David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy november elején részletesen ismerteti azt a négy témakört, amelyekben újra szeretné tárgyalni hazájának európai uniós kötelezettségeit.
Átlagosan 40%-kal magasabb nyugdíjat kapnak a férfiak, mint a nők az EU-ban, míg ez az eltérés Magyarországon 15%. Nemcsak ez a meglepő hazánkkal kapcsolatban, hanem az is, hogy a 28 tagállam közül Magyarország az élvonalban van, ha a 65 éves és annál idősebbek rendelkezésre álló medián jövedelmét nézzük a 0-64 évesek jövedelméhez viszonyítva. Kiderült az is, hogy sokat dolgozunk a nyugdíjkor elérése után is, Magyarországon mintegy 40%-ot tesz ki az időskorúak foglalkoztatási aránya. Ilyen adatokról szedtünk össze néhány ábrát az Európai Bizottság frissen megjelent tanulmányából.
Egyszeri felmentést kaphatnak jövőre az Európai Unió bizonyos költségvetési szabályai alól azok az országok, amelyeket a leginkább érint a menekültek beáramlása - írja az all-in.de. EU-s források szerint Magyarország is kért valamifajta mentességet.
Az Európai Bizottság kész arra, hogy elvessék a kötelező kvótarendszer bevezetését a tervekben szerepelt 120 ezer menekült Európán belüli újraosztására - tette közzé a nap talán legfontosabb menekültügyi hírét a Reuters. A 120 ezres számot nem vetnék el, de a kötelező rendszer helyett valami mást találnának ki.
Gyors, határozott és átfogó választ ígért a jelenlegi menekültválságra szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben. A kiszivárgott híreket az elnök megerősítette, a májusi 40 ezer helyett 160 ezer menekültet kell befogadnia Európának. Juncker szerint mindenki számára kötelező rendszer kell, nincs más út. Szerinte a bevándorlástól nem félni kell, hanem büszkének kell lennünk Európára.
Az Európai Unió 1,8 milliárd euró (565 milliárd forint) értékű pénzügyi alap létrehozásával készül segíteni az afrikai államokat, hogy hatékonyabban ellenőrizhessék országhatáraikat, és csökkenthessék az Európába távozni akarók számát.
Összeolvadásokat és felvásárlásokat szeretne látni az olasz kormány az ország bankrendszerében. Ezt célozta már egy márciusban elfogadott törvény is, a nagy konszolidáció azonban mindezidáig elmaradt - írja a Reuters.
Kiszivárgott az Európai Bizottság válságterve, amivel a menekültkrízist enyhítenék, és amely a kvótákat is tartalmazza. A javaslatot szerdán jelentik be, a lényeg, hogy 120 ezer főleg Magyarországra, Olaszországba és Spanyolországba érkező menekültet osztanak szét az unióban, akik befogadásáért a fogadó országoknak fejenként 6000 euró jár. Aki nem akar befogadni menekülteket, az kivásárolhatja magát a kötelezettség alól. Az ukrán krízis elmérgesedése esetén meginduló menekültáradat pedig felmentést adhat a rendszer alól a kelet-európai tagállamoknak, így Magyarországnak is.
A menekültek méltányos európai elosztására "fenntartható és kötelező" mechanizmust szorgalmazott Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök abban a levélben, amelyet európai uniós vezetőknek írtak - közölte a német kormányszóvivő pénteken.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja az európai menekültválsággal kapcsolatban teljes mértékben elfogadhatatlan, és az uniós tagországok közötti szolidaritás felmondását jelenti - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön a ZDF német országos közszolgálati televízióban.
Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.
Szerdára sikerült tisztázni a görög segélycsomag feltételeinek minden részletét, a tervezetet szerdán eljutatták a görög parlamentnek, amely várhatóan csütörtökön szavaz.
A görög parlament meggyőző többséggel, ám több Sziriza-ellenszavazattal elfogadta a nemzetközi megállapodást és az első reformintézkedéseket. Mostantól az euróövezet parlamentjein a sor. A szerdai éjszakai parlamenti szavazás úgy tűnik, meg is hozta első eredményeit, legalábbis az európai partnerek reakciói alapján. A görögök csütörtök délután több jó hírnek is örülhettek.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank csütörtök délután arról döntött, hogy megemeli a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi likviditási keretet, ezzel segítve a nehéz helyzetbe került bankokat.
Arról is érkeztek hírek, hogy sikerült megállapodni a Görögországnak nyújtott áthidaló kölcsönről, amire a hétfői adósságtörlesztés miatt van szüksége Athénnak sürgősen.
A finn parlament felhatalmazást adott arra, hogy az ország pénzügyminisztere megkezdje a tárgyalásokat a harmadik görög mentőcsomagról (a francia törvényhozás szerdán ezt meg is tette, a németek pénteken szavaznak).
Az eurócsoport a telefonos konferenciát követően közleményben üdvözölte a görög parlamenti döntést, a testület alapvetően készen áll a 3 éves ESM-hitel biztosítására Görögországnak.
A válság óta a bankoknak a korábbiaknál jóval szigorúbb minimum tőkekövetelményeket írtak elő, azonban most felülvizsgálhatják, hogy ez nem fogja-e vissza túlságosan a hitelezést - mondta Jonathan Hill, az EU pénzügyi biztosa a Reuters beszámolója szerint.
Nem jött el az a történelmi pillanat, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, ennek ellenére mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen az európai valutaövezet eddigi formájában valószínűleg nem működik majd tovább. Az elmúlt hetekben kiszabadított szellemet ugyanis ezek után már nehéz lenne visszazárni a palackba.
A görög sajtó nagy túlsúllyal az "igen" szavazatok, vagyis az eurózónás maradás mellett állt ki a ma reggeli címlapokon, ugyanakkor a Sziriza tegnapi rendezvényén tömegek jelentek meg a "nem"-ek mellett kampányolni. A holnapi sorsdöntő szavazás korántsem dőlt el. Az FT eközben megszellőztette, hogy a görög bankok már készítik a vészforgatókönyveket arra az esetre, ha nem tudnák kifizetni betéteseiket. Ezt a pénzügyminiszter, Varufakisz egy twitter-posztban cáfolta nemrég. Ma is percről-percre követjük az események. A politikusok is fűtik a hangulatot. A Grexit lehetséges költségei mindenkinek nagyon fájnának.
A tőkekorlátozás hét eleji bevezetése nélkül csődben lenne Görögország négy legnagyobb bankja - véli a Fitch. A görög bankrendszer tőke- és likviditási helyzete nagyon gyenge, egyes bankok pedig közelednek ahhoz a ponthoz, ahol a szanálás már valós lehetőség - teszi hozzá a hitelminősítő.
Tegnap sem sikerült megegyezni a görögöknek a hitelezőivel, így a tárgyalások szombaton folytatódnak. Ami a vállalati híreket illeti, a Nike árbevétel és eredmény soron is felülmúlta az elemzői várakozásokat a negyedévben. A chipgyártó Micronról ez már nem mondható el, az adózott eredmény közel a felére esett.