Egyre több a csalás, a trendet most kell megtörni, ezért az MNB ajánlást adott ki a bankoknak a visszaélések észlelése, kezelése és megakadályozása témájában. Az ajánlás egyes elemei több lépcsőben, 2024. január 1, szeptember 1. illetve 2025. március 1-től – lépnek életbe.
Az elmúlt évben a globálisan feljegyzett informatikai támadások csaknem 19 százaléka adathalász incidens volt, ez az arány azonban 2023 első három hónapjában jelentősen, 37,5 százalékra nőtt - közölte az ESET kiberbiztonsági cég.
A nyári szünetben egy átlagos kamasz is digitális nomáddá válik, a digitális térben pedig számos veszély leselkedik a fiatalokra. A KiberPajzs banki szakértője elárulta, mit tehetnek a szülők a gyerekek védelmében.
Egyre több mesterséges intelligencia által generált, valóságosnak tűnő kép- és hanganyag bukkan fel az interneten, amelyeken közszereplők és magányszemélyek jelennek meg olyan helyzetekben, amelyek soha nem történtek meg. Egyre többet hallani olyan csalási akciókról is, amelyek során az áldozatoktól rokonaik lemásolt hangjának segítségével csaltak ki jelentős összegek. A jelenséget deepfake-nek hívják, vagyis olyan videó- és hanganyagokról van szó, amelyeket valóban létező felvételek feldolgozásával generálnak AI-szoftverek. Különösen ijesztő, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően a hamis felvételeket egyre olcsóbban és szinte már belépő szintű informatikai tudással is létre lehet hozni. A kormányok egyelőre megkésve kullognak az események után, így érdemes áttekinteni, hogy egyénileg hogyan védekezhetünk a deepfake-csalók ármánykodása ellen.
Adatlopás gyanúja esetén az OTP internet- és mobilbank új funkciója egy kattintással letiltja a belépést, így, ha fennáll a veszély, hogy a belépési adatok adathalászok kezébe kerülhettek, illetéktelenek nem tudnak hozzáférni a számlákhoz (például egyenleget nézni vagy utalni) az OTP InternetBankban és az OTP MobilBankban - közölte a bank.
Apróhirdetésekkel trükköző szélhámosok, telefonos adathalászok, ál banki ügyintézők, piti csalárd adománygyűjtők és kiterjedt piramisjátékot építő bűnözők: számos olyan recept létezik, amellyel a csalók a magyarok bankszámláit akarják megcsapolni. Sajnos a keserű valóság az, hogy egyre sikeresebben: az MNB statisztikái szerint 2022-ben 3,5-szer több pénzt, mintegy 9 milliárd forintot csaltak ki ehhez hasonló módszerekkel a banki ügyfelektől többnyire átutalásokon keresztül, kártyás csalásokkal pedig további bő egymilliárd forintot tüntettek el. Összeszedtük az utóbbi hónapok virális csalási módszereit és ügyeit.
Átfogó oktatási programot indított az ügyfelek digitális tudatosságának fejlesztése érdekében az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK. A program tavaly ősszel indult, és most került sor a fejlemények áttekintésére. A kezdeményezéshez az online csalások növekedése és a helyzet súlyosbodása miatt az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A kommunikációs kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a lakossági és a kkv ügyfeleket fenyegető csalók legújabb módszereire és a védekezési lehetőségekre.
Egyre gyakoribbak az online térben elkövetett csalások, és az elkövetők módszerei is folyamatosan változnak - hívták fel a figyelmet szakértők az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Magyar Bankszövetség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócéget bízta meg 2022-ben, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról. A kutatásból – többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (77% legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78%). A felmérés tanúsága szerint pedig az is egyértelmű, hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudja megítélni, vagy nem ismeri a jelenlegi szabályozást.
Egyelőre még korlátozott a mesterséges intelligencia felhasználása a kibertámadásokban, de a technológia fejlődésével ez hamarosan megváltozhat – írja Cybernews a WithSecure nevű kibertbiztonsági cég jelentésére hivatkozva.
A rosszindulatú tevékenységek mellett a hagyományos üzemzavarok hatásai jelentik a legfontosabb kiberbiztonsági kockázatot a pénzügyi intézmények számára – állapítja meg a jegybank új jelentése. Ezek megelőzése, az informatikai (IT) átállások hatékony menedzselése, illetve – a támadások gyakori célpontjaiként – az ügyfelek pénzügyi tudatosságának további erősítése is csökkentheti az IT-incidensek arányát.
Közel 500 millió WhatsApp-felhasználó – köztük 377 ezer magyar – telefonszámát árulja valaki egy hackerfórumon, amely már nem az első nagy léptékű adatszivárgás a közösségi médiaoldalak történetében. Tavaly tavasszal a Facebook, pár nappal később pedig a LinkedIn több százmillió felhasználójának adatait lopták el, majd árulták dark netes fórumokon a hackerek.
Folytatja a rendőrség a tavaly indult országos adatvédelmi kampányát, amelyben több e-kereskedelmi szereplővel összefogva az adathalászat visszaszorításásra tesznek kísérletet – írja a police.hu.
A Portfolio Banking Technology 2022 konferenciájának III/B. szekciója a pénzintézeteket érintő kibervédelmi kihívásokról szólt. A témát Bíró Gabriella, az MNB Informatikai Felügyeleti Főosztályának vezetője; Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és Ragó István, a Erste biztonsági vezetője járták körül.
Az adathalászat veszélyére figyelmeztet - egyebek mellett tudatos internethasználatot javasol és azt, hogy a banki adataikat ne adják meg senkinek az emberek - a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Bankszövetség új tájékoztató kampányában, amelyet kedden mutatott be.
Az otthoni munkavégzés szükségességével rohamosan megnőtt a kollaborációs rendszerek, eszközök és szoftverek iránti igény, azonban a távmunka számos veszéllyel is jár. A végfelhasználók sokkal könnyebben válhatnak kibertámadás áldozatává, különösen akkor, ha nem jogtiszta szoftverekkel, hiányos IT biztonsági rendszerekkel dolgoznak nap mint nap. Magyarországon kifejezetten aggasztó a helyzet, a Microsoft Magyarország kutatásából kiderült, hogy ugyan a felhasználók döntő többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta programok használata jelentős biztonsági kockázatokat rejt, a felmérésben résztvevők között minden harmadik ember mégis torrentoldalakról és kétes online felületekről szerzi be a szoftvereit.
A koronavírus-járvány hatására megnövekedett internetes forgalom miatt a kiberbűncselekmények száma is jelentős növekedésnek indult, amely azóta már dollármilliárdokban mérhető anyagi kárt okozott a gazdaság szereplőinek. Az ukrán-orosz háború eseményeit figyelemmel kísérve pedig az is látszik, hogy a kiberfegyverek milyen fontos szerepet játszanak a hadi események alakulásában. A kibervédelm folyamatosan fejlődik ugyan, de a hackerek által alkalmazott módszerek naprakésznek bizonyulnak és a támadók mindig találnak új megoldásokat az biztonsági technológiák kijátszására. Cikkünkben összeszedtük napjaink legégetőbb kibervédelmi kihívásait, és felelvenítettünk néhány súlyosabb támadást is az elmúlt évekből.
Idén januártól a tavalyi átlagos havi fogyasztói bejelentések duplája érkezik be az MNB-hez az adathalászatról és ügyfelek megtévesztésén alapuló visszaélésekről. A csalók az ügyfelek adatait, pénzét legalább hét hitelintézet nevében próbálják megszerezni, már a kisebb bankok ügyfelei is célpontba kerültek. A visszaéléseket az ügyfelek és a bankok közösen tudják megelőzni. Ebben kiemelt szerepe van a fejlett és valós idejű banki visszaélésszűrésnek, az erős ügyfélhitelesítés helyes alkalmazásának, a fogyasztói tudatosság erősítésének és a jegybank szigorú IT-felügyelésének is - olvasható az MNB közleményében.
Egy jelentősebb sms-alapú adathalászat támadássorozat után a szingapúri OCBC bank úgy döntött, hogy egy zárológombbal látja el az ügyfeleit, amellyel azok támadás esetén az összes számlájukat egy gombnyomással le tudják tiltani.