A magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.
Európa versenyképességének növelése érdekében a kiegyensúlyozott szabályozói környezet, az egységes piac megerősítése, és az állami támogatások helyett egész EU-ra kiterjedő eszközök létrehozása elengedhetetlen. Fontos, hogy a kkv-k és a startupok számára is vonzó befektetési lehetőségeket teremtsünk, miközben fenntartjuk a magas szabályozási színvonalat anélkül, hogy túlterhelnénk a vállalkozásokat. A Green Deal keretein belül pedig reális stratégiák kidolgozására van szükség az éghajlatváltozás hatékony kezeléséhez úgy, hogy közben a gazdaságot sem áldozzuk fel – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjújában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának elnöke, Stefano Mallia.
Egyre több, főleg afrikai fejlődő ország támogatja azt, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyett az ENSZ egy munkacsoportja vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését. Viszont meglepő módon a globális együttműködés mellett elkötelezett Európai Unió az, amelyik fúrja, hogy megváltozzon a status quo.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka által tegnap kiadott vélemény szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda véleménye szerint ha a végső ítélet is ezzel a tartalommal születik majd meg, az nemcsak hogy megkönnyíti majd a külföldi vállalkozások hazai áfa-visszaigénylését, de korábbi áfák visszatérítését is megnyithatja.
Az Egészségügyi Világszervezet felhívást fogalmazott meg a kormányok számára, melyben azt sürgeti, hogy növeljék az alkoholos és cukros italok adóját a közegészségügy javítása érdekében.
Most már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy januártól megszűnik a Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelynek újratárgyalása és ratifikálása éveket vehet igénybe. Az amerikai osztalékok esetében nincs mit tenni, ki kell fizetni a 30%-os amerikai forrásadót, és úgy tűnik, a kötvénybefektetések esetében is. Azonban fontos döntést hozott a napokban a magyar Országgyűlés: az OECD-tagországokra kiterjesztik az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket, ez pedig kiemelt jelentőséggel bír a TBSZ-ek kapcsán is.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Az adótörvények és a globális minimumadó is szóba került a törvényjavaslatokhoz készített bizottsági jelentések és módosító javaslatok hétfő esti parlamenti vitáiban. Az Országgyűlés napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját.
Beérett az amerikai bosszúintézkedés, amelyet Washington még azért rendelt el, mert tavaly nyáron a magyar kormány megvétózta a multinacionális cégekre kivetett globális minimumadót. A Magyarország és az Egyesült Államok Kormánya között 1979-ben aláírt kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény hatályon kívül helyezésével új szabályok lépnek életbe a külföldről származó jövedelmek adózásában. Bár végül az Orbán-kormány most a minimumadó tervezetét is a parlament elé terjeszti, az amerikai válaszlépés miatt a magyar adórendszer alapjait érintő változásokra kényszerül a kormány.
2021-ben jelentősen esett az egész Európai Unióban az áfarés, a teljes potenciálisan beszedhető áfabevételnek csupán az 5,3 százaléka hiányzott két évvel ezelőtt az EU-átlag szintjén. Ez jelentős javulás a 2020-ban látott 9,6 százalékos arányszám után. A magyar áfarés 7,1%-ról 4,4%-ra csökkent 2020-ról 2021-re. Az Európai Bizottság minden évben elkészülő jelentésének legutóbbi kiadása Magyarországot is sikersztoriként említi meg az uniós országok között.
Magyarország is bevezeti a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adót, melynek hivatalos tervezetét tegnap, október 18-án, hozta nyilvánosságra a kormány. Bár hazánk a végsőkig harcolt az eredeti G7-es tervezet ellen, de a nemzetközi nyomásnak engedve az OECD-vel és az EU-val karöltve mi is beadtuk a derekunkat. A kitartásnak köszönhetően az eredeti tervekhez képest sikerült jobb feltételeket kiharcolni. A jelenlegi tervezet pénzügyminisztériumi hatástanulmánya alapján kedvező költségvetési szempontból, de a hazánkban működő nemzetközi hátterű leányvállalatoknak, illetve a hazai nagyvállalatoknak is komoly többlet adóterhelésre és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell felkészülniük.
Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, Antiguát és Barbudát, Belize-t, valamint a Seychelle-szigeteket felvette, a Brit Virgin-szigeteket, Costa Ricát és a Marshall-szigeteket törölte a jegyzékből; a listán jelenleg tizenhat joghatóság található.
Az OECD üdvözölte azt a szerda reggel nyilvánosságra hozott szerződést, melyben 130 ország állapodott meg arról, hogy a techóriások és más nagy multinacionális vállalatok több adót fizessenek azokban az országokban, ahol ténylegesen működnek – írja a Financial Times.
Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Bár az USA adóegyezmény rendelkezései az adó megállapítása szempontjából 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, az adóegyezmény hiánya 2024. január 1. után komoly, adóforintokban mérhető hatással lesz a magánszemélyek és a társaságok tevékenységére, melyre érdemes időben felkészülni.
Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2%-kal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme ugyanakkor továbbra is az áfa.
Összesen csaknem 35 millió forint adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot kellett befizetnie egy festő és mázoló egyéni vállalkozónak, aki trükközni próbált a kata szabályokkal - közölte hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a bosszúintézkedést tartalmazó rendeletet, amely felfüggeszti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat számos állammal, köztük Magyarországgal is. Ez a lépés a kamatok, osztalékok és jogdíjak csökkentett adókulcsait érinti, így sok magyar társaság és magánszemély aggódhat. Az Egyesült Államok hasonló lépése is súlyos terheket ró az érintettekre, így pedig elmondható, hogy egyszerre folyamodott ugyanahhoz a szankcióhoz egy szövetséges és egy barátságtalan ország is.
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó lakások, ezért nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás szabályait - hívta fel közösségi oldalán a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett, és Parragh Lászlóval azt közölte, hogy a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
Többeket még keresnek a hatóságok.
Evakuálták az egyik terminált.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
