Az Európai Bizottság hozzájárulna bizonyos Ukrajnából származó élelmiszertermékek behozatalának korlátozásába, ha az érintett EU-országok megszüntetnék egyoldalú döntéseiket. Közben pedig az 5 leginkább érintett uniós tagállam ismét levelet írt a biztosoknak, támogatást sürgetnek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist új adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a magyar eperért ijesztően sokat kérnek a hazai piacokon, többszörösét az importból származó gyümölcsnek. Lehet ugyanakkor, hogy ez teljesen normális. Vendégünk Braunmüller Lajos, a Portfolio elemzője. A második részben az OPEC olajkartell döntéséről volt szó, amelynek következtében naponta több mint 1 millió hordóval csökken majd a kitermelés. Erről Mohos Kristófot, a Portfolio olajpiaci elemzőjét kérdeztük.
A talajokat kizsákmányoljuk és az összeomlás fenyegeti őket, ilyenkor fordulhat elő, hogy a felső réteget egyszerűen elviszi a szél és az autópályára hordja, ahogy az történt a tragikus szombaton, amikor 42 jármű ütközött össze, 39 ember sérült meg, egy pedig életét vesztette. Többek között erről beszélt Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem Professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke a Portfolio Checklist podcastjában.
A Tej Terméktanács adatai szerint az Európai Unióban már hónapok óta csökken a különböző tejtermékek ára, így ennek a hatásnak lassan Magyarországon is meg kell jelennie - számol be róla az RTL Híradó.
Már meghallgatható az Alapvetés, a Portfolio és az Agrárszektor élelmiszerpiaci és agrárszakmai podcastjének új adása. Az év egyik vezető híre volt az inflációs pálya kontextusában, hogy milyen radikális mértékben drágultak hazánkban az élelmiszerek egy év alatt. A legfrissebb, novemberi adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal metodológiája alapján 44 százalékkal, a Magyar Nemzeti Bank számolása alapján pedig 49 százalékkal kell többet fizetni az élelmiszerekért, mint 12 hónappal ezelőtt. Ennek megfelelően készítettünk egy adást, amely kifejezetten az élelmiszerárak emelkedéséről szól, a hazai agrárium csúcsvezetőinek bevonásával. A mai műsorban Éder Tamást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökét, Szabó Ákost, a baromfióriás Tranzit Csoport vezérigazgatóját, valamint Makai Szabolcsot, az egyik legnagyobb magyar agrárpiaci cég, a Talentis Agro vezérigazgatóját kérdeztük a témában.
Már meghallgatható testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. A második évad harmadik adása Harsányi Zsoltról szól. Az 1966-ban született Harsányi az egyik legvagyonosabb magyar, a hazai agrárium fontos figurája. Más érdekeltségei mellet alapítása óta tulajdonosa az Axiál Kft.-nek, mely egyebek mellett mezőgazdasági gépek kereskedelmével foglalkozik gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Ennek megfelelően, Harsányi Zsolt pályáján keresztül jól bemutatható a magyar agrárium elmúlt 30 éves története is. Ebben a műsorban tehát szó volt a TSZ-rendszer széteséséről, a több szempontból zavaros 90-es évekről, az EU-s csatlakozás hozta lehetőségekről és kihívásokról, de természetesen beszéltünk még más témák mellett a 2010-es évek technológiai robbanásáról, a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról, az energiaársokkról, és persze arról is: egyáltalán hogyan került Harsányi Zsolt az agrárium közelébe, családi vállalkozásként folytatódhat-e az Axiál története és hogyan éli meg azt ő személyesen, hogy vállalkozásai a legvagyonosabb magyarok közé repítették.
Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Az agráriumban dolgozóknak számos nehézséggel kellett szembenézniük az elmúlt időszakban, valamint jelenleg is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. A válság hatására a szektorban is még inkább felértékelődnek a hatékonysági mutatók, e téren jelentős előrelépést jelenthetnek a digitalizációs megoldások. A hatékony munkavégzéshez a gazdáknak ahogy eddig, a jövőben még inkább komplex, technológiailag és agrárökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított, költséghatékony megoldásokra van szükségük – mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét kérdezte.
Biztosított a következő időszakban az uniós alaptámogatás, mint a termelők egyik fontos bevételi forrása, ám éppen az idei év mutatott rá arra, hogy milyen fontosak lennének az öntözési, illetve fenntarthatóságot növelő beruházások és a biztosítások. Ezen a téren bőven van még tér a fejlődésre, és a magyar mezőgazdaságnak alapvető érdeke lenne az előrelépés – véli Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője.
Az Európai Bizottság (EB) elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét a 2023 és 2027 közötti időszakra, amely által több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a magyar agrár-élelmiszeriparban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Jobb időkben szívesen választották a vásárlók a magyar termékeket, a mostani élelmiszerdrágulás és a fenyegető recesszió idején azonban félő, hogy a fogyasztók még árérzékenyebbek lesznek. A magyar élelmiszer minőségi ugyan, de az árversenyben gyakran legyőzi a külföldi áru. A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének legújabb adásában.
A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.
Holnap kezdődik Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 nevű rendezvény, amely a szakma jeles szereplőit, szakértőket és döntéshozókat is felvonultat. A rendezvényen mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés tematikája helyet kap. Az eseményt a Portfolio médiatámogatóként segíti.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy megjöttek a Mol második negyedéves eredményei, melyekből az derült ki, hogy egészen rendkívüli folyamatok zajlanak a cégnél. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a Checklist vendége, aki elmondta: a mostani számok olyan nagyok, hogy át kellett skálázni az idősoros grafikonokat. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy a szemünk előtt zajlik Magyarország agráriummal kapcsolatos lehetőségeinek radikális átalakulása. Egymást érik az aszályról, aszálykárról szóló hírek, s az is változóban van, hogy milyen növényeket lehet egyáltalán termelni a hazai földeken. A magyar agrárhelyzetről Braunmüller Lajossal, lapunk agrár szakújságírójával beszéltünk.
Az élelmiszer árakban a háború hatásait 2022 negyedében kezdjük el érezni, jelenleg még a Covid válság hatásai mutatkoznak meg. Az élelmiszerek soha nem jelentettek még akkora terhet a háztartásoknak, mint most - mondta a legfrissebb Takarék AgrárTrend Indexet bemutató sajtóeseményen Héjja Csaba. A Takarékbank Agrár Üzletág, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központ szenior elemzője az idei év átlagában 28 százalékos élelmiszerár-emelkedésre számít. Véleménye szerint a jövedelem növekedése eddig fedezte az élelmiszerárak emelkedését és az élelmiszer többletfogyasztását. Becslésük alapján az élelmiszerárak növekedési üteme idén már meg fogja haladni a jövedelmekét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist mai adása, melyben Bod Péter Ákos volt a vendégünk, akivel a magyar gazdaság belső és külső körülményeinek változásáról beszéltünk mai véleménycikke alapján, mely lapunk On The Other Hand rovatában jelent meg. A volt jegybankár arról is elmondja véleményét, hogy miért nem mehet mostantól úgy a gazdaság-, társadalom- és külpolitika, mint eddig. A műsor második részében az agro-food szektor kihívásairól lesz szó, fókuszban az új uniós ciklussal és az Agrárium 2022 konferenciával.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?