magyar betegek biztonságos hozzáférését. Romlik a magyarok új terápiákhoz való hozzáférése, ráadásul veszélyben vannak a klinikai vizsgálatok is. Az egyesület úgy látja, hogy azonnali érdemi intézkedésekre van szükség a gyógyszerpolitikában, ezért három fő pontban foglalta össze az új kormány számára a szektort érintő legégetőbb lépéseket.
Mintegy kétéves kihagyást követően újra döntés született új terápiák társadalombiztosítási támogatásba való befogadásról. Ezáltal 31 új gyógyszer, illetve indikáció immáron reguláris támogatás keretében válik hozzáférhetővé egy december végi rendelet értelmében. A támogatási rendszerbe most befogadott készítmények révén többek közt különböző daganatos betegségekben, vérzékenységben, szívelégtelenségben, Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben, ízületi gyulladásos megbetegedésekben és asztmában szenvedő több ezer beteg kaphatja meg a legmodernebb kezeléseket.
Az innovatív terápiák fejlődésének köszönhetően a következő évtizedben több betegségcsoport gyógyításában is forradalmi újítások várhatóak, és leginkább a daganatos, a ritka, valamint a mentális betegségek esetén számíthatunk áttörésre – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös, a régiós innovatív gyógyszervállalatok vezetőinek körében végzett kutatásából. A fejlődést biztosítja, hogy a kutatás-fejlesztés a következő években is az innovatív gyógyszeripar leginkább kiemelt üzleti területe lesz a megkérdezettek szerint. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy fejlesztésre szorul az innovatív terápiák társadalombiztosítási befogadásának felgyorsítása. A körképben természetesen szó esett a vakcinák jövőjéről is, melynek terén a válaszolók jelentős fejlődésre számítanak.
Oliver Rozboril személyében október közepétől új elnök képviseli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét. A Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalat több éves külföldi vezetői tapasztalattal rendelkező magyarországi vezetőjének megválasztására azt követően került sor, hogy lejárt Kókai-Nagy Ákos elnöki mandátuma. Az elmúlt évek munkáját folytatva az új elnök az egészségügyi kormányzat és az orvostársadalom kiszámítható partnereként szeretne segíteni abban, hogy a magyar betegek hozzáférhessenek a legújabb terápiákhoz, és minél többen megértsék, hogy az innovatív fejlesztésű gyógyszerek új esélyt jelentenek a gyógyulásban.
A koronavírus-járvány hatására az innovatív gyógyszeriparban felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amely segíthet abban, hogy a jövőben könnyebben kezelhetőek legyenek a hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös, a régiós innovatív gyógyszervállalatok vezetőinek körében végzett kutatásából. Az eredmények alapján a magyarországi válaszadók másokkal összehasonlítva jobban tartanak a nem kellő mértékben bővülő forrásoktól, és nálunk jelenik meg legmarkánsabban a hamis hírekkel, információkkal kapcsolatos aggodalom.
A magyarok 92 százaléka nem, vagy csak nagyon röviden készül fel az orvossal történő találkozásra, közel ötödük pedig soha nem jár szűrővizsgálatokra – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos közvéleménykutatásából. Annak érdekében, hogy tudatosabban készüljünk az orvostalálkozókra, tájékozottabbak legyünk egészségügyi kérdésekben és személyre szabottan megismerjük a szükséges szűrővizsgálatokat, hazai szakemberek bevonásával új mobiltelefonos applikációt fejlesztettek.
A védőoltások kifejlesztése korunk egyik legjelentősebb orvostudományi sikere, ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem. Miközben a Nemzeti Immunizációs Program jóvoltából Magyarországon világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága, a társadalom döntő többsége nem védett egyébként oltásokkal könnyen megelőzhető betegségektől. A felnőttkori immunizáció része egyes gyermekkori oltások ismétlése, másrészt új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit. Egy felnőttkorra kidolgozott, hatékony élethosszig tartó oltási program előnyei mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szempontból igen jelentősek lennének – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Immunizációs Világhét alkalmából készített összeállításából.
Magyarországon mintegy 600 ezer embert érintenek a ritka betegségek. Jó hír azonban, hogy hazánk a kelet-közép-európai régióban éllovasnak számít a tekintetben, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) által engedélyezett, e betegségcsoportot érintő készítményeknek mintegy 40 százaléka állami finanszírozásban is elérhető a magyar betegek számára. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Ritka Betegségek Világnapja alkalmából publikált összefoglalója szerint az egyre hatékonyabb innovatív terápiák új esélyt jelentenek a betegnek.
A koronavírus-járvány rámutatott arra: a gyógyszerfejlesztés és a makrogazdasági mutatók között egyértelmű az összefüggés - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Kókai-Nagy Ákos. Az Innnovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy vélekedett: a pandémia bebizonyította azt is, hogy az innováció érték, a gyógyszerinnováció pedig befektetés a jövőbe. Szerinte a vakcina egy év alatt történő kifejlesztése óriási teljesítmény az iparág részéről, és a kormányok már az új mutációk elleni készítményeket is ezektől a gyártóktól várják. Az AIPM elnöke egyúttal más fertőző betegségek társadalmi következményeire is felhívta a figyelmet, ezeket csak átmenetileg szorítja háttérbe a járvány. Mindezeken túl a beszélgetés során szóba került az állam szerepvállalása a gyógyszerpiacon, az innovatív terápiák hozzáférése, a klinikai vizsgálatok előnyei, a minisztériumok és az egyesület ezeken a területeken zajló együttműködése, valamint a különadók ügye. A szakember elárulta: 2020-ban 100 milliárd forintos nagyságrendű extra terhet viselt az iparág az ágazati adók következtében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az adómérséklés a szektor elsődleges szempontja.
A magyarok többségének problémát okoz megítélni, mennyire megbízhatóak a médiából érkező, betegségekkel kapcsolatos információk, ötödüknek gondot okoz továbbá hiteles információt találni a szükséges szűrővizsgálatokkal és védőoltásokkal kapcsolatban – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A kutatás eredményei ismét rávilágítottak, hogy az egészségértés fejlesztése az egészségügy összes szereplője számára értéket teremt.
Sok eddig ismert tételt változtatott meg a koronavírus-járvány a gyógyszergyártásban is. Korábban sosem volt ekkora összefogás a szektoron belül, sosem sikerült ennyire gyorsan kifejleszteni egy vakcinát. Ez pedig biztató a jövőre nézve, hiszen komoly gazdasági előnyei is lehetnek annak, ha ez a folyamat tartós lesz – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Kókai-Nagy Ákos, a Biogen ügyvezető igazgatója, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke.
Növekedett a tudományos és innovatív megoldások elismertsége a koronavírus-járvány hatására: a magyarok többsége fontosabbnak gondolja a védőoltásokat és az új fejlesztésű gyógyszereket, valamint a gyógyszeripari innovációt – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint a koronavírus okozta megbetegedés hatásos ellenszerét kizárólag szigorú tudományos szabályokat betartva lehet kifejleszteni, és csak kevesen gondolják, hogy az új vírus kezelésére léteznek házi gyógymódok is. Ugyanakkor nem az új típusú koronavírus okozta megbetegedés a legrettegettebb kór. Sokkal veszélyesebb betegségek gyógyításában történt komoly áttörés az elmúlt évtizedekben, az új fejlesztésű készítmények egyre többeknek jelentenek új esélyt a gyógyulásra.
Az innovatív gyógyszergyártók támogatják a kormány válságkezelő lépéseit, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenlegi krízis jellegéből fakadóan a gazdaság újraindításához elengedhetetlen a stabil egészségipari szereplők, így a fejlesztésorientált gyógyszercégek közreműködése is. Az innovatív gyógyszergyártók arra készülnek, hogy megfelelőn segítsék a gazdaság gyors talpra állítását, az ország újraindítását. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által készített negyedik Innovatív Gyógyszeripari Körképének eredménye azt mutatja, hogy a krízis megoldásának kulcsterületein, így a kutatás-fejlesztésben, a magasan képzett munkaerő megtartásában, valamint a gazdaság számára elengedhetetlen egészséges munkaerő biztosításában is kiemelkedő az innovatív gyógyszergyártók szerepe, ami a vállalatok vezetői szerint a következő években még tovább erősödik.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
