Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a száj- és körömfájás betegség hazai berobbanásáról volt szó. A piac eddigi reakciójáról és egy járvány potenciális következményeiről Szabó Istvánt, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatóját kérdeztük. A második blokkban a kistelepülések helyzetével és demográfiájával foglalkoztunk annak kapcsán, hogy a kormány bejelentett egy intézkedéscsomagot az elvándorlás és a népességfogyás megfékezésére a falvakban. Mindeközben – pénteki adatok szerint – februárban soha nem látott mélypontra zuhant a születésszám Magyarországon. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Az Újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. együttműködésében - áll a bank közleményében.
Közel 1,8 milliárd forint költségvetésű beruházás keretében naperőművet épített Nyírmeggyesen az UBM. A 4 MW teljesítményű naperőmű 5880 MWh villamos áramot termel majd éves szinten. Ennek köszönhetően az UBM Feed által működtetett takarmánykeverő gyárak és egyéb üzemek villamosenergia-szükségletének 64 százalékát biztosítja majd megújuló energiaforrásból a vállalat.
A Portfolio Agrárium 2025 konferencián a szakértők az öntözésfejlesztési támogatások hatásairól és a precíziós öntözési rendszerek előnyeiről beszéltek, kiemelve a szenzorok és az automatizáció szerepét. Részletesen elemezték a piaci trendeket, különösen a kukorica visszaszorulását és a napraforgó térnyerését, valamint a klimatikus és geopolitikai tényezők hatásait. A finanszírozási és gazdálkodási stratégiák kapcsán hangsúlyozták a költséghatékonyság és a tőkeerő fontosságát, amely segíti a termelőket a piaci ingadozások kezelésében. Az ukrán termékek importkorlátozásainak jövője és az agrárhitelezés változásai is kiemelt téma volt, mivel ezek alapvetően befolyásolják a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szakértők szerint a következő időszakot a folyamatos alkalmazkodás és az új technológiák iránti nyitottság fogja meghatározni.
Egyre jobban terjed a díjtámogatott növénybiztosítások rendszere Magyarországon, az igénybevétel pedig évek óta folyamatosan nő - mondta el az Agrárszektornak Orcsik Tímea, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. nagyvállalati igazgató-helyettese. Kiemelte, a vagyonbiztosítások körében az alulbiztosítottság jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, sokszor ugyanis a gazdák csak a káresemény bekövetkezésekor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a biztosító nem a tényleges kárt téríti meg. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy, milyen tipikus hibákat követnek el a gazdálkodók a biztosításkötés során, illetve hogyan lehet ezeket elkerülni.
Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.
Profit warningot tett közzé ma a magyar agrár- és takarmányipar egyik meghatározó szereplője, az UBM.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
Az elmúlt hónapban kiemelkedő érdeklődés volt tapasztalható a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya beruházási hitelek iránt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Portfolio Csoport rendezvény divíziója idén ünnepelte 20 éves születésnapját a piacon és az utóbbi 10 évben már egyértelműen piacvezető pozícióban szervezi évi mintegy 60 rendezvényét, több mint 40 000 résztvevővel. Mi volt a siker titka 2024-ben? Mitől elég csak annyit mondani egy hazai vezetőnek egy megbeszélés végén, hogy találkozunk a következő Portfolio konferencián? A választ a számtalan témát, iparági aktualitásokat és a piacot lázban tartó kérdéseket boncolgató konferenciáink adják. Lássuk, mik voltak ezek 2024-ben!
Az elmúlt években meglepően jól teljesít az állattenyésztés a növénytermesztéssel szemben, azonban mindez nem jelenti azt, hogy az ágazatban nem lennének megoldandó problémák. Az állattartás különböző szegmensei ráadásul merőben eltérően teljesítenek: míg a sertéstartás és a broilernevelés jobb eredményeket mutat fel, a víziszárnyasok és a pulyka termékpályán komoly gondokkal küzdenek a szereplők. Mindez olyan szintet ért el, amely érdemben átrendezheti a piacot a következő időszakban.
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián az agrár- és élelmiszeripar kihívásait és lehetőségeit is megvitatták a résztvevők. Becze István előadásában ismertette Székely Termék mozgalom céljait és lehetőségeit, mely után kerekasztal beszélgetés keretein belül szó esett a magyar élelmiszeripar hazai és külpiaci kihívásairól, az árérzékenységből fakadó nehézségekről. A szakértők hangsúlyozták az innováció és a fenntarthatóság fontosságát, emellett a márkaépítés jelentőségére is kitértek. A beszélgetés résztvevői szerint az exportpiacokra való belépés stabil termelési kapacitást, hosszú távú elkötelezettséget és pénzügyi stabilitást igényel, és a KKV-k és nagyvállalatok közötti együttműködés, valamint a jól felépített brandek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak mind belföldön, mind a nemzetközi piacokon.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2024 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett átadásra került a Zsűri különdíja, valamint a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is kiosztották.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
A gócpontok közel vannak Szlovákiához.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.