Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".
A világ legidősebb bankja, az olasz Monte dei Paschi 2,1 milliárd eurós tőkeemelésre szorul, miután a bank megbukott az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti stressztesztjén. Nem kedvez a helyzetnek, hogy a pénzintézet részvényei a stresszteszt eredményeit követően közel 40%-ot estek. Nem zárták ki a banknál az UBI Banca-val való összeolvadás lehetőségét sem - írja a Reuters.
Ezen a héten újfent csalódást keltő európai makroadatokról és szárnyaló amerikai statisztikákról kaphatunk majd hírt. A hajszálnyival magasabbra kúszott infláció tükrében dönthet csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB), ami ennek fényében nem is változtat korábbi irányán majd a piac szerint. Pénteken pedig érkeznek az átfogó munkapiaci statisztikák az Egyesült Államokból, amik megerősíthetik az Federal Reserve optimista nézeteit a fellendülési folyamatról. Ha így lesz, az újfent ráirányíthatja a piac figyelmét az egyre csak közelgő kamatemelésekre Amerikában, miközben Európában államkötvény-vásárlásokért kiáltanak.
Enyhítettek a hitelezési feltételeken az eurózónabeli bankok, ezzel is nagyobb hajlandóságot mutatva az újabb hitelkihelyezésekre. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint most már minden feltétel adott a hitelpiaci növekedéshez és ezt támasztják alá a legújabb banki felmérések is - írja a MarketWatch.com.
Európában a növekedési kilátások borúsak, viszont a korábban a befektetők által ütött mediterrán országok kezdenek magukhoz térni, amit jól mutat, hogy a görögök kivételével mindenki visszatudott térni a piaci finanszírozásra. A jövőben nem a jegybanki stimulus fogja meghatározni a kötvényhozamokat, hanem a hangsúly egyre inkább eltolódik a vállalati teljesítmények felé, olcsó finanszírozás mellett van potenciál a vállalati kötvényekben. A banki stressztesztek is sokat segítenek, kiderült, hogy az európai bankszektor nehézségei sem ott jelentkeznek, ahol eddig a piac gondolta - véli Tógyer Dezső, az SPB Befektetési Zrt. befektetési tanácsadója.
Ma kiderül, hogy mennyit költött az Európai Központi Bank (EKB) fedezett kötvények vásárlására az elmúlt napokban, sőt mostantól minden hét elején nyilvánosságra hozzák majd a számokat. A befektetők minél agresszívebb programot szeretne látni a jegybanktól, ugyanis az eurózóna recesszió és defláció szélén ingadozik éppen. A piaci értesülések szerint az elmúlt napokban 800 millió euró értékben költhetett a jegybank, ha ennél kisebb számot jelentenének ma hivatalosan, az akár komoly csalódást is okozhatna az európai tőkepiacokon.
Pozitívan fogadták a banki stressztesztek vasárnap közzétett eredményeit az elemzők és a piacok, hiszen a fő számok, vagyis a tőkehelyzetre vonatkozó adatok megnyugtatóak. Bár egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el a teszten, a nem teljesítő hitelek növekedése sokkolt több elemzőt is. A gyengén szereplő olasz bankok vezetőinek - a Magyarországon érdekelt Intesa Sanpaolo és az UniCredit kivételnek számít - főhet a fejük, a görög bankok leánybank-eladásai pedig felgyorsulhatnak, mindazonáltal a bankok valós helyzetét éveken keresztül eltakaró sűrű köd jelentős részben feloszlott. A pozitív piaci fogadtatásnak köszönhetően az osztrák bankok részvényesei nagyot kaszálhattak ma délelőtt: az Erste árfolyama 7,5%-ot, a Raiffeisené 4,7%-ot emelkedett csak a kereskedés első fél órájában.
Közzétette ma az EU annak a vizsgálatnak az eredményét, amely megmutatja, milyen állapotban vannak a kontinens bankjai. Az alábbi ábra ezeket a számokat mutatja a magyarországi nagybankok tulajdonosainál.
123-ból 24 bank bukott el az Európai Bankhatóság (EBA) összeurópai stressztesztjén. Az Európai Központi Bank (EKB) hasonló tesztjén 130-ból 25-en vizsgáztak rosszul, ahogy az már néhány napja kiszivárgott. Mindkét vizsgálat eredményét vasárnap délben tették közzé. Fontosabb részletek:
Az osztrák pénzügyminiszter nem számít meglepetésre az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbájától, amelynek eredményeit vasárnap hozzák nyilvánosságra.
Az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbáján (stressz-teszt) 25 euróövezeti bank bukott meg a tavaly év végi állapot alapján, főleg olyan országokban, mint Görögország, Ciprus, Szlovénia és Portugália, és közülük tíz pénzintézet még mindig bajban van - ezt közölték a vizsgálat meg nem nevezett ismerői pénteken a Reuters hírügynökséggel.
Legalább 11 bank elbukott az EKB stressztesztjein, amelyek eredményei hivatalosan csak vasárnap délben lesznek nyilvánosak - értesült a spanyol EFE hírügynökség.
Biztató jel, hogy az eurójegybank (EKB) vállalati kötvények vásárlását fontolgatja, ám önmagában még ez sem lesz elég az euróövezeti gazdaság élénkítésére és a deflációs kockázat kivédésére - vélekedtek az EKB cégkötvény-vásárlási terveiről szóló keddi piaci értesülésekre reagálva londoni pénzügyi elemzők.
Az Európai Központi Bank decemberben arról dönthet, hogy vállalati kötvényeket is vásárol majd az eszközvásárlási programjának keretében - jelentette a Reuters anonim jegybanki forrásokra hivatkozva. Az EKB hétfőn kezdett fedezett kötvényeket vásárolni a francia piacon, de ezen hírek szerint a kockázatosabb eszközöktől sem ódzkodna a jegybank, hogy segítsen az eurózóna helyzetén. Az EKB döntéseire rálátó források szerint már 2015 első negyedévében belekezdhetnének ebbe az újabb akcióba. Az EKB a hírek megjelenését követően tagadta, hogy ilyen döntés született volna.
Az Európai Központi Bank megkezdte az október elején beharangozott eszközvásárlási programját, aminek keretében először fedezett kötvényeket vásárol. Első célpontja Franciaország volt, ahol valamivel kevesebb mint 400 milliárd eurónyi ilyen eszköz lehet a piacon. A kérdés mostantól az, hogy pontosan mennyire is agresszív az EKB, vagyis mennyi pénzt szór majd ki ilyen eszközök vásárlására. Az alábbi cikkben elmagyarázzuk, milyen kötvények is ezek, és hogy egyáltalán miért vásárol ilyeneket az övezeti jegybank.
Úgy tűnik, egyelőre a stresszteszt az egyedüli akadálya annak, hogy beinduljon az európai bankok hitelezési hajlandósága. Október végétől azonban új világ jöhet és az EKB gazdaságélénkítő eszközei iránt is nőhet a bankok most még halovány kereslete.
Egyre nagyobb az esélye, hogy elérkezett a tőzsdékre a régóta várt nagy korrekció, az S&P 500 index pár nap leforgása alatt 5 százalékot esett. Az idegesség szemmel látható, a volatilitást mérő VIX index tegnap 2012 júniusa óta nem látott magasságba ugrott. Az alábbiakban azokat a tényezőket gyűjtöttük össze, melyek a tőzsdék mélyrepülésében szerepet játszhatnak.
A jelenlegi ultra alacsony euróövezeti infláció várhatóan fokozatosan közelít 2016-ra, legkésőbb 2017-re az Európai Központi Bank (EKB) valamivel 2 százalék alatti inflációs céljához.
Ha meg akarjuk érteni, hogy miért zuhan hetek óta megállás nélkül az euró a dollárral szemben, akkor elég csak az alábbi ábrára ránéznünk és rögtön világossá válik az összefüggés.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
