Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Az Európai Bizottság Németországot az Európai Unió Bírósága elé citálja a tőke szabad mozgásának megsértése miatt.
A magyar tudomány évévé nyilváníthatja 2025-öt és 2026-ot kedden az Országgyűlés, amely dönthet a tavalyi zárszámadásról is. A parlament elkezdi a jövő évi adótörvények vitáját is.
A kormány a jövő évi költségvetésről tárgyalt, amelyet 3,4 százalékos GDP-bővüléssel terveznek meg – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Az új otthonfelújítási és a munkáshitel részleteit is ismertették. A kormány nem tartja már az idei 1,5 százalékos növekedési várakozását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a reggel megismert friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk. Ezek kapcsán arról is szó volt, hogy az idei kereseti folyamatok megalapozhatják-e a kormány középtávú bérkiáramlási terveit, és hogy utóbbiak milyen kockázatot hordoznak. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében az épp társadalmi vitán lévő 2025-ös adójogszabályokról volt szó, a várható változásokról Szadai Andrást, a WTS Klient vezető adótanácsadó partnerét kérdeztük.
A vagyon koncentrációja a dollármilliárdosoknál egyre nagyobb aggodalmat okozott az elmúlt években, mivel egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek. A progresszív adóztatás sem kezeli ezt a problémát, mert az ultragazdagok a jövedelmükhöz képest kevesebb adót fizetnek, mint más társadalmi csoportok – állítja Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzorra, aki egy összehangolt minimumszabvánnyal orvosolná a problémát. A G20-aknak bemutatott előterjesztésében a dollármilliárdosok vagyonának legalább 2%-át adóztatná meg minden évben, így több száz milliárd dollárral növelve évente a költségvetések bevételeit. Bár kimondva egyszerűnek hangzik a terv, hogy az ultramilliárdosokat megsarcolják, valójában számos kihívással járna a lépés.
Megjelent a magyar kormány részletes jogalkotási munkaterve: a dokumentumból kiderül egyebek mellett az, hogy mikor dönt a kormány a következő nyugdíjemelésről és egyes adónemek módosításáról.
A magyar kormány új rendeletet hozott, amely eltérő szabályokat vezet be az adózás terén és számos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiszabható bírságtételt a duplájára emel. A rendeletmódosítást az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozva vezette be a kabinet a veszélyhelyzet idejére – derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
Az Orbán Viktor vezette kabinet nevében a Miniszterelnöki Kormányiroda frissítette az első féléves jogalkotási munkatervét, amelyből kiderül, hogy a kabinet hozzányúl az ingatlannyilvántartási rendszerhez és a pénzmosási szabályokhoz is. Valamint látszik, hogy már áprilisban napirendre kerül a jövő évi költségvetés tervezetének tárgyalása, valamint a hozzákapcsolódó adótörvények módosítása.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Most már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy januártól megszűnik a Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelynek újratárgyalása és ratifikálása éveket vehet igénybe. Az amerikai osztalékok esetében nincs mit tenni, ki kell fizetni a 30%-os amerikai forrásadót, és úgy tűnik, a kötvénybefektetések esetében is. Azonban fontos döntést hozott a napokban a magyar Országgyűlés: az OECD-tagországokra kiterjesztik az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket, ez pedig kiemelt jelentőséggel bír a TBSZ-ek kapcsán is.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Az adótörvények és a globális minimumadó is szóba került a törvényjavaslatokhoz készített bizottsági jelentések és módosító javaslatok hétfő esti parlamenti vitáiban. Az Országgyűlés napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját.
A jövő évi adómódosításokról és a globális minimumadóról tárgyal az Országgyűlés csütörtökön, négynapos ülésének utolsó napján.
Több adónem, adózási jogszabály is módosulhat 2024-ben, továbbá a globális minimumadó hazai implementációjának feltételeit is megteremtik jövőre. Ezekről a témákról kérdeztük Gyányi Tamást, a WTS Klient szenior adópartnerét a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Változnak a külföldi jövedelmek, az agrártámogatások adómentességi szabályai, valamint könnyítést kapnak a távközlési különadó hatálya alá eső cégek. A kormányzat átírja az áfaszabályokat is, valamint a jövedéki termékek adózásán is módosít. A csomagban tisztázzák az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása utáni eljárásrendet. Emellett búcsúzik jövőre a telekommunikációs különadó.
Estig nem is várható javulás.
Nem volt unalmas az év a hazai távközési szektorban.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
