Egy újabb csaló társaság próbál adatokat kicsalni banki ügyfelektől: a csalók OTP-s banki ügyintézőnek adják ki magukat, és érzékeny adatokat kérnek be.
Április 3-án a Business Insider írta meg, hogy egy könnyen hozzáférhető hacker fórumon közzétették 106 országban élő több mint 533 millió Facebook-felhasználó adatait. Telefonszámok, Facebook ID, teljes nevek, születésnapok, e-mail-címek. Igazi terített asztal ez minden rosszindulatú hackernek. Az adatszivárgás híre szakmai körökben jóval megelőzte az adatok kiadását - írja elemzésében Tanos Áron, a KPMG Cyber Biztonsági Laborjának operatív vezetője.
Több országban is aktívan terjed egy új adathalász támadási típus, amely a napokban elérte hazánkat is. A legújabb csalási kísérlet során egy csomag várható kézbesítéséről szóló SMS segítségével próbálnak visszaéléseket indítani. Az üzenetben található link egy olyan applikáció letöltéséhez vezet, amellyel az adathalászok elérhetik személyes adatainkat.
A sötét weben árulják a Moderna, a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vakcináit - derítették ki a Kaspersky kiberbiztonsági vállalat szakértői. Hozzátették: számos más, nem ellenőrzött eredetű "Covid19" oltást is forgalmaznak.
A megváltozott környezetünk egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése. A válság alatt a cégeket még több kibertámadás érte, mint korábban. A támadások jellemzően adathalász-kísérletek és rosszindulatú programok formájában jelentkeztek. Válogatásunk az elmúlt év kibertámadásaiból leginkább arra mutat rá, hogy a vállalatóriások is szinte ugyanazokkal a kihívásokkal találják szembe magukat, mint az egyszerű felhasználók. A kiberbiztonság nem véletlenül volt központi kérdés Davosban, a Világgazdasági Fórumon is - írja elemzésében Tanos Áron, a KPMG Cyber Biztonsági Laborjának operatív vezetője.
SIM-kártyacserés csalásokat elkövető, 10 tagú hackercsoport tagjait tartóztattak le több európai országban és az Egyesült Államokban. A bűnözök több mint 100 millió dollár értékű kriptovalutát tulajdonítottak el adathalászati módszerrel, többek között különböző hírességektől - közölte szerdán az az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).
A Social engineering olyan hekkertámadás, amelynek keretében rávesznek valakit fontos adatok megadására, amelyekkel aztán visszaélnek. A járvány komolyan hozzájárult az ilyen támadások terjedéséhez, mert az aggodalom, az online vásárlás és a távmunka remek lehetőségeket teremt az átverésre. Karácsony előtt a vásárláshoz köthető módszerekre kell kiemelten figyelni - írja elemzésében Tanos Áron, a KPMG Cyber Biztonsági Laborjának operációs vezetője.
A COVID-19 első hullámában a lezárások az otthonról történő munkavégzés elterjedését hozták, és nagyon úgy tűnik, hogy a home office tartósan az életünk része marad. Ez a helyzet azonban korábban soha nem látott, egyedi kihívások elé állította a cégeket, közintézményeket és az informatikai szakembereket: az otthoni számítógépek alapvetően nincsenek felkészítve a vállalati használatra, a teljesítmény sincs jó eséllyel optimalizálva, márpedig sok esetben a munkahely nem tud céges laptopot biztosítani. Erre a problémára kínál megoldást egy magyar cég.
Az MNB azt szeretné, ha már az idei karácsonyi vásárlásnál használható lenne a január 1-jétől kötelezően életbe lépő erős ügyfélhitelesítési rendszer. A magyar bankok a szabályozó elvárásának megfelelően szeptember 14-ig lefejlesztették a háttérrendszereket, így technikailag gördülékeny lesz az átállás. Az MNB mai sajtótájékoztatóján arról is szó volt, hogy lehet elkerülni a leggyakoribb elektronikus fizetési megoldásokkal történt csalásokat.
A piacinál lényegesen alacsonyabb lakásár, nulla befektetéssel mesés hozamok, kevés munkával elérhető sok pénz. Az ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel bombázzák az internetezőket az adathalászok, hiszen tudják, hogy 100-ból néhányan biztosan bedőlnek a csalogató ajánlatnak. Az OTP Bank közleményben adott néhány tippet, amely szerintük megfontoltabbá teheti a magyar internetezőket.
Globális adatbiztonsági kezdeményezést jelentett be kedden Vang Ji kínai külügyminiszter a globális digitális vezetésről szóló nemzetközi szemináriumon videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében
A koronavírusra való hivatkozással adathalász kísérletek kezdődtek egyes külföldi pénzügyi ügyfelekkel szemben is. Célszerű azonnal törölni a bizalmas banki azonosítókat kérő kéretlen elektronikus leveleket, s nem adni meg az adatokat az ugyanilyen tartalmú honlapokon sem - hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Már sokan várják, hogy március másodikán elinduljon az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, az újdonságokra azonban rendszerint azonnal rárepülnek a hackerek, a csalók, illetve különböző motivációjú, technikailag képzett érdeklődők, akik tesztelgetik majd, mennyire stabilak a bankok rendszerei. Az instant fizetésnél, ha valaki csalást követ el, akkor a csalás is azonnal megtörténik, így különösen fontos lesz, hogy a bankok és az ügyfelek is résen legyenek – véli Zala Mihály, az EY kiberbiztonsági szakértője.
Minden tizedik amerikai internetező valamilyen csalás áldozata lesz évente, a legtöbb embert különféle online sémák verik át. A Stanford egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a csalások száma folyamatosan emelkedik ráadásul – 2018-ban mintegy 34%-kal több embert vertek át, mint az előtte való évben. Átlagosan egy áldozat 600 dollárt (kb. 178 ezer forintot) bukik egy átverésen. A Business Insider összeszedte a tanulmány alapján, melyek most a leggyakoribb átverések az interneten - rengeteg ezek közül minket, magyar felhasználókat is fenyeget.
A Telenor Magyarország is szembesült azzal, hogy a cég nevével visszaélve, csalók hamis fizetési felszólítást terjesztenek e-mailben, és így pénzt vagy személyes adatokat próbálnak kicsalni az emberektől. Nem csak a szolgáltató ügyfelei, hanem a teljes lakosság érintett, mert a csalók véletlenszerűen küldik ki e-mailjeiket. A Telenor Magyarország a lakosság számára edukációs kampányt indított, a csaló e-mailek miatt pedig feljelentést tett a hatóságoknál.
Az ügyfelek jelzései alapján több esetben tapasztalta az MNB, hogy ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki, megtévesztően az MNB nevében vagy annak "elvárásaira" hivatkozva, így próbálva magyar magánszemélyektől banki azonosítókat, pénzt kicsalni. A jegybank - amely minden ügyben büntető feljelentést tesz - sohasem kér ilyen adatokat. Célszerű nem reagálni e megkeresésekre, vagy ha ez mégis megtörtént, az ügyfélnek haladéktalanul kapcsolatba lépni bankjával.