A Magyar Nemzeti Bank a mai (mostantól kéthetente szokásos) kamatswap-aukcióján 74,6 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat, ami bár mérsékeltebb összeg a két héttel ezelőttinél, még mindig jelentős ráemelésnek számít.
Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.
Heten szavaztak 10 bázispontos kamatcsökkentésre a monetáris tanács legutóbbi ülésén, derül ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A tartásra ezúttal csak Cinkotai János szavazott, a másik "héja", a tavaly nyár óta óvatosabb kamatpolitikát sürgető Pleschinger Gyula ezúttal nem vett részt az ülésen.
A Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve az Uniós Felügyeleti Kollégiummal közösen meghozott együttes döntést - kibocsátotta a KELER KSZF számára azt az engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy a rajta keresztül kereskedő tőkepiaci szereplők mentesüljenek a megnövekvő tőkekövetelmény képzési kötelezettségek alól - tudatta a társaság közleményben. A közép-kelet-európai régióban a KELER KSZF az egyetlen ilyen engedéllyel rendelkező klíringház, ami új lehetőségeket nyit a határon túli terjeszkedése számára.
A május végi, 2,5 éves csúcsot jelentő szintről kis mértékben, 195 millió euróval 36,08 milliárd euróra csökkentek június végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.
A parlament pénteken elfogadta a bankszanálási törvényt, az ebben szereplő szanálási alap a törvény hatálybalépésével, azaz hétfőn jön létre, az alapba 10 év alatt 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak.
A ma elfogadásra kerülő első devizahiteles törvény a 600-900 milliárd forintos banki veszteség ellenére nem okoz stabilitási kockázatokat a bankszektorban - válaszolta a Reuters megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank.
A hazai makrogazdasági adatok közül a válság óta a folyó fizetési mérleg egyenlegében láthattuk az egyik leglátványosabb elmozdulást. A válság előtt folyamatosan számottevő hiányt jelző egyenleg az elmúlt években rendre jelentős aktívumot mutatott. A finanszírozási oldalt vizsgálva a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása mögött a hazai szereplők megváltozott megtakarítási viselkedése áll. Különösen fontos a lakosság megtakarítási hajlandóságának növekedése. Amennyiben ez tartóssá válik, az hosszabb távon a gazdaság potenciális növekedési ütemét és stabilitását is pozitívan érintheti. (Az alábbi, a háztartások megtakarítási viselkedésére vonatkozó megállapítások a Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentésére támaszkodnak.)
Bár az előzetes jegybanki várakozásoktól elmarad, önmagához képest felpörgött a jegybank növekedési hitelprogramja. Májushoz hasonlóan csaknem 50 milliárd forinttal nőtt júniusban is az október 1-je óta tartó második szakaszának kihasználtsága, elérve a 223,4 milliárd forintnyi szerződéses összeget. A hitelek 98%-a új hitel.
Kevesebb POS-terminál, kevesebb elfogadóhely, kevesebb bankkártya, kevesebb számla, több ATM. Velősen összefoglalva így alakult az idei első negyedév a fizetési kártyáknál, vélhetően részben az ingyenes készpénzfelvétel hatására. Még szerencse, hogy az érintésmentes bankkártyák és POS-terminálok arányában dinamikus növekedés volt látható, így legalább a kártyás fizetési technológia fejlődéséről beszélhetünk. Azért pánikra nincs ok: egy kisebb, de hatékonyabb infrastruktúra is képes lehet jól kiszolgálni a kártyások igényeit. Reméljük, csak pillanatnyi megtorpanásról van szó.
A jövedelemarányos törlesztőrészletről, a hitelfedezeti arány szabályozásról és az igazolt jövedelem előírásának bevezetéséről is véleményt mondott az EKB. Alapvetően pozitívan értékelik az MNB intézkedéseit, de néhány dologra felhívják a figyelmet.
A pénzügyi rendszernek 600-900 milliárd forintba kerülhet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen alkalmazása miatti visszatérítés az MNB alelnöke szerint - írta a Magyar Nemzet.
A kora délutánig tartó oldalazás után hirtelen esni kezdett a forint és 310 közelében új kéthavi mélypontra esett az euróval szemben. Ebből a helyzetből érdemben a késő délutáni órákban sem tudott szépíteni. A frankkal szemben közel három, míg a dollárral szemben csaknem négyhavi forintmélypontról beszélhetünk. Az árfolyammozgásban szerepe lehetett a rekord alacsonyra süllyedt magyar állampapírhozamok mellett annak, hogy a kora délután közzétett devizahiteles mentőcsomag új elemként valóban tartalmaz a forinthitelesek számára is egy mentőcsomagot, igaz ez inkább csökkentheti a bankok számára az esélyes veszteség mértékét. A tiszta helyzetig az őszi újabb, az elszámolás konkrétumait tartalmazó törvényig várni kell.
Az XP-Banktechnika, a PT Land és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött - állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.
A mai napon 20+20 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 és 5 éves kamatcsere-aukciót a Magyar Nemzeti Bank. A bankok viszont összesen 193,6 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat, amiből a jegybank 130 milliárdot fogadott el.
Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar tőkepiacon ma az MNB. Egyrészt tartott egy rendkívüli érdeklődéssel kísért swap aukciót, másrészt valószínűleg ezzel áll összefüggésben az adósságkezelő államkötvény aukcióján jelentkezett extrém kereslet, illetve a forint gyengülése is.
A napokban derült fény arra, hogy külföldön nyit irodákat a Magyar Nemzeti Bank, a jegybank a honlapján hirdette meg az irodavezetői, elemzői állásokat. A Portfolio megkeresésére a jegybank azt közölte, hogy az MNB már korábban is fenntartott hét külföldi irodát, több oka is van az irodanyitásnak.