2016 első negyedévében negyedéves alapon 0,8%-kal, éves bázison 1,6%-kal bővült az eurózóna GDP-je, derült ki az Eurostat által közzétett előzetes adatokból. A 0,8%-os negyedév/negyedév növekedés 2011 első negyedéve óta a leggyorsabb, az elemzők ennél jóval lassabb, 0,4%-os GDP-bővülésre számítottak.
A környezetvédelmi adók az összes adóbevétel és szociális hozzájárulás 6,3 százalékát tették ki 2014-ben az Európai Unióban, ami csökkenés a 10 évvel korábbihoz képest, 2004-ben még 6,8 százalék volt ez az arány - derült ki az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken publikált jelentéséből.
Ezentúl az egyes negyedévek végét követő 30. nap közelében (t+30) közzéteszi az euróövezet (EA) és az Európai Unió (EU) GDP-jére vonatkozó előzetes negyedéves gyorsbecslését az Eurostat. Az eddigieknél korábbi közzététel az Európai Statisztikai Rendszernek köszönhető, amelynek keretében a tagállamok a korábbinál két héttel előbb nyújtják be nemzeti becsléseiket az Eurostatnak.
A magyar hatóságok által lejelentett 1,9%-os hiány helyett az Eurostat 2%-os deficitet tüntetett fel közleményében a 2015-ös évre. Vagyis 50 milliárd forinttal magasabb lett a deficit, mint amit a kormány bejelentett.
Az Eurostat közleményének csütörtök délelőtti publikálása után a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank (mint az EDP-jelentés összeállításának felelősei) közös közleményt adtak ki az Eximbank-elszámolási vita ügyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig egyetért a KSH és az MNB közös álláspontjával.
Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
A 2013-as csúcs óta jelentősen csökkent Magyarországon a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya, azonban még így is több mint a duplája az európai uniós átlagnak. Bár a folyamatok kedvezőek, az érintettek tábora még mindig milliós nagyságrendű volt 2015-ben.
3,8 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban a lakásárak 2015 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi szintekhez képest. Az eurózónában a növekedés 2,9 százalékos volt - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
A magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón. Ezt azt követően jelentette be, hogy a Portfolio tegnap elsőként írta meg a vita tényét, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy kedvezőtlen kimenetel esetén ez mit okozna az államadósság pályánkra.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
Márciusban 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az eurózónában, ez megfelelt az előzetes várakozásoknak. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció közben egy százalékon állt.
A teljes EU, illetve az euróövezet szintjén átlagosan az államháztartási kiadások 40%-át fordítják az európai országok társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra - olvasható ki az Eurostat kedden közzétett, 2014-es adatokat tartalmazó jelentéséből. Az uniós statisztikai hivatal két olyan táblázatot is közölt, amivel jól összehasonlítható, hogy az egyes uniós tagállamok mire költenek előszeretettel, és mire kevésbé.
Kedden napvilágot láttak a 2015-ös európai uniós és euróövezeti negyedik negyedéves GDP-növekedési számok, ami egyben azt is jelenti, hogy már össze tudjuk hasonlítani a tagállamok tavalyi teljesítményét. Magyarország jóval az átlag felett teljesített, de a régiós országok így is lehagytak minket.
Néhány uniós ország adata még hiányzik, de azt már most kijelenthetjük, hogy egy fontos listán lépett előre Magyarország annak köszönhetően, hogy a negyedik negyedévben kellemes meglepetést okozott a GDP-növekedés. Az eddig közölt húsz tagállam adatai közül az éves növekedési ütemben a hatodik, a negyedévesben pedig az ötödik helyen áll hazánk.
Hatéves csúcsra emelkedett 2014-ben Magyarország energiafüggősége, a felhasznált energiahordozók 61,1 százaléka külföldi forrásból származott - derül ki az Eurostat napokban közölt összesítéséből. Mindeközben az EU-ban több ország energiafüggősége is évtizedes mélypontra esett, a régióban csak Szlovákia van hozzánk hasonló mértékben ráutalva a külső energiahordozókra.
Nyelvtanulásban elmarad Magyarország a többi uniós országtól az Eurostatnak a középiskolások körében végzett 2014-es felmérése alapján - közölte az Európai Bizottság az Európai Unió statisztikai hivatalának hétfőn közzétett elemzéséről.
2,3 százalékkal növekedtek az eurózónában a lakásárak 2015 harmadik negyedévének végére az egy évvel korábbi szintről - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az Unió egészét nézve, a növekedés 3,1 százalékos volt.
2014 elején az Európai Unió tagországainak összlakosságában alig 7 százalék volt a külföldi állampolgárok aránya, míg az unión kívüli országokból érkezők csupán a népesség 3 százalékát tették ki. Az Eurostat friss összeállításából kiderül, hogy az egyes tagországokban melyik öt külföldi nemzet állampolgárai élnek a legtöbben. Vajon a magyarok ott vannak az Egyesült Királyság, Németország vagy Ausztria top 5-ös listáján?
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
