Miután a legfrissebb jelek szerint 30% közeli felzárkóztatási forrásvágást is elszenvedhet a következő EU-s költségvetésben Magyarország, az EU kohéziós politikáját több szempontból is bíráló véleményt publikált a Magyar Nemzet hasábjain Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Az alábbiakban ezt a két fejleményt foglaljuk össze értelmező keretbe rendezve.
Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.
E hét szerdán, azaz október 16-án indul a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése, amely és az első héten mintegy 50 ezer gazdálkodó 50 milliárd forintot kaphat, év végéig pedig az összeg 242 milliárd forintra emelkedhet.
Évek óta erős kifejezésekkel ostorozta többek között az uniós agrárpénzek rendszerét, az "abszurd támogatásokat", de közben a The Observer hétvégi cikkéből kiderült, hogy két évtizede masszív agrártámogatásokat kap a szüleivel közösen tulajdonolt terület után Dominic Cummings, az újdonsült brit miniszterelnök főtanácsadója és a Brexitért évek óta elkeseredetten küzdő stratéga.
A magyar és a francia agrárminiszterek a mai párizsi kétoldalú megbeszélésen "egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak maradni a globális piacon" - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium által kiadott közlemény.
Nagy-Britannia uniós kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak a 2021-2027-es EU-költségvetésből és a magyar kormány célja az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen - mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai meghallgatásán Gulyás Gergely.
Hét ország, köztük Magyarország közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött agrártámogatások növelését vagy legalább a jelenlegi szinten tartását a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium (AM) a testület brüsszeli ülését követően az MTI-vel.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Megjelent a Magyar Közlönyben az EU-s és magyar költségvetésből fizethető agrártámogatások 2018. évi mértékének megállapításáról szóló agrárminiszteri rendelet, amely a keretösszegek és egyéb részletek mellett azt is rögzíti, hogy mától, azaz október 16-tól fizethetők ki ezek az előlegek.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.
"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.
Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.
A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.
Múlt héten még arról írt a lengyel sajtó, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban akár 25%-kal eshet a Lengyelországnak elérhető kohéziós és agrártámogatások volumene, de a nagy régiós felháborodás és a belengetett költségvetési vétó hatására az utolsó pillanatban átdolgozta a pénzosztási tervet az Európai Bizottság és így már csak 5-10%-os vágásról van szó a lengyelek esetén a különböző alapoknál. Ezt a lengyel EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is megerősítette. A pénzosztási képlet átalakítása Magyarországnak is nagyon jó hír, igaz ebben is szerepe lehet a belengetett magyar vétónak is.
Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
Miután az Európai Bizottság egy vitaanyagában felvetette, hogy az uniós közvetlen agrártámogatásoknál 2020 után vezessék be a tagállami kiegészítést, azaz a nemzeti társfinanszírozás lehetőségét, egy ezt erősen ellenző nyilatkozatot tett ma Fazekas Sándor az uniós agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán.
Megmaradna a gazdák jövedelmének jelentős részét kitevő közvetlen jövedelemtámogatás 2020 után, de azok nyújtását környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától teszik majd függővé - többek között ezek vannak benne abban a közleménytervezetben, amelyet az Európai Bizottság majd csak november 29-én tesz közzé, de a Bruxinfo már megszerezte. Lényeges, hogy az Bizottság agrárpolitikai főigazgatósága elutasítja a közvetlen jövedelemtámogatások nemzeti társfinanszírozásának bevezetési ötletét, amely egy nyári bizottsági vitaindítóban is benne volt. A tervek szerint kötelező felső határt szabna Brüsszel az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek, de ezzel párhuzamosan a kisméretű gazdaságok megemelt támogatása is tervben van.
A fővárosba látogatott Kaja Kallas.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Nagy port kavart J. D. Vance interjúja.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
