Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamisnak nevezte Oroszország azon vádjait, melyek szerint „piszkos bombát” tervez robbantani az ukrán haderő Ukrajna területén – írja a Kyiv Post.
Október 17-én kezdődött és a hónap végéig tart a NATO „Steadfast Noon” elnevezésű, a nukleáris elrettentési és védelmi képességet biztosító hadgyakorlata 14 ország 60 felderítő-, vadász-, légi utántöltő és stratégiai bombázó repülőgépének, valamint a szövetség légtérellenőrzési, légvédelmi és vezetés-irányítási rendszereinek részvételével. A fokozódó katonai feszültség közepette megtartott gyakorlatot minden évben megrendezik, nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, mert helyszíne Belgium, Nagy-Britannia és az észak-atlanti térség légtere. Mégis azt látjuk, hogy a NATO február óta jelentősen fokozta katonai erőfeszítéseit, a kelet-közép-európai tagállamok erőteljesen fegyverkeznek, Finnország és Svédország pedig bejelentette csatlakozási szándékát a szövetséghez. Milyen fenyegetésekkel számol a NATO? Szükség van a fegyverkezésre? Ezekről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.
Megérkezett Romániába hétfőre virradóra az a két - páncélos gyalogsági harcjárművekből álló - katonai konvoj, amelyekkel Franciaország erősíti a NATO romániai harccsoportját, Spanyolország pedig további nyolc harci repülőgépet küld Romániába november végén.
Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter hétfőn, aki azt követően került Romániában bírálatok középpontjába, hogy béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között.
Dmitrij Medvegyev mindig is fontos pozíciót töltött be az orosz politikai életben, 2008 és 2012 között az ország elnöke, később miniszterelnöke volt, jelenleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke. Elnökségét Vlagyimir Putyin iránti elkötelezett hűségének köszönheti, ugyanis amikor Putyinnak nem engedte az alkotmány, hogy továbbra is elnök maradhasson, akkor az átmeneti időben Medvegyevet emelte fel a miniszterelnöki tisztségből az elnökibe. Szövetségük azóta is megkérdőjelezhetetlen, ezért is érdemes odafigyelni azokra a sokszor rendkívül szélsőségesnek ható nyilatkozatokra és fenyegetésekre, amelyeket Medvegyev tesz Oroszország ellenfeleinek elrettentése érdekében.
A kubai rakétaválság óta nem volt akkora esélye a nukleáris armageddonnak, mint most – mondta ezt szűk két hete Joe Biden amerikai elnök, miután Oroszország négy ukrán megyét annektált. Oroszország szinte napi szinten fenyegetőzik atomcsapással, mind Ukrajna, mind a NATO irányába, a katonai szövetség pedig üzenetet juttatott el Moszkvának, melyben egyértelműen leírták, milyen válaszcsapás születik, ha atomfegyvert vetnek be Ukrajnában. Közben a napokban kezdődött mind Európa NATO által uralt részében, mind Oroszországban egy-egy nagyobb nukleáris erők készültségét ellenőrző hadgyakorlat. Remélhetőleg a világ vezetői észnél lesznek, és nem dönti le épp Vlagyimir Putyin a második világháború óta ápolt tabut, a nukleáris fegyverek éles bevetését, de szomorú tény, hogy jelentősen növekedett az elmúlt két hónap során legalább egy limitált rombolóerejű, taktikai atomfegyver bevetésének az esélye Ukrajnában. Ha atomtámadás történik Magyarország szomszédjában, ennek lehetnek következményei hazánkra nézve is - ezzel kapcsolatosan megpróbáltunk megválaszolni 5 darab fontos, gyakran elhangzó kérdést.
A NATO a következő napokban drónellenes légvédelmi rendszereket is szállít Ukrajnának, hogy képes legyen megvédeni magát az Iránból származó kamikaze drónokkal szemben. Az elmúlt hetekben Oroszország a kritikus infrastruktúra bombázására használta a Teherántól vásárolt drónokat - írta a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Asztanában tartott beszédében kitért arra, hogy milyen következményekkel járna a világ számára, ha összecsapnának a NATO és Oroszország hadseregei - számolt be róla a The Guardian.
Oroszország a közeljövőben várhatóan nagyszabású hadgyakorlatokba kezd a nukleáris fegyverarzenáljával, miközben egyre inkább felerősödik az atomháborús fenyegetés. A hadgyakorlat megtartása esetén komoly kihívás elé kerülne a NATO és az Egyesült Államok: észre kellene venniük a különbséget a gyakorlatok és egy támadásra való felkészülés között - írta meg a Reuters.
A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek október 12-13-án Brüsszelben tartandó kétnapos ülése előtt adott ki nyilatkozatot, ahol a fő téma Ukrajna légvédelmi rendszereinek megerősítése lesz. A főtitkár elmondása szerint sürgetni fogja a fegyverszállítások fokozását, hiszen jól lászik, hogy Oroszország egyre inkább vesztésre áll a háborúban - írta meg a Reuters.
Franciaország növelni kívánja katonai jelenlétét a NATO keleti szárnyán: a következő hetekben további Rafale harci repülőgépeket telepít Litvániába, Leclerc típusú harckocsikat és páncélozott járműveket Romániába, illetve gyalogsági erőket Észtországba - jelentette be kedden Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
Ukrajna négy régiója annexiójának elítélését sürgette, Oroszország pedig az elcsatolt Zaporizzsja és Herszon megye, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság "döntésének" tiszteletben tartását követelte az ENSZ-közgyűlés hétfőn kezdődött rendkívüli New York-i tanácskozásán. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete kijelentette: a NATO már régóta dédelget terveket Oroszország legyőzésére, vagy meggyengítésére.
A román védelmi miniszter szerint a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a "világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak" kell lefolytatniuk Oroszországgal, az ukrán elnök pártjának frakcióvezetője azonban úgy véli, hogy a Nyugatnak nem Moszkvával, hanem Kijevvel kellene tárgyalnia Ukrajna NATO-felvételéről - írta hétfői számában az Adevarul című román lap.
A NATO-nak többet kellene tennie a közös biztonságért, hogy megvédhesse magát Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben - mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter szombaton Litvániában.
A pápai katonai reptéren tett látogatást csütörtökön David Pressman, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, aki reményét fejezte ki, hogy Washingtonnak nem kell nyomást gyakorolni Budapestre a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása érdekében – írja a 444.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a február 24-ei, Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokan gondolták volna, hogy a háború nyolcadik hónapjára ott fogunk tartani, hogy az ukrán fegyveres erők szisztematikusan tolják ki a demoralizált és rosszul felszerelt orosz haderőt Ukrajna területéről. Még Mark Milley, amerikai vezérkari főnök is azt mondta egy zártajtós kongresszusi meghallgatáson, hogy Kijevet 72 óra alatt beveszik az oroszok, mielőtt az invázió megindult. Eleve ciki volt, hogy a rettegett orosz haderő, melyet rendre a világ második legerősebbjeként emlegettek a háború előtt, nem volt képes Herszon térségén, az Azovi-tenger partszakaszán és Luhanszkon kívül érdemi sikereket elérni offenzív műveletek során, az viszont kifejezetten megalázó, hogy az elmúlt bő egy hónapban számos stratégiai fontosságú városból egyszerűen fejvesztve menekültek el az orosz katonák az ukrán ellentámadás elől. A historikus precedens azt mutatja, hogy a következő lépés az orosz haderő teljes összeomlása, esetleg az orosz államapparátus összeomlása lesz. Vlagyimir Putyin viszont nem biztos, hogy beleillik ebbe a historikus képbe, ez pedig nagyon aggasztó következményekkel járhat.
A NATO egyik tisztségviselője szerint a katonai szövetség nem észlelt változásokat Oroszország nukleáris magatartásában, de éberen figyel – írja a Reuters.
Liman elvesztése után kezd kifejezetten indulatossá válni a közhangulat Oroszországban; már az állami médiában, főműsoridőben vonják felelősségre az orosz politikai és katonai vezetőket, hogy magyarázzák el, mégis miért veszíti folyamatosan a területeket Ukrajnában a világ második legerősebb hadereje. Andrej Marucskó, a „Luhanszki Népi Milícia” szóvivője érdekes magyarázatot adott a jelenségre: szerinte Oroszország már a teljes NATO-val áll hadban és NATO-katonákkal harcolnak Ukrajnában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
