Lehetséges-e növekedés hitelezés nélkül? - ezt a kérdést tette fel a közgazdasági vándorgyűlés második napján Virág Barnabás. Az MNB közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója azt mondja, igen, ám a "creditless recovery" lassabb nehézkesebb kilábalást ígér. Mi is ebben vagyunk, de már látjuk a fényt az alagút végén.
Ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt száz évben - mondta Heim Péter az MKT idei Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásában. Megkérdőjelezte, hogy a bankok a válság előtt prudensen hiteleztek volna. A hitelezés beindulásának gátja szerinte az egész EU-ban a nem teljesítő hitelállomány magas aránya. Viszont aki "bajba sodorta a bankot, nem fogja azt mondani az általa kihelyezett hitelre, hogy ez rossz hitel volt". Ha a "forintosítás vagy bármi átcsúszik jövőre", szerinte jövőre sem lesz nyereséges a bankszektor, de a mérlegtisztításnak (devizahiteles ügy, bad bank) le kell zárulnia jövő nyárra. A jegybank az elmúlt másfél évben szerinte jól teljesített, de vigyázni kell, mert előbb-utóbb véget ér a bankóprés korszaka.
A Magyar Nemzeti Bank felpezsdítette a hazai befektetési ingatlanpiacot az Eiffel Palace megvásárlásával, hiszen kevés az ilyen adásvétel. Az ügylet részletei iránt ezért is fokozottan érdeklődik a szűkös információhalmazból dolgozó ingatlanos szakma. Annak elemzését másra hagyom, hogy a támogatott, tűrt, tiltott t-skálán hol helyezkedik el a Központi Bank befektetési célú ingatlanvásárlási tevékenysége, illetve, hogy az eladó tulajdonosi hátterének tisztázottsága fontos-e a közpénz költése miatt. Most csak az adásvételi értékkel kapcsolatban tisztáznék egy dolgot: az ügylet számaiból nem érdemes a piacra vonatkozó következtetéseket levonni.
Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.
A Transparency International közérdekű adatigényléssel fordult Matolcsy György jegybankelnökhöz. Ebben a TI azt kéri az MNB-től, hogy tárja fel: milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően. Közben az ügyben az ellenzék is meg szeretné hallgatni az MNB elnökét, azonban Matolcsy György a költségvetési bizottság ülésének összehívását törvénytelennek tartja.
Augusztus végéig 337,4 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a növekedési hitelprogram (NHP) tavaly október 1-je óta tartó második szakaszában - közölte az MNB. Ahogy arra idővel számítani lehetett, a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy 500 milliárd forintról 1000 milliárd forintra emeli a program keretösszegét.
Londoni elemzők két fontos megállapítást tettek Magyarországról szóló friss anyagukban: úgy gondolják, a devizahiteleket a piacihoz nagyon közeli árfolyamon forintosíthatják, illetve hogy év végéig még akár 30 bázispontos kamatvágásra is sort keríthet az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
Hétfőn a készpénzzel kapcsolatban bejelentésre készül az MNB, a pontos tervek egyelőre nem nyilvánosak. A hír apropóján azért megnéztük, mennyi készpénzt használunk ma, és a legutóbbi, júliusi adatokból kiderült, hogy 3489 milliárd forint van forgalomban.
Az Index információi szerint a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bejelenti, fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt.
Egy évtizede nem vett fel annyi forintalapú lakáshitelt a magyar lakosság egyetlen hónapban, mint idén júliusban (a végtörlesztés időszakát leszámítva). A devizahitelek fénykorától persze messze van a mostani forinthitelezés, azonban jól láthatóan élénkül a lakossági hitelpiac: a lakáshitelek kihelyezése az egy évvel ezelőtti alacsony bázisról 75%-kal nőtt. A vállalati hitelkihelyezések jóval szerényebben teljesítenek, de bizonyos szempontból - kis jóindulattal - elmondható, tényleg megtörtént az MNB által büszkén hirdetett, bár nem túl látványos fordulat. A jegybank pénteken közzétett júliusi hitelezési és betéti adatait mutatjuk be röviden.
A jegybank elkölt 200 milliárdot pénzügyi oktatásra. Honnan? Miből? Megteheti? Elmagyarázzuk. Direkt nem lőjük le előre a poént.
Az MNB pénzügyi stabilitási tanácsa kiemelkedő jogsértésre derített fényt, mind bonyolultságát, nemezetközi jellegét, illetve az átverés nagyságrendjét is tekintve. Ezernél is több, többségében magyar ügyfelet károsított meg három cég és egy természetes személy 10 milliárd forint körüli összegben. Az MNB összesen 1,25 milliárd forintos bírságot szabott ki és büntetőeljárást kezdeményezett az érintettek ellen.
"Milyen lesz a magyar készpénz?" címmel tart hétfőn 10 órakor sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB elnöke egy mai interjúban 6,5-7 százalékos hozamszintről beszélt az Eiffel Palace megvásárlása kapcsán. Vagyis tényleg elég drágán vásárolt a jegybank ingatlant. Legalábbis piaci szereplők manapság nem szoktak ennyit fizetni egy budapesti irodaházért.
Az alapítvány felállításának forrása nem a nemzetközi tartalék, hanem a jegybank eredménye, ezért az alapítványok létrehozásához nem volt szükség költségvetési források bevonására. A MNB eredménye az alapítványoknak történő tőkejuttatás ellenére sem került negatív tartományba - áll a jegybank válaszában, melyet a Portfolio kérdésére küldött.
"Saját közgazdasági képzést indít a jegybank, itt nem a mára meghaladott neoliberális tanokat fogják hirdetni" - nyilatkozta a vs.hu portálnak Matolcsy György jegybankelnök azzal kapcsolatban, hogy miért adott a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd körüli összeget alapítványainak. Hangsúlyozta: az alapítványok vagyonukat csak magyar állampapírban tarthatják. Arról is beszélt, hogy miből van erre pénze a jegybanknak: pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet.
A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:
Enyhülő lakossági és stagnáló vállalati hitelfeltételekről számoltak be a bankok az MNB ma közzétett kiadványa szerint. Augusztus 22-éig 325 milliárd forint kihelyezés történt a kkv-k felé a növekedési hitelprogram második szakaszában. A lakossági hitelek 2015-től élő új szabályozása az MNB várakozásai szerint nem veti vissza érdemben a hitelkihelyezést - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot adott saját alapítványainak - olvasható a HVG csütörtöki számában. A támogatásban részesült öt alapítvány így több jegybanki vezetőnek, expolitikusnak, távozóban lévő nagykövetnek ad munkát. Az elmúlt hetekben kiderült ingatlanvásárlások is összefügghetnek az alapítványok oktatási céljaival.
Ez valószínűleg nem fogja növelni a népszerűségét Kijevben
Trükközött volna a kínai-orosz tengely Romániában?
A madárinfluenza terjedése miatt.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
