Megszólaltak az elemzők az MNB kamatdöntése kapcsán
Az idén marad a mostani alapkamatszint, és a laza monetáris kondíciók sem változnak - mondták el véleményüket az elemzők az MTI-nek.
Az idén marad a mostani alapkamatszint, és a laza monetáris kondíciók sem változnak - mondták el véleményüket az elemzők az MTI-nek.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta alapkamatát a jegybank, így holnaptól is 0,9%-on áll a (már nem igazán) irányadó ráta. Nem módosította a monetáris tanács a kamatfolyó két szélét sem: az egynapos betéti kamatláb -0,15%-on, az egynapos hitelkamatláb 0,9%-on maradt. A lépés megfelel az előzetes várakozásoknak.
Miután sikerült kijavítani az új jegybanki eszközben felszínre került rendszerhibát, a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói egyelőre hátradőlhetnek, így az alapkamat szinten tartása mellett a nem konvencionális eszköztár kapcsán sem lesz újabb bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett szakértők. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy 2020 előtt nem várható az alapkamat emelkedése.
A hét legfontosabb eseménye magyar szempontból egyértelműen az MNB kamatdöntése lesz, emellett a hónap elején megszokottnak megfelelően jönnek a feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek, illetve amerikai adatok is jönnek.
Az MNB a mai napon berendelte és személyesen kért tájékoztatást a veronai buszbaleset kárrendezését végző biztosító felsővezetésétől. A jegybank mindenkor elvárja, hogy a magyar biztosítók az ügyfeleikkel szemben nemcsak korrekt és jogszerű magatartást tanúsítsanak, hanem azt is, hogy súlyos megrázkódtatást átélt ügyfeleik ügyeit kifejezett tapintattal, empátiával és emberséggel kezeljék - közölte a jegybank, miután a kormány azonnali vizsgálatot kért az ügyben tőle. Az érintett biztosítót nem nevezték meg.
Négyéves mélypontra süllyedt tavaly az életbiztosítások nettó értékesítése Magyarországon, pedig hozam szempontból nem teljesítettek rosszul az életbiztosítások 2017-ben - durván ezt a következtetést vonhatjuk le az MNB ezen a héten közzétett adataiból. A független ügynökökre nehezedő nyomásnak, illetve az etikus életbiztosítási koncepció miatti termékkínálat-szűkülésnek is lehet szerepe a visszaesésben - a szabályozás tényleges hatásait az MNB szakértői mutatják be közelgő Biztosítás 2018 konferenciánkon.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fővárosi lakásárak az elmúlt években végbement áremelkedés következtében nagyon elszakadtak a vidéken jellemző árszintektől. Az MNB számításai alapján megnéztük, hogy pontosan mit is jelentett ez, hogyan alakultak az ezredforduló óta a régiók városaiban a lakásárak, kik voltak a legnagyobb nyertesek és vesztesek.
Elhagyja Uberto Palomba az amerikai Citadel alapkezelőt, mivel hatalmasat bukott egy magyar kereskedési ügyleten - írja a Bloomberg.
Évek óta tartja magát az a vélekedés a piacon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyenge forintot szeretne, ehhez képest a magyar deviza nem igazán tud gyengülni. De tényleg gyengébb forint a jegybank célja? A jelek szerint sokkal inkább a deviza gyengén tartása lenne a cél, vagyis a jelenlegi 310 körüli árfolyammal a jegybank kényelmesen elvan. Ráadásul a gyenge forint nem jelenti azt, hogy 330-340 forintos eurónak kellene jönnie, a magyar deviza már most is gyenge.
Az államadósság elszámolása 2014. óta folyamatos módszertani felülvizsgálat alatt áll az Európai Unióban. Az uniós nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása (ESA 2010) következtében jelenleg is napirenden lévő kérdés az Eximbank és az EU-ban hasonló működési struktúrával bíró bankok kötelezettségeinek elszámolása az államadósságban. A közvélemény tájékoztatásának érdekében a Magyar Nemzeti Bank a február 19-én megjelent előzetes pénzügyi számla statisztikában bemutatta, miként érinti az államadósságot, ha az Eximbank a kormányzati szektorban kerül statisztikai elszámolásra. Ezzel kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni:
Cash is king, azaz a készpénz a király tartja a mondás, mivel a készpénzben történő fizetés előnye, hogy legtöbbször egyszerűen és gyorsan lebonyolítható. Néha azonban előfordulhat, hogy nehézségekbe ütközünk, és hiába van nálunk elegendő értékű bankjegy vagy érme, mégsem tudjuk kifizetni a kiválasztott termék vagy szolgáltatás árát, mert a kereskedő vagy a szolgáltató nem fogadja el tőlünk azokat. Ennek oka lehet például az, hogy a bankjegy túl nagy értékű és nem tudnak belőle visszaadni, esetleg sérült (szakadt, hiányos), vagy már bevonták a forgalomból, illetve a bevonás közelgő határidejéről szóló hírek jelentek meg a médiában. Olyan helyzetek is előfordulnak, amikor a készpénzes fizetés egyáltalán nem lehetséges, vagy a készpénzelfogadás csak bizonyos címletekre korlátozódik, mint például a parkoló automatáknál. Mihez kezdhetünk, ha nem tudunk a nálunk lévő készpénzzel fizetni, joggal tehetünk-e panaszt és ha igen, hol?
Menetrendjének megfelelően ma tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tender eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1486 milliárd forint marad.
A legfrissebb adatok szerint tavaly év végén 2478 milliárd forintnyi megtakarítás volt Tartós Befektetési Számlákon (TBSZ), ami a 2013-ban mért 1236 milliárdnak több mint duplája. Miközben a TBSZ-ek száma is évről évre nő, a Nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma folyamatosan csökken.
Az elmúlt időszakban a javuló konjunkturális helyzet és az emelkedő inflációs várakozások hatására némileg átalakultak a piaci szereplők várakozásai és a világ nagy jegybankjainak a korábbinál gyorsabb ütemű szigorítását kezdték el árazni. Erre reagálva a kötvénypiacokon is emelkedésnek indultak a hozamok. Ugyanakkor ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank további nemkonvencionális lazító intézkedéseket vezetett be, a magyar hozamgörbe hosszú felárainak csökkentését célozva. A program bejelentésének és elindításának hatására 2017 őszétől kezdve még az elmúlt hetek volatilis piaci mozgásai közepette is jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű magyar hozamok eurozónához és régióhoz viszonyított felárai. Mivel a monetáris célú IRS program több tekintetben is újdonságot jelentett a hazai monetáris politikában, érdemes megvizsgálni részletesebben az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és hogy milyen eredményeket ért el eddig a jegybank.
A 2016-os 73,9 százalékról 72,1 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság tavaly, a számottevő csökkenés a gazdaság erőteljes növekedésének volt köszönhető - derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. Ugyanakkor a jegybank először közölte az adósságszámot külön az Eximbank beszámításával, ami arra utalhat, hogy a magyar fél lassan belenyugszik, hogy vereséget szenved ezen a téren. Az állami tulajdonú pénzintézettel együtt a GDP 74%-a volt az év végén az adósságunk, ami szintén jelentős csökkenés a 2016-os 76%-hoz képest.
Igazán lényeges adatokban hiány lesz a héten, magyar szempontból a ma reggel megjelenő előzetes pénzügyi számlák lehetnek a legérdekesebbek, melyekből elsősorban az év végi adósságráta érdemel figyelmet. A nemzetközi színtéren továbbra is a világ vezető jegybankjaitól érkező jelzésekre figyelhetnek a befektetők, a héten jegyzőkönyvek és nyilatkozatok is jönnek.
A héten elindult élesben is Ausztráliában egy olyan azonnali átutalási rendszer, amely nálunk majd 2019 közepén lesz használható. Igaz, a mi rendszerünkhöz minden bank csatlakozik majd, az ausztrál rendszer csak három nagybanknál használható egyelőre.
Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában ötmillió-ötszázezer forintra bírságolta a Takarékbank Zrt.-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján április végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Még 2016 februárjában indult útjára az MNB értékpapír-lekérdező alkalmazása, az ÉSZLA, amelyet a 2015 tavaszi brókerpiaci események hívtak életre. Ahhoz képest, hogy a rendszer már két éve üzemel, nem bővült érdemben a látogatóinak köre. Az MNB Portfolio-nak adott válaszaiból kiderült, hogy mindeddig összesen 93 esetben jelezték a befektetők, hogy valamilyen eltérés van az értékpapír-egyenlegükben.
Még meg sem választották az új amerikai elnököt, Európa már készül a harcra.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Nagy meglepetés nem született.
Jeruzsálem miatt bomlana meg a katonai szövetség?
Rendkívül mozgalmas hetünk lesz, piacmozgató események sora jön.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
