A hazai hitelintézeti szektor tavalyi 820 milliárd forintos konszolidált eredménye kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből – mondta az MNB alelnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben számos banki aktualitás szóba került.
A hét első fele csendes lesz a makroadatok szempontjából, elsősorban az orosz-ukrán háború híreire figyelhetnek a befektetők. A hétvége előtt azért jön pár fontosabb adat és döntés, például az amerikai munkaerőpiaci statisztika, illetve az MNB egyhetes betéti tendere.
Az MNB 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre a – többségében Prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényekkel kapcsolatos – tiltott piaci manipulációt megvalósító kereskedési magatartása miatt, s megtiltotta számára a vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismételt megsértését. A jegybanki indoklás szerint a magánszemély kereskedése nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben a vizsgált értékpapírok forgalmáról, keresletéről.
Az MNB a forgalmazást ellehetetlenítő okok megszűntéig, de maximum egy évre meghosszabbította az Aegon és az OTP alapkezelők orosz részvényalapjainak felfüggesztését. Az alapkezelők az orosz-ukrán háború következményeként jelenleg nem tudják biztosítani a folyamatos forgalmazás feltételeit. A magyarországi teljes orosz kitettségű befektetési alap állomány mértéke minimális - derül ki az MNB közleményéből.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Már februárban 2,2 százalékponttal mérsékelték az inflációt a különböző kormányzati árbefagyasztások – mutatta ki az MNB. Ez pedig azt jelenti, hogy a KSH által közölt 8,3%-os infláció ezek nélkül az intézkedések nélkül már 10 százalék felett lenne. Ráadásul márciusban ez a hatás még erősebb lehet az üzemanyagárak elszállása miatt.
Az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló háborús helyzet a pénz- és az árupiacokon fejti ki azonnali hatását, ami mellett fokozatosan erősödik a reálgazdasági csatorna szerepe – olvasható az MNB friss inflációs jelentésének keretes anyagában. Számszerűsíteni egyelőre nehéz a negatív hatásokat, de a jegybank igyekezett bemutatni, milyen csatornákon keresztül jelenhet meg a háború a magyar gazdaságban.
Az infláció az elmúlt egy évben több sokkot is kapott, ami miatt a csökkenésére csak az év második felétől lehet számítani - derül ki a jegybank ma közzétett Inflációs jelentéséből. A gazdasági növekedés a korábban vártnál jóval kisebb lesz (2,5-4,5%), amiben egyaránt szerepet játszik a lakossági fogyasztás, a beruházás és az export alacsonyabb dinamikája. A jegybank szerint ugyanakkor a gazdasági fundamentumok stabilak maradnak, a külső egyensúly gyorsan helyreáll, a magas beruházási ráta pedig hosszabb távon újra magasabb gazdasági növekedéshez vezet.
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
Az orosz-ukrán háború gazdaságra és pénzpiacokra gyakorolt hatásairól, a nyugati és orosz szankciók következményeiről, az inflációs és gazdasági kilátásokról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Mindezt azok után, hogy a jegybank kedden 100 bázispontos kamatemelésről döntött. Ennek kapcsán azt hangoztatta a jegybankár, hogy a mostani helyzetben (magasabb inflációs pálya idén) egyértelmű üzenetet kellett küldenie a Monetáris Tanácsnak.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
14 órakor a jegybank bejelentette, hogy a monetáris tanács ülésén 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. A döntéshez fűzött, 15 órakor megjelent indoklásában a jegybank a korábbinál jóval pesszimistább gazdasági képet vázolt fel, jelentős inflációs megugrással, fékező gazdasággal. Az MNB értékelése szerint "a tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt."
A keddi kamatdöntés után közzétette inflációs jelentésének két főbb előrejelzését is a Magyar Nemzeti Bank és ebből derült ki, hogy durván megemelte inflációs és jócskán csökkentette a gazdasági növekedési előrejelzését a jegybanki stáb.
A jegybank a piac által vártnak megfelelő mértékben emelte az alapkamatot az MNB – emeli ki gyors értékelésében az Amundi Alapkezelő. A cég befektetési igazgatója szerint nehéz helyzetben van a magyar jegybank, mivel a monetáris politika tradicionális eszközei nehezen működnek a jelenlegi helyzetben, így lehet, hogy ismét más eszközök után kell nézniük.
Az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta feljebb a kamatfolyosót is – jelentette be a jegybank kedd délután. Hamarosan érkeznek a friss gazdasági előrejelzések, a közlemény, illetve Virág Barnabás háttérbeszélgetése.
A jegybank ma délután 2-kor esedékes kamatdöntése után háttérbeszélgetést tart ma délután 3-kor Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
A környezeti fenntarthatóság elérése a 21. század egyik legnagyobb kihívását jelenti, a természet kárára ma már nem lehet a növekedést erőltetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) miután elkészítette a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi (TCFD) jelentését.
Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa, mely nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a megfelelő monetáris kondíciók mellett friss GDP- és inflációs prognózist is közzé kell tennie. Ebbe pedig már bele kell kalkulálnia az orosz-ukrán háború hatásait is, melyeket egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek megbecsülni. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az alapkamatban akár 100 bázispontos emelés is jöhet, ha valóban tartja magát ahhoz a jegybank, hogy belátható időn belül össze akarja azt olvasztani az irányadó egyhetes betéti rátával.
Az előttünk álló héten itthon egyértelműen az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény, ráadásul ezúttal nem csak a monetáris kondíciókról dönt a jegybank, hanem érkezik a friss inflációs jelentés. A módosított előrejelzésekben pedig már az orosz-ukrán háború hatásait is bele kell kalkulálni, így különösen érdekes lehet a prognózis.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
