Az elmúlt több mint egy évtizedben egy rossz klímaberendezéshez hasonlított a magyar bankrendszer: nyáron fűtött, télen hűtött. Devizahitelesek, ingatlanfejlesztők, kis magyar cégek szenvedték meg az izzasztó nyarak és a dermesztő telek hektikus váltakozását. Az egész gazdaság rosszul volt tőle. Most viszont csodák csodájára megértük, hogy a klíma jól működik - ezen a fokozaton kellene örökre beállítani a bankrendszer termosztátját.
Tizenkét gazdaságtörténeti léptékű fordulatot hajtott végre 2010 óta Magyarország, a tartós felzárkózást meghatározó tizenharmadik, a versenyképesség terén szükséges fordulat is elindult - írta Matolcsy György, az MNB elnöke a Magyar Időkben.
A kártyás fizetési forgalom továbbra is elképesztő mértékben bővül, az elfogadói infrastruktúra pedig részben a kormány készpénzmentesítő programjának köszönhetően tovább fejlődött az idei harmadik negyedévben. Ugyanakkor két éve nem látott mértékben ugrott meg éves alapon a készpénzfelvételek értéke is. Szerencsére ennek ellenére kicsit javult a kártyás fizetések és az ATM-ből felvett készpénz értékének aránya.
Nem tartja szükségesnek az MNB, hogy szigorítson a lakossági hitelezést korlátozó adósságfékszabályokon, az azonban célja, hogy a változó kamatozású hitelek aránya 45% alatt legyen. A jegybank mindezt az idei Makroprudenciális jelentés bemutatóján ismertette.
Magyarországon csökkent a bérhányad az elmúlt két évtizedben, éppen akkor, amikor a külkereskedelemi nyitottság nőtt. Az MNB tanulmánya bemutatta: a magyar cégek termelékenysége alacsonyabb a külföldi cégeknél, de képességeikkel összhangban fizetnek, ugyanakkor a külföldiek nem fizetnek annyival többet, mint amennyivel hatékonyabban működnek.
200 millió forintra büntetett az MNB két engedély nélküli széfszolgáltatással foglalkozó céget, a Széfbank Kft.-t és a Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-t - írja a felügyelet sajtóközleményében.
Az MNB részlegesen felfüggesztette a DIVINUS Befektetési Alapkezelő Zrt. kollektív portfóliókezelési, illetve egyes kiegészítő tevékenységeit. A jegybank 10 millió forint bírságot is kiszabott a társaságra és kötelezte a jogszabályszerű működésre, illetve a kezelt befektetési alapok másik - azok kezelésére jogosult - alapkezelőnek történő átadására - írja legfrissebb közleményében a jegybank.
Soha nem látott nyereséget érhet el idén a magyar bankszektor, csakhogy nem fenntartható ez a kiugró teljesítmény. A nagy összegű céltartalék-visszaírások nélkül már most sem 14-15%-os, inkább 5-6%-os tőkearányos megtérülést (ROE) érnének el a bankjaink. 2018-ban eljöhet az igazság pillanata, és véget ér a rekordnyereségek időszaka, óriási hatékonyságnövelési nyomást helyezve a bankvezetők vállára.
Kereken 7 százalékkal nőtt a magyar biztosítási szektor díjbevétele a harmadik negyedévben, és az egyszeri díjas termékeknek köszönhetően ezúttal az életbiztosítások teljesítettek jobban. Az új értékesítést érintő etikus életbiztosítási koncepció egyelőre nem nagyon érezteti negatív hatását a nyereségen: 2009 óta nem látott negyedéves profitot ért el az életbiztosítási üzletág. A másik üzletágon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja az ősz folyamán bőven lépést tudott tartani a kárkifizetésekkel.
Egy és három hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton 50, a három hónapos lejáraton 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1506 milliárd forintra emelkedik.
Multi anyacégek, külföldi bankok és beszállító partnerek vették át a belföldi bankok helyét a magyar vállalatok finanszírozásában a válság nehéz évei alatt. Legalábbis részben. A legfrissebb adatok azonban már azt mutatják, megállt a bankjaink háttérbe szorulása, és lassan, de biztosan egyre nagyobb lesz a hazai hitelintézetektől felvett hitelek szerepe a finanszírozásban.
A magyar gazdaság duális szerkezetén úgy lehet enyhíteni, hogy a kis- és középvállalati szektort hozzásegítjük az exportpiacokra való kilépéshez, ez ugyanis ösztönzi a termelékenység növekedését - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent Növekedési jelentés című kiadványának bemutatóján. A jegybank szakértői kiemelik: nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság növekedési pályáján lezajló ágazati átrendeződés során a kulcsiparágak (amelyek a technológiai megújulást leginkább képviselik és terjesztik) is erőteljesen megjelenjenek. Az egyik ilyen kulcsiparág az elektromobilitás, amely új kihívások elé állíthatja a hazai autógyártókat.
A világ nagy jegybankjaihoz csatlakozott eszközvásárlásával az MNB, hiszen bejelentette, hogy januártól jelzálogleveleket vásárol - olvasható a Bloomberg szerdai cikkében. A jelek szerint már a nemzetközi szakértők ingerküszöbét is elérte a magyar jegybank lazítása, hiszen a hírügynökség hosszú elemzésben foglalkozik a témával.
Magyarországon szinte senki nem aggódik azért, hogy esetleg a gazdaság túlfűtött lenne, az infláció megugrana vagy a forint túl sérülékeny lenne az alacsony kamat miatt - foglalják össze tapasztalataikat a Morgan Stanley elemzői, akik a közelmúltban Budapesten jártak. Az elemzők tapasztalatai szerint a magyar gazdasági szereplők arra számítanak, hogy az MNB továbbra is kimondottan laza monetáris politikát folytathat.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának korábbi döntése alapján a rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó többlettőke-követelmény 2017-től négy év alatt fokozatosan növekvő, lépcsőzetes módon lép életbe. Az MNB éves felülvizsgálata alapján nem indokolt az eredeti ütemezés módosítása, így 2018-tól az érintett intézmények többlet-tőkekövetelménye a tervezettek szerint emelkedik. A fokozatos bevezetéssel az MNB a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a hitelezést is támogatja.
Egy, három és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank a tizenkét hónapos lejáraton 100 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1456 milliárd forintra emelkedett.
Tranzakciós alapon több mint 10%-kal nőtt a magyar bankok vállalati hitelállománya az elmúlt egy évben, a háztartásoknál ugyanez még csak 3% volt. Van miből hitelezniük a bankoknak: a betétek területén (mindkét szegmensben) ennél is nagyobb növekedést mutatnak az MNB ma közzétett statisztikái.
Több mint másfél éve nem látott ütemben vásároltak állampapírt a hitelintézetek októberben, így a hónap végére majdnem 8400 milliárd forintos új csúcsra emelkedett az állományuk - derül ki az MNB hétfőn megjelent adataiból.
Az euróövezetben is siralmas állapotok uralkodnak, ha készpénzről van szó: a fizetési tranzakciók közel 80 százaléka, érték szerint pedig 53,8 százaléka zajlik még mindig készpénzben. Németország és a déli államok szeretik leginkább a készpénzt, míg az északi és a Benelux államoknál már viszonylag nagy az elektronikus fizetések aránya. Bár Magyarország az elektronikus fizetéseket tekintve több mutatóban is elmarad az európai uniós átlagtól, mint az EKB tanulmányából kiderült, az ideálisnak vélt készpénzmentes gazdaságtól nagyon messze állnak Európa euróövezethez tartozó országai is.
Az MNB ezen a héten megjelent Pénzügyi stabilitási jelentéséből kiderült, hogy bár élénkül Magyarországon a projekthitelezés, messze vagyunk még a válság előtti szinttől.
Ez is az emobilitásra való átállás hatása.
Először álltak a nyilvánosság elé a SWAT-csapat tagjai.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
