Az európai kormányok egyre hevesebben ellenállnak annak a tervezett globális banki szabályozásnak, ami szerintük több száz milliárd eurónyi friss tőke bevonását tenné szükségessé - írja a The Wall Street Journal.
Több mint fél éve lépett hatalomra az új kormány Lengyelországban, azóta pedig fenekestül felforgatta az országot. A jobbközép Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kabinet feltűnően másolja a néhány évvel ezelőtti magyar modellt, mostanra szinte az összes fontos intézkedést átvették az Orbán-kormánytól. Ráadásul tavaly ősz óta érezhetően tovább javultak az addig sem rossz magyar-lengyel gazdasági és politikai kapcsolatok, és a visegrádi négyek együttműködésébe is próbálnak új életet lehelni. Persze ez nem csak az új lengyel kormánnyal függ össze, az Európai Unió mostani nehéz időszakában a magyar-lengyel tengely láthatóan igyekszik alternatívát kínálni.
Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.
Német, francia, svéd és finn választók szerint az EU ne ajánljon "nagylelkű" alkut Nagy-Britanniának az EU-val folytatott kiválási (Brexit) tárgyalásai során - derül ki egy pénteken közzétett közvélemény-kutatásból.
Egy fonttal fogadott arra Jean-Claude juncker, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból - derül ki abból a páros interjúból, amit Juncker és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke adtak a Spiegelnek. A politikus szerint a szigetország az elmúlt 43 évben sosem tudta eldönteni, akar-e teljes egészében az EU tagja lenni, ennek következő állomása a Brexit is.
Németországban erősödött az Európai Unió és Angela Merkel kancellár támogatottsága - mutatták ki pénteken ismertetett közvélemény-kutatások, amelyek szerint a brit uniós tagságról tartott népszavazás révén Németországban első alkalommal többségbe kerültek azok, akik szerint az uniós tagságnak több előnye van, mint hátránya.
A közelgő recesszió és politikai változás után az olasz választópolgárok az eurózónából való kilépésre szavazhatnak majd - véli Albert Edwards, a Societe Generale híresen pesszimista stratégája. Egy májusi felmérés szerint az olaszok közel fele már most is a kilépésre szavazna egy a brithez hasonló népszavazáson.
Még két hét sem telt el azóta, hogy a brit választópolgárok kiszavazták magukat az Európai Unióból, a londoni elemzők azonban nem tétlenkednek, máris többen felülvizsgálták a magyar növekedési modelljüket. Ez egyrészt a Brexit miatt volt indokolt, másrészt májusban kifejezetten gyenge első negyedéves adat jelent meg, ami miatt szintén változtak a kilátások. A friss prognózisokból az látszik, hogy hiába vár a kormány és a jegybank még mindig 3 százalék körüli növekedést 2017-re, egyre valószínűbb, hogy ez csak álom, mivel alig lesz gyorsulás 2016-hoz képest. A hírek szerint ugyanakkor már a kormány is foglalkozik egy ideje azzal, hogyan lehetne felpörgetni a gazdaságot, így a Brexit csak egy újabb csapás lehet az amúgy sem túl fényes kilátások mellett.
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem várható, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás (Brexit) ismét a Lehman Brothers óriásbank összeomlása utánihoz hasonló globális pénzügyi válsághoz vezet, de a világ több nagy gazdasági erőcentrumában a korábban feltételezettnél valószínűleg jóval lassabb lesz a növekedés, és ez jelentős hatást gyakorol a monetáris politikára.
Éppen csak kezdenek elülni a brit népszavazás körüli hullámok, de máris érik a következő hasonló kockázat: október végén Olaszországban tarthatnak népszavazást az alkotmány tervezett módosításáról. A szavazás pedig akár a Renzi-kormányról való ítéletként is felfogható, így a következő hónapokban jelentősen nőhet a politikai kockázat az országban.
Az Európai Unió (EU) intézményrendszerének a kritikája nem jelenti azt, hogy a magyar kormány Európa-ellenes lenne - erről Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt pénteken az M1-en.
Az Európai Bizottság már vasárnap felhatalmazta Olaszországot, hogy szükség esetén állami garanciát nyújtson az ország bankjainak kötvénykibocsátásaik során - számolt be egy bizottsági szóvivőre hivatkozva a The Wall Street Journal. Ez lehet az EU első beavatkozása a Brexitről szóló népszavazás óta egy bankrendszer működésébe. Továbbra is szólnak a pletykák emellett mintegy 40 milliárd eurónyi állami tőkeinjekcióról is, ez azonban sokkal bonyolultabb ügy a likviditási segítségnél.
A múlt heti brit népszavazás eredménye a többi uniós tagállam gazdaságára is nyomást gyakorol majd és növelheti a politikai kockázatokat a kontinensen - olvasható a Fitch Ratings kedden kiadott közleményében. A hitelminősítő szerint Magyarország nincs a potenciális vesztesek között, de a politikai hatások nálunk is érződhetnek majd.
Londoni pénzügyi elemzők szerint megalapozatlanok azok a félelmek, hogy a világgazdaság ismét olyan globális pénzügyi válság előtt áll, mint amilyen a Lehman Brothers óriásbank összeomlását követte, annak ellenére is, hogy egyes árfolyamindexek nagyobbat zuhantak a brit EU-tagságról tartott népszavazás óta, mint a Lehman-sokk után.
A stabilitás biztosítása a legfontosabb feladat azt követően, hogy a brit választópolgárok többsége az Európai Unióból való kilépésre szavazott a múlt héten - mondta hétfőn Jacob lew amerikai pénzügyminiszter.
Németország és Franciaország külügyminiszterei Erős Európa a bizonytalanság világában címmel kilencoldalas tervezetet mutattak be, amelyben új közös európai biztonságpolitikát, megújult migrációs stratégiát javasolnak, valamint a gazdasági konvergencia erősítését helyezik kilátásba. A legnagyobb újdonság, hogy az EU két vezető hatalma már két éven belül fiskális uniót hozna létre.
Németország szeretne mielőbb tisztában lenni az Európai Unióból való brit kilépés további menetrendjével - szögezte le hétfőn Berlinben a német kormányszóvivő.
A Die Welt című német konzervatív napilap hétfői számában Boris Kálnoky arról írt, hogy a Brexit milyen következményekkel járhat Magyarországra és a visegrádi országokra nézve.
A britek kilépése után egyes esélylatolgatások szerint Magyarország uniós tagsága is veszélybe kerülhet, a Commerzbank vezető közgazdásza azonban éppen velünk példálózik azzal kapcsolatban, miért nem fognak kilépni a közép-európai országok. A szakember szerint elsősorban az osztrákokra és a hollandokra lesz érdemes figyelni ebből a szempontból.
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból fokozta a bizonytalanságot a világgazdaságban, Kína egy egységes, stabil uniót és egy szintén stabil, virágzó Nagy-Britanniát szeretne látni - erről Li Ko-csiang kínai kormányfő beszélt Tiencsinben hétfőn az úgynevezett "nyári Davos" Világgazdasági Fórumon (WEF).
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
