A korszakváltás, aminek a magyar agráriumban mind részesei vagyunk, évtizedes távlatban is a legnagyobb kihívás. Csaknem minden gazdálkodási körülmény egyidejű megváltozása változtatásra, versenyre kényszeríti gazdálkodóinkat. Nem vagyunk ehhez hozzászokva. Elkényeztetett minket a támogatási rendszer, a csak néhány növénnyel való foglalatosság, a kedvező költség-ár viszonyok. Mindennek vége. Ezekben az években omlik le mezőgazdaságunkról az a kéreg, amely burokban tartotta. Vele megy a gazdálkodók széles rétege is. Kevesebb vállalkozás, nagyobb, szélesebb együttműködések mentén, de mindenképpen versenyképesebb lesz agráriumunk, nagyjából e pénzügyi-kifizetési ciklus végére. Ennek előmozdítása érdekében e kétrészes cikkben stratégiai témákat boncolgatunk, évet értékelünk.
A magyar termékek vásárlása nemcsak a hazai termelők támogatása miatt fontos, hanem azért is, hogy a pénz az országon belül maradjon, és az árucikkek rövidebb utat tegyenek meg, mielőtt az asztalunkra kerülnek. De vajon mennyire tartják ezt szem előtt a magyar vásárlók? Mit tehetnek a nagyobb áruházláncok annak érdekében, hogy növeljék a hazai termékek arányát a polcokon? Ezen kérdések mentén beszélgettünk két vendégünkkel, Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, és Vincze Gézával, a PENNY beszerzési igazgatójával.
Közel 200 milliárd forintos árbevételt és mintegy 1,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el az UBM - derült ki a cég közleményéből.
A különböző művelési ágakhoz tartozó munkagépek, a régi és új technológiák, és ezek kombinált használata teszi a mezőgazdasági gépipart az egyik legösszetettebbé az alkatrész-utánpótlás szempontjából. Ráadásul helyi szinten sok esetben nem érhetőek el a megfelelő kiegészítők, pótalkatrészek, mert az iparági kereskedőknek nem éri meg készletet tartani. A digitális csatornák használata azonban a gazdálkodók körében is erősödik, egyre népszerűbb az online beszerzés, ahol a szállítási idők is jól tervezhetőek. Arról, hogy miért fontos, hogy 24 órán belül kijusson a gazdálkodóhoz az alkatrész, milyen folyamatok zajlanak aktuálisan a szektorban, hol tart a logisztikai terület digitalizációja, a Portfolio Bedekovits Csabát, a Kramp Hungary kereskedelmi igazgatóját kérdezte.
Továbbra is bíznak a bankok a szántóföldi növénytermesztés jövőjében, de az egyes szereplők hosszabb távú versenyképessége között mára nagy különbségek alakultak ki. Az agronómiai tudásra, a financiális tervezésre nagy hangsúlyt fektető szereplők számára továbbra is eredményesnek tűnik a jövő – mondta el az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere.
Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében. Előbbinél az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával, de ez mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket - közölte az Agrárminisztérium vasárnap.
Becslések szerint 150 ezer tonnával kevesebb almát takarítanak be idén, mint tavaly. Ez az árak emelkedéséhez vezet - írja a Népszava.
Gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest a jövő évtől életbe lépő termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a II. Baranyai Agrár Napon a minisztérium közleménye szerint.
Az Agrárkamara elnöki posztjára egyetlen jelölés érkezett, amely szerint a kormányból kerülhet ki az új vezető: Papp Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, aki eddig a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelt válthatja a botránya miatt megbukott Győrffy Balázst – írj a hvg.hu.
A francia búzatermelők az EU mezőgazdasági tartalékként ismert válságfinanszírozási forrásainak felszabadítását és az állami támogatások növelését sürgetik, mivel a tavaly ősz óta tartó tartós esőzések miatt a főbb európai gabonatermelő országokban gyenge terméseredmények várhatók. A franciaországi búzatermelők általános szövetsége (AGPB) az idei évet a lágybúza szempontjából 2016 óta a legrosszabbnak nevezte.
Napjainkban az ESG egyre nagyobb figyelmet kap a vállalati világban, hiszen a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és az átlátható vállalatirányítás nemcsak etikai kérdések, hanem komoly üzleti előnyöket is jelenthetnek. A Portfolio Business podcast új adásában olyan emberekkel beszélgettünk, akik mindennapi munkájuk során aktívan foglalkoznak az ESG különböző aspektusaival méghozzá egy magyar agrárcégnél. Vendégünk volt Janositz Balázs az UBM Csoport, CFO-ja, vezérigazgató helyettese, Baksa Bettina, a cég ESG-fenntarthatósági felelőse és Elek Zsuzsanna, a Credit Management Group Senior ESG és fenntarthatósági tanácsadója.
Egyre többfelé épülnek Európa-szerte olyan naperőművek, amelyek a hagyományos nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkhoz hasonlóan termőföldre települnek, de azokkal ellentétben a villamosenergia-termeléssel egy időben a napelemek alatt és között mezőgazdasági növénytermesztés is folyik. Egy új kimutatás szerint Magyarországon még nem épültek ilyen erőművek, pedig az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt a magyar élelmiszer- és vízbiztonságot is növelhetnék, és Európában nekünk az egyik legjobbak az adottságaink.
A június eleji adatok szerint csökkent a tojás csomagolóhelyi ára, valamint a vágósertés és a vágócsirke termelői ára 2023 azonos időszakához képest - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AK) legfrissebb összefoglalóiban.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
Sokat vár a hazai agrofood-szektor a vidékfejlesztési forrásoktól, amely jelentős támogatást jelent az ágazat megújulásában és az így megvalósuló fejlesztésektől évekig tartó versenyképességi javulást remélnek az ágazati szereplők. Bonyolítja a helyzetet, hogy sem a mezőgazdaság egésze, sem az élelmiszeripar nincs igazán jó bőrben manapság – még ha felkészült és eredményes szereplőket találhatunk is.
Jelentős lépést tehet előre a hamarosan érkező pályázati források segítségével a magyar élelmiszerágazat, amely komoly történelmi és piaci zavaroktól szenvedett az elmúlt száz évben – mondta el Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio AgroFood 2024 Konferencián. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint valóban sokat számít az érkező forrástömeg, és fontos lenne a projektelőkészítő munka során elkerülni a buktatókat.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
