Két éve nyáron a magyarok 31,2 millió vendégéjszakát töltöttek el a különböző szálláshelyeken, a teljes éves mennyiség több mint felét a június és szeptember közti időszakban regisztrálták - derül ki az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. A statisztika szerint a nyaraló magyarok közel kétharmada csak az országon belül tud elutazni, így irigyelhetjük például a szlovákokat, ahol az érintettek kétharmada külföldön tud pihenni.
Ruházati termékeket a legolcsóbban Magyarországon lehetett vásárolni 2014-ben az egész Európai Unióban, élelmiszerben viszont a lengyelek, a románok és a bolgárok is olcsóbbak nálunk. Az Eurostat múlt héten közölt adatai szerint ruha mellett étterembe és szállodába érdemes még Magyarországra jönni, hiszen ebben a kategóriában a második legolcsóbbak vagyunk akárcsak az alkohol- és dohánytermékek esetében. Az adatok beigazolták azt a korábbi sejtést, hogy az egyes tagállamok fejlettsége és árszintje között erős összefüggés van, ennek köszönhetően a magyar árak is az alsó kategóriába tartoznak.
Új statisztikát jelentetett meg az Eurostat, amely azt méri fel, mennyire elégedettek életminőségükkel Európa egyes országainak lakói. 33 ország listáján Magyarország holtversenyben a 3. legrosszabb helyen végzett. Az EU átlagához hasonlóan a személyes kapcsolatainkkal vagyunk a legelégedettebbek, a pénzügyi helyzetünkkel pedig a legkevésbé elégedettek.
Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.
2014-ben összességében a költségvetési hiány csökkent mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 28 tagállamának szintjén, ám az államadósság-mutatók esetében ellenkező folyamat volt megfigyelhető - olvasható ki az Eurostat 2014-es államháztartási adatokat tartalmazó első felülvizsgálatából. Magyarország azon nyolc uniós ország között van, ahol csökkent a GDP-arányos államadósság.
A legalacsonyabb és a legmagasabb bruttó minimálbér között euróban számolva több mint tízszeres a különbség az Európai Unióban, azonban ha ugyanezt vásárlóerő-paritáson mérve nézzük, már jóval kisebb az eltérés, és ez az utóbbi hat évben ráadásul jelentősen szűkült is. A magyar minimálbér összeg szerint az alsó harmadban szerepel, azonban az árszínvonal hatását kiszűrve már lényegesebben kedvezőbb képet kapunk.
A vártnál (0,2%) kissé gyorsabban, 0,3%-kal nőtt negyedéves alapon az eurózóna átlagában a GDP, ami gyorsulást jelent a megelőző negyedévi 0,2%-hoz képest. Úgy tűnik, hogy a meglepően jól sikerült német év végi teljesítmény az egész fizetési övezetet feljebb húzta. igaz közben az eső olajár és euróárfolyam is segíthetett.
A háztartások tényleges fogyasztása alapján 2013-ban Magyarország a negyedik legszegényebb ország volt az Európai Unióban: hazánkban az uniós háztartások fogyasztásának 62 százalékával ért fel a fogyasztás.
A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is a második leggyorsabb volt a magyar gazdaság növekedési üteme az egész Európai Unióban, igaz most osztoznunk kell ezen a második helyen a szlovénokkal - ez derül ki az Eurostat által ma közétett, egymással összevethető felülvizsgált adataiból. Az újra dobogós magyar helyezés amellett is igaz, hogy az éves magyar dinamika (3,1%) az utóbbi negyedévek leglassabb üteme. A 0,5%-os negyedéves alapú magyar növekedési ütem már egyáltalán nem számít ritkának, igaz ez még így is több mint duplája annak, ahogy átlagosan az eurózóna bővülni tudott.
A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.
Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).
A héten jelent meg az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, amely az Európai Unió régióinak versenyképességével is foglalkozik. A felmérés a közép-és kelet-európai térségre nézve nem túl kecsegtető: a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária hatalmas lemaradásban van az Európai Unió többi országához képest, de a visegrádi országok - köztük Magyarország is - meglepő eredményeket tudhat magáénak.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
Nem változott a munkanélküliek aránya az Európai Unióban az idei év előző hónapjához képest, így az továbbra is 10,2 százalékon áll. Rosszabb képet fest ennél még mindig az eurózónás munkanélküliségi mutató, ott a gazdaságilag aktívak 11,5 százaléka nem talál munkát, mely szám szinten megegyezik az idei év előző havi adatával.
Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.
Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal le van maradva az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy külföldön minden olcsóbb? Erre is van magyarázat.
Miközben az Európai Unióban és az euróövezetben emelkedett az átlagos államadósság-mutató 2012-ről 2013 végére, azalatt Magyarországnak sikerült 0,6 százalékponttal csökkenteni az adósságrátát - áll az Eurostat szerdán megjelent, a 2013-as (első előzetes) államháztartási adatokról szóló jelentésében. Vagyis a tavaly év végi "trükközésnek" köszönhetően hazánk az uniós országok szűk csoportjába került. A költségvetési hiány tekintetében a tagállamok tavaly nagyon igyekeztek rendbe tenni pénzügyeiket.
"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.
Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta legfrissebb uniós energiaellátással kapcsolatos kimutatását. Az adatokból kiderül, hogy az EU 2012-es energiafogyasztása nagyságrendileg megegyezik a 90-es évek közepén rögzített adatokkal. 2006 és 2012 közötti időszakban hazánkban csökkent az egyik legnagyobb mértékben az energiafogyasztás.
Joe Biden visszalépését követően.
Teljes felelősséget vállalt a történtekért.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
