Az Európai Központi Bank készen áll, hogy tovább vágja a kamatokat és technikailag fel vannak készülve akár a negatív betéti ráta alkalmazására is - jelentette ki Ardo Hansson, az EKB kormányzótanácsának tagja, amire az euró gyengüléssel reagált.
Leggyakrabban a görög, illetve a spanyol kis- és középvállalatok (rendre 32%-uk, illetve 23%-uk) panaszkodnak a bankhitel elérhetőségének nehézségei miatt, míg például a német kkv-knak csak a 8%-a említette ezt problémaként - derült ki az Európai Központi Bank friss kkv hitelezési felméréséből. Ezzel párhuzamosan a spanyol kkv-k körében 22%-kal volt több azon cégek aránya, akik a hitelezési kondíciók szigorodására panaszkodtak azoknál, mint akik enyhülésről számoltak be. A válaszok számának különbsége egyébként a görögöknél "csak 17%-pont volt. Bár ezek az arányok kis javulást mutatnak a megelőző, fél évvel ezelőtti felméréshez képest, de összességében két szomorú folyamatra világítanak rá. Egyrészt arra, hogy továbbra is nagyfokú divergencia van az eurózóna kulcsországainak és periféria országainak hitelezési folyamatai között, másrészt arra, hogy bár például a spanyol recesszió elmúlt, de a kkv-hitelezési folyamatok még mindig igen aggasztóak.
Semmit sem segítene a hitelezés beindításában, ha az Európai Központi Bank negatív kamatokat alkalmazna, sőt ezzel inkább egy újabb válság magvait hintené el - vélekedtek pénteken német bankvezetők a Reuters beszámolója szerint. A bankoknak ráadásul komoly kalkulációs nehézségeket is okoznának a negatív jegybanki kamatok.
Mégsem biztos, hogy negatív betéti rátát tervez az Európai Központi Bank, legalábbis Mario Draghi EKB-elnök mai szavaiból ez következik, ugyanis állítása szerint ebben a kérdésben semmi fejlemény nem történt a legutóbbi ülés óta. A kommunikációs fordulatnak köszönhetően az euró erősödni kezdett.
Az Európai Központi Bank -0,1 százalékos betéti rátát vezethet be a jövőben, ha további lazítást lát szükségesnek - értesült a Bloomberg meg nem nevezett jegybanki forrásból. Az euró azonnal gyengülésnek indult a hírre, pedig Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza korábbi interjújában már beszélt a jegybank ilyen irányú szándékairól. A negatív egynapos betéti ráta meglehetősen unortodox lépésnek számít, hiszen azt jelenti, hogy az EKB "adóztatná" a nála parkoltatott kereskedelmi banki pénzeket.
Siralmasan néz ki az eurózónás növekedés, ráadásul ami még kiábrándítóbb, hogy ez a most látott szint nincs is annyira messze az egyáltalán elérhetőtől. Legalábbis amíg jelentős strukturális reformok nem mennek végbe az egyes eurózónás tagországokban, hogy gyógyítsák az elmaradt beruházások és a lemorzsolódott munkaerő indukálta sebeket a gazdaságban. Az Európai Központi Bank fél százalékra becsli a régió potenciális növekedését, ami az 1999-es szint ötöde, ehhez képest az USA-ban már fentről záródik a kibocsátási rés. Európa rosszabbul teljesít.
Félreértésen alapulnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint az MNB az eurózónán kívüli országok többségétől eltérő módszertannal hajtaná végre jövőre a hazai bankok átvizsgálását - hívja fel a figyelmet a hazai Pénzügyi Stabilitási Tanács a sajtóközleményében. Eszerint Magyarország az Európai Bankhatóság koordinálásával végrehajtott Átfogó Értékelésekhez csatlakozik, az Európai Központi Bank vizsgálataihoz igazított ütemtervvel.
Négy olyan érvet sorolt fel pénteken kiadott elemzésében a Nomura bankház londoni elemzője, Peter Attard Montalto, amelyek megalapozhatnak egy év végéig tartó forinterősödési periódust a nagyon kedvező külpiaci légkör mellett. Ajánlása szerint a 290 körüli tartományig erősödhet a forint az euróval szemben, igaz egyelőre a pozíció mérete azt jelzi, hogy nincs teljes meggyőződése erről a kimenetről. Szintén pénteken adott ki egy feltörekvő piaci elemzést Timothy Ash, a Standard Bank londoni feltörekvő piaci stratégája, aki az idei évben már megszokott tartományban hullámzást várja a forinttól (290-300 között),és közben fundamentális megfontolások alapját két kötvénybefektetési stratégiát javasol.
Az európai bankok folytatják hiteleik előtörlesztését az Európai Központi Banknak (EKB), amely a pénzügyi válság idején sietett a bankszektor megsegítésére.
Az Európai Központi Bank elképzelhető, hogy negatív betéti kamatot vezethet be, sőt, akár eszközvásárlásokba is kezdhet, ha szükségesnek látja az inflációs céljának elérése érdekében - nyilatkozta Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza a Wall Street Journal-nek. Praet szavainak kiemelt súlya van, ugyanis ő vezeti a jegybank közgazdasági stábját - ennek megfelelően pedig az euró a hírekre hirtelen esésbe kezdett. Ezt azonban később teljesen ledolgozta, mert a piacok inkább a ma esti és holnapi Fed-jegybankári beszédekre fókuszálhatnak.
Több eurózónán kívüli tagország is összehangolja jövőre saját banki stressztesztjét azzal a vizsgálattal, amelyet az Európai Központi Bank hajt végre az eurózóna bankjain - írja a Reuters. A kevés kivétel egyike az EU második legmagasabb hitel-nemteljesítési arányával küszködő Magyarország, amely 2014 végéig a saját kritériumrendszerét használhatja.
Egységes európai bankmentő rendszert akar az Európai Központi Bank. Az EKB pénteki ajánlása szerint egységes, de most még csak szerveződő felügyeleti rendszerbe kellene betagolódnia az összes eurózónás banknak, mert a külön nemzeti ellenőrző rendszerek nem hatékonyak.
Az EKB tegnap váratlanul 0,25 százalékponttal csökkentette irányadó kamatrátáját, ami meglepetésként érte a piacokat. A hatás természetesen nem maradt el a nyersanyagpiacon sem, a nemesfémek, valamint a nyersolaj árfolyama is esett, amiben nagy szerepet játszott a dollár erősödése is. A tegnapi riadalmat viszonylagos megnyugvás követte pénteken, melynek köszönhetően az arany és az olaj is erősödik.
Mario Draghi EKB-elnök csúsztatott amikor azt mondta, hogy a jegybank döntéshozó testülete túlnyomó többségben támogatta a tegnapi kamatvágást. Mint azt meg nem nevezett jegybanki forrásokból megtudtuk: valójában a szavazók harmada decemberig várt volna. A német döntéshozók különösen ellenezték a döntést és mára a német újságok arról kezdtek cikkezni, hogy a lépés miként árt a megtakarító Németországnak.
Mario Draghi, EKB-elnök sajtótájékoztatóján kommentálta a piacot meglepetésként ért kamatdöntést, amit ők hatásos válaszreakciónak gondolnak a jelenlegi gazdasági helyzetre. Az infláció és növekedés kapcsán jelentős lefelé mutató kockázatokat lát az elnök és a véleménye szerint a vártnál sokkal hosszabban láthatunk majd cél alatti inflációt a régióban, viszont defláció nem fenyeget minket.
Az Európai Központi Bank a ma közzétett döntése szerint 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát 0,25 százalékra. Ez a lépés meglepte a piacokat, a széleskörú konszenzus szerint ugyanis csak a decemberi előrejelzéseket követően várták volna az EKB válaszreakcióját. Az euró dollárral szembeni árfolyama hatalmasat zuhant a hírre.
A piaci szereplők Mario Draghi EKB-elnök szavaira figyelnek. Erről részletesen itt olvashatnak:
A mai nap egyik legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank döntése, amit magyar idő szerint délután 13:45-kor ismerhetünk meg. Bár a piac nem számít kamatvágásra, mégis rengeteg érdekességet tartogathat a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztató, ugyanis az eurózónás inflációs mutató brutálisan alacsony szintre került, míg a munkanélküliségi ráta az egekben repdes. A romló számok lehet, hogy csak átmeneti hatásokat tükröznek, de mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az EKB-nak a jövőben további lazító lépéseket kell tennie.
Múlt héten mintegy 2,5%-kal esett az euró a dollárral szemben főként a csütörtök-pénteki intenzív mozgások nyomán, ami annak ellenére alakult így, hogy a Fed szerda este még azt jelezte: kitart a teljes ütemű amerikai pénznyomtatási program mellett. A dollár múlt heti látványos erősödése, illetve az euró esése mögött mind technikai, mind fundamentális tényezők szép számmal meghúzódtak és könnyen lehet, hogy egy hosszabb trend elindulását látjuk.
Nem látok most olyan eszközt az Európai Központi Bank számára, amelyet fel tudna használni az erős euró ellen - többek között ezt mondta egy mai bécsi interjúban Edwald Nowotny, a jegybank Kormányzótanácsának osztrák tagja. A befolyásos jegybankár szavait a piac euróerősödéssel fogadta, hiszen azt olvasta ki belőle, hogy nem kell tartani olyan EKB beavatkozástól, amely a közös európai fizetőeszköz erejének csorbítását célozná. Mivel közben a Reuters-en megjelent egy háttéranyag arról: az EKB megosztott abban, hogy mit tegyen az euró erejének megállítása témájában, így fél óra után a közös európai fizetőeszköz látványos lefordulást mutatott és napi mélypontra esett.
Az Európai Unió vezetői még idén megegyezhetnek a bajba jutó bankok uniós szintű kezelésének szabályozásáról - írja a Bloomberg. Ez az EKB Euróövezetben betöltött pénzügyi felügyeleti funkciójának egyik fontos előfeltétele. Európa ezzel a bankunió felé vezető úton egy újabb fontos állomásához érhet.
Interjú Ormosy Gáborral.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Biden újabb búcsúajándéka?
Egy republikánus kollégája rászállt az ügyre.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
