Két kormányhatározatban 15 fejlesztési projektre összesen 23,4 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást hagyott jóvá a kormány - derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Döntés született a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program támogatott projektjeiről, 26 konzorcium nyert összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.
A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság első körben ötven milliárd forint uniós, illetve hazai forrású tőkebefektetéssel hamarosan megkezdi működését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében - közölte az MFB sajtóközleményében. A rendelkezésre álló összegből 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el, 16 milliárd adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, 24 milliárd forintra pedig a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak.
Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.
A napokban várható a Miniszterelnökségtől egy szakmai állásfoglalás arról, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési Törvény 25 millió forintos támogatási küszöbével kapcsolatos szabályt, azaz pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól - hangzott el a Portfolio szakmai felvetésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai háttérbeszélgetésén. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy szintén általunk felvetett téma (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül. Az is kiderült, hogy a 30 milliárd forintnyi EU-pénzből felálló, innovációs célú kockázati tőkealaphoz a Magyar Fejlesztési Bank is hozzáadna további 20 milliárd forintos saját forrást.
Több mint 68 milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési forrást jelentő újabb támogatói döntéseket tett közzé a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázat keretein belül a Nemzetgazdasági Minisztérium. Így összesen 247 vállalati kutatásfejlesztési projekt valósulhat meg uniós támogatással - olvashatjuk az NKFIH közleményében.
Összesen 44-en indultak azon az uniós pályázaton, amely a startup cégek és innovatív projektek fejlődését elősegítő ún. inkubátorházaknak nyújt támogatást, de csak 8 ilyen intézménynek javasol támogatást adni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, hiszen csak számukra adta ki az ehhez szükséges szakpolitikai véleményt.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közzétette a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága és a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázatok nyerteseit, melyek összességében 54,4 milliárd forintos összeget tesznek ki - olvashatjuk az NKFIH közleményében. Már azt is biztosan tudjuk, hogy 45 értékteremtő projekt valósulhat meg ebből az összegből. Az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködéseket ösztönző GINOP pályázat esetében már a következő értékelési fordulóra készülhetnek a pályázók.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) ma tette közzé a kutatói kezdeményezésű témapályázatok idei 219 nyertesét, valamint a posztdoktori kiválósági program 118 új ösztöndíjasát - olvashatjuk az NKFIH sajtóközleményében. Az összesen 8,8 milliárd forint keretösszegű felhívások támogatják a hazai kutatások ígéretes programjainak megvalósítását és a kutatói eredményesség ösztönzését.
A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázat jelent meg a napokban, melynek a rendelkezésre álló keretösszege NKFI Alapból 21 milliárd forint. A kérelmet csak a Közép-magyarországi régióban tevékenykedő KKV-k, illetve nagyvállalatok nyújthatnak be. A cégek 80-500 millió forint közötti forrást igényelhetnek önállóan vagy konzorciumi együttműködésben végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük finanszírozására.
A Strukturális Alapokból finanszírozott, kapacitásépítést támogató kutatás-fejlesztési pályázatok jó alapot teremtenek a hazai szereplők számára, hogy a Horizont 2020 programban nemzetközi szinten is versenyképes projektekbe kapcsolódjanak be - hangzott el tegnap a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Európai Bizottság "Stairway to Excellence" közös rendezvényén Budapesten. A konferencián a Strukturális Alapok és a Horizont 2020 források felhasználási lehetőségeiről is szó volt gyakorlati példákon keresztül. Továbbá külön beszélgettek a résztvevők az eddigi tapasztalataikról, illetve a Horizont 2020 programban való sikeresebb magyar részvétel és a kombinált forrásfelhasználás lehetőségeiről.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) újranyitja azt a pályázati lehetőséget, mely olyan kutatókat és befogadó intézményeit támogatja, akik kiváló nemzetközi értékelést kaptak, de végül forráshiány miatt mégsem részesültek támogatásban az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. A jelenleg még rendelkezésre álló, megpályázható keretösszeg 90 millió forint. Ennek kimerülését követően a Hivatal a tervezi az ERC_HU_16 felhívás meghirdetését. A pályázatokat szeptember 30-ig lehet benyújtani.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a napokban pályázatot hirdetett meg vállalkozások, költségvetési szervek és nonprofit szervezetek számára, hogy ösztönözze és segítse a Horizont 2020 keretprogramban, valamint egyéb kutatási, fejlesztési és innovációs közös programokban, illetve regionális együttműködésekben való magyar részvételt. A kormány összesen 230 millió forintot szán erre a felhívásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A pályázat esetében vissza nem térítendő támogatásról beszélünk, melynek mértéke 100 százalék.
Az elmúlt évhez képest 18%-kal, 2014-hez képest pedig 29%-kal érkezett több pályázat idén az ígéretes kutatói kezdeményezésű alapkutatási projektek megvalósulását ösztönző K_16 felhívásra - tudhatjuk meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapjáról. A tavalyihoz képest jelentősen, 7 milliárd forintra bővült a pályázat keretösszege, melyre közel 34 milliárdos igény érkezett be, mindez azt jelenti, hogy ötszörös a túljelentkezés. Az orvosi tudományok és a biológia területén kérik a legnagyobb támogatást a pályázók.
A napokban meghosszabbította a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs ökoszisztéma felhíváshoz kapcsolódó KFI szempontú szakpolitikai véleménykérés határidejét. A pályázathoz szükséges szakpolitikai véleménykérés benyújtása április 25-ig lehetséges. A Hivatal a pályázat iránti nagy érdeklődésre való tekintettel közzétette a leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszait.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 80 milliárd forintot szánnak a hazai innovációra, a kutatási témapályázatok támogatására és a nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatására. A feladat felelőse a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnöke. Az idén összesen 13 pályázatot terveznek meghirdetni.
A központi költségvetésből 78,3 milliárd forint, jövőre várhatóan mintegy 83 milliárd forint jut a kutatás-fejlesztés és innováció állami támogatására - mondta el a Magyar Időknek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
Koncepciózusabb kutatásfejlesztési projekttervekre, felelősebb intézményfejlesztési döntésekre, és megalapozottabb költségvetési tervekre van szükség - hangsúlyozta az első tapasztalatokról hétfőn kiadott összefoglalójában Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke sürgeti a pályázó intézményeken belüli szorosabb koordinálást, mert így elkerülhetők a furcsa párhuzamosságok. Azt is kiemelte, hogy a K+F-es pályázatok forrásbősége mellett sok esetben túlzó projektköltségvetéseket kaptak, amelyek ráadásul nem voltak összhangban a tervezett kutatási projekt tartalmával, várható hatásával. Ezek alapján a projektek költségvetésének takarékos összeállítására figyelmeztet Pálinkás, illetve arra, hogy szigorú ellenőrzések várhatók mind a magyar, mind az EU-s hatóságok részéről.
Egy előzetes szakértői vélemény elismeri a K+F+I finanszírozás rendszerének megújításának szükségességét, illetve támogatja a kutatóintézetek, a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti szorosabb együttműködést. A szakértői vélemény következtetéseit az NKFI Hivatal által szervezett munkaértekezleten vitatták meg a kormányzat, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint az innovatív vállalkozások képviselői. A végleges jelentés 2016 közepére készülhet el.
Több fontos kiegészítő dokumentum is megjelent az elmúlt napokban a kormány hivatalos oldalán a kutatás-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódóan, amelyek egyrészt az új fejlesztési ciklusra általánosan érvényes változásokra hívják fel a figyelmet, másrészt konkrét felhívások szabályrendszerére. A Portfolio az alábbiakban rendszerezett formában csak a legfontosabb változásokat foglalja össze, így például azt, hogy a projekteknek meg kell szerezniük az illetékes Hivataltól a kutatás-fejlesztési minősítést, illetve 2014. augusztustól a GOP-os pályázatok költségelszámolása terén már lényeges változás lépett hatályba.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Hosszan egyeztettek a kialakult helyzetről a térségi miniszterek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
