Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a reggel megismert friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk. Ezek kapcsán arról is szó volt, hogy az idei kereseti folyamatok megalapozhatják-e a kormány középtávú bérkiáramlási terveit, és hogy utóbbiak milyen kockázatot hordoznak. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében az épp társadalmi vitán lévő 2025-ös adójogszabályokról volt szó, a várható változásokról Szadai Andrást, a WTS Klient vezető adótanácsadó partnerét kérdeztük.
A vagyon koncentrációja a dollármilliárdosoknál egyre nagyobb aggodalmat okozott az elmúlt években, mivel egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek. A progresszív adóztatás sem kezeli ezt a problémát, mert az ultragazdagok a jövedelmükhöz képest kevesebb adót fizetnek, mint más társadalmi csoportok – állítja Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzorra, aki egy összehangolt minimumszabvánnyal orvosolná a problémát. A G20-aknak bemutatott előterjesztésében a dollármilliárdosok vagyonának legalább 2%-át adóztatná meg minden évben, így több száz milliárd dollárral növelve évente a költségvetések bevételeit. Bár kimondva egyszerűnek hangzik a terv, hogy az ultramilliárdosokat megsarcolják, valójában számos kihívással járna a lépés.
Megjelent a magyar kormány részletes jogalkotási munkaterve: a dokumentumból kiderül egyebek mellett az, hogy mikor dönt a kormány a következő nyugdíjemelésről és egyes adónemek módosításáról.
A magyar kormány új rendeletet hozott, amely eltérő szabályokat vezet be az adózás terén és számos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiszabható bírságtételt a duplájára emel. A rendeletmódosítást az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozva vezette be a kabinet a veszélyhelyzet idejére – derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
Az Orbán Viktor vezette kabinet nevében a Miniszterelnöki Kormányiroda frissítette az első féléves jogalkotási munkatervét, amelyből kiderül, hogy a kabinet hozzányúl az ingatlannyilvántartási rendszerhez és a pénzmosási szabályokhoz is. Valamint látszik, hogy már áprilisban napirendre kerül a jövő évi költségvetés tervezetének tárgyalása, valamint a hozzákapcsolódó adótörvények módosítása.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Most már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy januártól megszűnik a Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelynek újratárgyalása és ratifikálása éveket vehet igénybe. Az amerikai osztalékok esetében nincs mit tenni, ki kell fizetni a 30%-os amerikai forrásadót, és úgy tűnik, a kötvénybefektetések esetében is. Azonban fontos döntést hozott a napokban a magyar Országgyűlés: az OECD-tagországokra kiterjesztik az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket, ez pedig kiemelt jelentőséggel bír a TBSZ-ek kapcsán is.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Az adótörvények és a globális minimumadó is szóba került a törvényjavaslatokhoz készített bizottsági jelentések és módosító javaslatok hétfő esti parlamenti vitáiban. Az Országgyűlés napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját.
A jövő évi adómódosításokról és a globális minimumadóról tárgyal az Országgyűlés csütörtökön, négynapos ülésének utolsó napján.
Több adónem, adózási jogszabály is módosulhat 2024-ben, továbbá a globális minimumadó hazai implementációjának feltételeit is megteremtik jövőre. Ezekről a témákról kérdeztük Gyányi Tamást, a WTS Klient szenior adópartnerét a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Változnak a külföldi jövedelmek, az agrártámogatások adómentességi szabályai, valamint könnyítést kapnak a távközlési különadó hatálya alá eső cégek. A kormányzat átírja az áfaszabályokat is, valamint a jövedéki termékek adózásán is módosít. A csomagban tisztázzák az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása utáni eljárásrendet. Emellett búcsúzik jövőre a telekommunikációs különadó.
A Microsoft szerdán bejelentette, hogy az amerikai adóhivatal (IRS) szeptemberben mintegy 28,9 milliárd dolláros pótlólagos adófizetést és egyéb büntetéseket is kirótt a vállalatra a 2004 és 2013 közötti adóévekre vonatkozóan.
Egyeztetést kezdeményez Varga Mihály a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről magyarországi nagyvállalatok vezetőivel. A pénzügyminiszter október elejére ígéri az őszi adócsomagot, amelyben már a megemelt társasági adó minimumszintjének részlet szabályait is tartalmazza.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak csütörtök délelőtt elmondta, hogy októberben mutatja be a tervezett adómódosításokat a Pénzügyminisztérium, amelyben már a január 1-től bevezetendő globális minimumadó részletszabályait is ismertetik. Közölte, a magyar kormány már levélben kereste az Egyesült Államok kormányát a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újratárgyalásáról, de még Washington válaszára várnak. A kabinet megerősítette, hogy sor kerül a nyugdíjak inflációs korrekciójára, valamint jelezte, hogy a fiskális politika eszköztárában a költségvetést segítő intézkedések során valóban szó lehet a bankadó megemeléséről is, valamint a kamattámogatott hitelek felülvizsgálatáról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a bosszúintézkedést tartalmazó rendeletet, amely felfüggeszti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat számos állammal, köztük Magyarországgal is. Ez a lépés a kamatok, osztalékok és jogdíjak csökkentett adókulcsait érinti, így sok magyar társaság és magánszemély aggódhat. Az Egyesült Államok hasonló lépése is súlyos terheket ró az érintettekre, így pedig elmondható, hogy egyszerre folyamodott ugyanahhoz a szankcióhoz egy szövetséges és egy barátságtalan ország is.
Megszólelt a Kreml a speciális kommunikációs csatornáról.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Így látja a jövőt a szakma.
Farkas András elemzése.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
