Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Az agráriumban dolgozóknak számos nehézséggel kellett szembenézniük az elmúlt időszakban, valamint jelenleg is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. A válság hatására a szektorban is még inkább felértékelődnek a hatékonysági mutatók, e téren jelentős előrelépést jelenthetnek a digitalizációs megoldások. A hatékony munkavégzéshez a gazdáknak ahogy eddig, a jövőben még inkább komplex, technológiailag és agrárökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított, költséghatékony megoldásokra van szükségük – mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét kérdezte.
Biztosított a következő időszakban az uniós alaptámogatás, mint a termelők egyik fontos bevételi forrása, ám éppen az idei év mutatott rá arra, hogy milyen fontosak lennének az öntözési, illetve fenntarthatóságot növelő beruházások és a biztosítások. Ezen a téren bőven van még tér a fejlődésre, és a magyar mezőgazdaságnak alapvető érdeke lenne az előrelépés – véli Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője.
Az Európai Bizottság (EB) elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét a 2023 és 2027 közötti időszakra, amely által több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a magyar agrár-élelmiszeriparban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Jobb időkben szívesen választották a vásárlók a magyar termékeket, a mostani élelmiszerdrágulás és a fenyegető recesszió idején azonban félő, hogy a fogyasztók még árérzékenyebbek lesznek. A magyar élelmiszer minőségi ugyan, de az árversenyben gyakran legyőzi a külföldi áru. A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének legújabb adásában.
A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.
Holnap kezdődik Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 nevű rendezvény, amely a szakma jeles szereplőit, szakértőket és döntéshozókat is felvonultat. A rendezvényen mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés tematikája helyet kap. Az eseményt a Portfolio médiatámogatóként segíti.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy megjöttek a Mol második negyedéves eredményei, melyekből az derült ki, hogy egészen rendkívüli folyamatok zajlanak a cégnél. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a Checklist vendége, aki elmondta: a mostani számok olyan nagyok, hogy át kellett skálázni az idősoros grafikonokat. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy a szemünk előtt zajlik Magyarország agráriummal kapcsolatos lehetőségeinek radikális átalakulása. Egymást érik az aszályról, aszálykárról szóló hírek, s az is változóban van, hogy milyen növényeket lehet egyáltalán termelni a hazai földeken. A magyar agrárhelyzetről Braunmüller Lajossal, lapunk agrár szakújságírójával beszéltünk.
Az élelmiszer árakban a háború hatásait 2022 negyedében kezdjük el érezni, jelenleg még a Covid válság hatásai mutatkoznak meg. Az élelmiszerek soha nem jelentettek még akkora terhet a háztartásoknak, mint most - mondta a legfrissebb Takarék AgrárTrend Indexet bemutató sajtóeseményen Héjja Csaba. A Takarékbank Agrár Üzletág, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központ szenior elemzője az idei év átlagában 28 százalékos élelmiszerár-emelkedésre számít. Véleménye szerint a jövedelem növekedése eddig fedezte az élelmiszerárak emelkedését és az élelmiszer többletfogyasztását. Becslésük alapján az élelmiszerárak növekedési üteme idén már meg fogja haladni a jövedelmekét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist mai adása, melyben Bod Péter Ákos volt a vendégünk, akivel a magyar gazdaság belső és külső körülményeinek változásáról beszéltünk mai véleménycikke alapján, mely lapunk On The Other Hand rovatában jelent meg. A volt jegybankár arról is elmondja véleményét, hogy miért nem mehet mostantól úgy a gazdaság-, társadalom- és külpolitika, mint eddig. A műsor második részében az agro-food szektor kihívásairól lesz szó, fókuszban az új uniós ciklussal és az Agrárium 2022 konferenciával.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
A műtrágya drágulása miatt a termelők további áremelésre készülhetnek, ezért az élelmiszerek árában akár két számjegyű változás is várható - mondta Móró Tamás gazdasági szakember az RTL Reggeliben.
Bár a műtrágya civilizációnk egyik alapja és a globális demográfiai folyamatok szinte elképzelhetetlenek nélküle, az ezzel foglalkozó részvények befektetésként nagyon ritkán kerülnek szóba még szakmai berkeken belül is. A piac növekedése nemcsak a népesség még mindig gyors bővülésének köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek is, amely az egy főre jutó élelmiszer fogyasztás emelkedésével jár. Az ide tartozó papírok is inkább hosszú távú befektetésként lehetnek érdekesek, de a több éves időtávon nagyon is. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy melyekben látható ilyen időintervallumokban is erős trend.
Sok vállalatnak okoz fejtörést, hogy milyen módon, miből és milyen szabályoknak megfelelően induljon el a fenntarthatóság útján. Nem is csoda, hiszen egy hosszú távú, több évtizedre szóló jó döntést kell most meghozni, aminek a következményei rövid távon akár "fájdalmasak" is lehetnek sok gazdasági szereplő számára. A klímacélok elérése kapcsán beszélgettünk az energiaszektor átalakulásáról, a szén-dioxid-kvóta árának emelkedéséről, a magyar mezőgazdaság által használható eszközökről, az ingatlanpiac egyes új szabályozásairól és a banki szerepvállalásról, Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetőjével.
Valószínűleg már nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné az élelmiszerpiacon tapasztalható árrobbanást a mindennapi bevásárlás során. Az inflációt több dolog is fűti, az agráriumnak nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett a közelmúltban megküzdenie, hanem egyebek mellett a szélsőséges időjárással, a szállítási és rezsiköltségek növekedésével, a bérek emelkedésével, a forint gyengülésével, valamint az alapanyagár és csomagolóanyag drágulásával is.
Az agrárium hitelállománya tovább fog gyarapodni a következő években, a vidékfejlesztési program részeként érkező hatalmas forrás pedig a magyar agrárium versenyképességét is növelheti - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember kiemelte: ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között összességében 592 milliárd forinttal növekedett, ennek 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.
Az áprilisban meghirdetett több mint 1500 milliárd forintos, a gazdaság újraindítását célzó finanszírozási csomag mellett, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) újabb kedvező hitelkonstrukciókat jelentett be, ezúttal kifejezetten az agrárvállalkozások számára. A már meglévő hiteltermék megújításával kidolgozott finanszírozási megoldások akár 100%-os mértékű kamat- és díjtámogatás mellett jelentősen javíthatják a versenyképességet és ösztönzik a mezőgazdasági fejlesztéseket - írja az MFB sajtóközleményben.