Több, mint 50 embertől 440 millió forintot loptak el a Magyar Államkincstár ügyfeleit célzó csalók.
A nyári szünetben egy átlagos kamasz is digitális nomáddá válik, a digitális térben pedig számos veszély leselkedik a fiatalokra. A KiberPajzs banki szakértője elárulta, mit tehetnek a szülők a gyerekek védelmében.
Nagyot emelkedett az elektronikus pénzforgalomban elkövetett csalások száma az elmúlt időszakban, különösen az adathalász visszaélések szaporodnak és az ügyfelek megtévesztése, manipulációja terjed szélsebesen a csalók körében. 2023 első negyedévében már 4 milliárd forint feletti összeget lovasítottak meg az ügyfelektől, és a kár jelentős részét is ők állják. Ugyan az elektronikus pénzforgalom ennek ellenére összességében biztonságosnak mondható, de a probléma egyre nagyobb méreteket ölt. Mutatjuk a részleteket.
Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította - olvasható az MNB közleményében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Állítólag nem sérült meg senki, de a kár jelentősnek tűnik.
Ebből elég nagy felfordulás lenne.
Cserébe viszont sok banktól befolyt a védelmi hozzájárulás.
A helyiek egyetértenek a furcsa szabályozással.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
