A nyugati hatalmaknak végig kell gondolniuk azt, hogy mit ajánljanak fel az Oroszország által elvárt biztonsági garanciákra, ha egyszer Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba – gyakorlatilag ezt üzente egy szombati tv-interjúban Emmanuel Macron.
Svédország kiadta pénteken Törökországnak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár kurd szervezet egyik tagját - jelentette szombaton az Anadolu török hírügynökség.
Videóval reagált Ramzan Kadirov csecsen elnök Ferenc pápa csecsenek "kegyetlenségéről" szóló szavaira. A most közzétett videó azt hivatott bemutatni, hogyan bánnak a csecsen harcosok a frontvonalban lévő foglyokkal - írta meg a Ria Novosztyi.
A NATO-szövetségesek aggódnak Kína gyors és átláthatatlan katonai erősödése és az Oroszországgal való együttműködése miatt, és megvitatták a Peking által támasztott kihívások kezelésének konkrét módjait – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter a bukaresti NATO-csúcsot követően a Reuters tudósítása szerint.
Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.
A NATO külügyminiszterei szerdán igyekeztek megnyugtatni az Oroszország érdekszférájába tartozó országokat, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva destabilizálhatja kormányzati rendszerüket, ha nyugatbarát retorikát folytatnak. A legnagyobb aggodalmak az Oroszországtól függő energiaellátást érintik, amit Moszkva zsarolási potenciálként használhat – írta meg a Reuters.
Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.
Megkezdődött az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) alkotó országok külügyminisztereinek tanácskozása Bukarestben, a román parlament épületében kedd délután.
A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség az Egyesült Államok számára és nem hagyja magát eltántorítani attól az eltökélt szándékától, hogy erősítse jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében - hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Bukarestben.
Az Ukrajnának nyújtandó további támogatás módozatairól kell tanácskozniuk a NATO-tagországoknak a bukaresti külügyminiszteri értekezleten - hangoztatta a NATO főtitkára hétfőn a román fővárosban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.
Észtország kormánya rohamléptekkel igyekszik azonosítani a bombabiztos létesítményeket, mivel egyre jobban tartanak egy esetleges orosz támadástól - számolt be a Bloomberg.
A német védelmi miniszter csütörtökön egyértelművé tette, hogy a Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi egységeket csak NATO-területen lehetséges felhasználni. Berlin ezzel szembeszállt Varsó azon kérésével, hogy a rendszert Nyugat-Ukrajna védelmére is használják. Nem sokkal később a NATO-főtitkár jelezte, Németország téves információkkal rendelkezik a NATO-eszközökről – írta meg a Reuters.
Mára szinte közhellyé vált, hogy a NATO támogatása nélkül Ukrajna Oroszország ellen viselt védekező háborúja közel sem állna ilyen jól. A Javelin, NLAW, Carl Gustaf páncéltörők nélkül jó eséllyel nem sikerült volna ilyen hatékonyan megállítani a háború elején indult tankrohamot, a Stinger vállról indítható légvédelmi rakétavetők nélkül sokkal nagyobb pusztítást tudott volna végezni az orosz légierő, a HIMARS-ek, Panzerhaubitzék nélkül nem lett volna ilyen sikeres az ukrán ellentámadás, most pedig az IRIS-T, NASAMS és Gepard légvédelmi rendszerek védik a nagyvárosokat az energiaellátást pusztító Sahed-drónoktól és cirkálórakétáktól. Az kétségkívül kijelenthető, hogy nem csupán jók a NATO-fegyverek, de az ukránok jól is használják őket, a háborúnak azonban nincs vége, a konfliktus intenzitása és elhúzódása miatt pedig a nyugati haditechnikai eszközök három hatalmas kihívással néznek szembe.
Svédország több évszázados, Finnország pedig a második világháború óta tartó semlegességét adta fel NATO-csatlakozási kérelmével, amelynek beteljesítéséhez már csak két ország támogatására van szükség. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek a két ország és a NATO kapcsolatában, és milyen következményei voltak a döntő fordulópontnak, amelyet az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió jelentett. Miért vonakodik az északi országok NATO-csatlakozásának ratifikációjától Törökország, és miért húzhatja az időt a magyar kormány? Mutatjuk, mekkora az esélye annak, hogy elbukik a svéd-finn kérelem, mire érdemes figyelnie a magyaroknak - és a NATO-tagállamok polgárainak - december elején, továbbá azt, mit jelentene a NATO és Oroszország számára a történelmi bővítés.
Az Associated Press hétfőn kirúgott egy nemzetbiztonsági riportert, aki téves információkat szolgáltatott a múlt heti lengyelországi rakétabecsapódásról. A téves tudósítás széles körben elterjedt, és az első órákban olyan híradásokhoz vezetett, amely azt sugallta, hogy orosz rakéták csapódtak NATO-területre – írta meg a The Washington Post.
A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt - jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.
Jens Stoltenberg kijelentette, elképzelhető, hogy a 2023 júliusi NATO csúcstalálkozón megemelik a kötelező katonai kiadást. A találkozón a NATO-szövetségesek közösen döntenek arról, hogy a jelenlegi célnál, a GDP 2 százalékánál többet költenek majd védelemre – írta meg a Reuters.
Orosz vadászrepülők zúgtak el a NATO hadihajói felett, a provokációként értékelt eset csütrötökön a Balti-tengeren esett meg. Kijevben hosszú ideje nincs áramellátás az orosz rakétatámadások nyomán, ugyanakkor az ország nyugati és középső régióiban helyreállt az áramszolgáltatás. Az ukrán kormány szerint február óta több mint 1000 rakéta és drón csapódott be energetikai célpontokba. Az orosz-ukrán háború legfontosabb szombati fejleményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.