Fennáll a recesszió kockázata – mondta a Bloomberg tudósítása szerint csütörtökön Ignazio Visco, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja. Az olasz jegybank elnöke arról is beszélt, mit léphet erre az EKB.
Ma 14:15-kor tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a kamatdöntést, amelyből kiderült, hogy a jegybank 50 bázisponttal emelte meg mindhárom kamatszintet. A lépés nagyon határozott, amelynek hatására az euró jelentős erősödésbe kezdett. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tervezett kamatpálya teteje nem változott, ez a kijelentése pedig véget is vetett az euró erősödésének. A jegybankelnök szerint a reálgazdasági kilátások egyre borúsabbak, de egyelőre nem számítanak recesszióra.
Fontos nap a mai: 11 év után az Európai Központi Bank kamatot fog emelni. Nem is biztos, hogy óvatos lesz a kezdés, a jegybank korábbi előretekintő iránymutatásával szemben ma már az 50 bázispontos emelés is reális. Az ilyen határozott emelés erőt adhatna az eurónak, hiszen már az ezzel kapcsolatos várakozások megjelenése is erősödést váltott ki. A 25 bázispontos emelés viszont csalódást okozhat, és Fed jövő heti ülése után még távolabb kerülne a két jegybank monetáris politikai pozíciója. Logikus lépés lenne a határozott emelés ma az EKB-tól, Frankfurtban azonban több tényezőt is figyelembe vesznek a döntés során.
Már a csütörtöki ülésén mérlegeli az 50 bázispontos kamatemelés lehetőségét is az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – írja a Reuters. A hírre jelentősen erősödött az euró, hiszen meglepő lenne, ha rögtön 50 bázispontos lépéssel kezdene a jegybank.
Az Európai Központi Banknak korlátoznia kellene az általa kibocsátani tervezett digitális jegybankpénz mennyiségét, hogy ne fosszák meg a bankokat a betéteiktől, és ne befektetési eszköz, hanem fizetési eszköz legyen a digitális euró - nyilatkozta Francois Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke kedden.
Hackertámadás áldozatává vált Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke - közölte kedden az uniós jegybank Frankfurtban.
Az eurózóna egyes kamatdöntő testületi tagjai szerint az Európai Központi Banknak a tervezettnél agresszívabb kamatemelésre lehet szüksége – ez derül ki a múlt havi kamatdöntő ülésről szóló beszámolóból.
Jól halad az EKB digitális euró fejlesztési projektje, de bevezetésére 2026 második fele előtt még nem kell számítani - közölte szerdán Burkhard Balz, a német Bundesbank igazgatótanácsának a tagja, aki egyúttal tagja az EKB digitális euró projektjét felügyelő munkacsoportnak is.
Közel húszéves csúcsra ugrott kedd délelőtt a dollár az euróval szemben, már az 1,03-as szintet támadja az amerikai deviza. Ez pedig a forintra is rossz hatással van, a magyar deviza az euróval és a dollárral szemben is új történelmi mélyponton járt.
A mai napon rendkívüli ülést tartott az Európai Központi Bank, amelyen döntöttek a már kivezetett pandémiás eszközvásárlási program újrabefektetéseiről, és új eszközt is létre fog hozni a jegybank a kötvénypiaci turbulenciák mérséklésére.
Az elmúlt napok intenzív hozamemelkedése után szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB). De miért kell hirtelen lépnie a jegybanknak? Tényleg ekkora a baj a piacon?
Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
Az Európai Központi Bank ma délután ismertetett kamatdöntéséből megtudtuk, hogy júliusban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot az EKB. Ezen túl azt is megerősítette a jegybank, hogy szeptemberben és azután is kamatemelések jönnek, de ezek mértékét majd a beérkező inflációs adatok határozzák meg. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások nem mérséklődnek, akkor szeptemberben növelhetik a kamatemelés mértékét, szeptember után - a beérkező adatok fényében - pedig még tovább fokozott kamatemelési tempó jöhet.
A jegybank ezen kívül ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseit - egyikben sem volt köszönet.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
A pünkösdi hosszú hétvége után a legfontosabb adat a szerdán megjelenő májusi inflációs statisztika lesz, mely szinte biztosan 10 százalék feletti áremelkedést jelez majd több mint húsz év után először. A héten az EKB kamatdöntő ülése is lényeges lehet, a devizapiacon akár komolyabb kilengéseket is hozhat.
Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék, a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.
Nem vagyunk pánik üzemmódban, sok mindenben különbözik az eurózóna és az USA helyzete jelenleg – mondta kedden a Bloombergnek Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban megkezdheti a kamatemelést és szeptember végéig elbúcsúzhat a negatív irányadó kamattól – írta egy hétfői blogbejegyzésben Chritsitne Lagarde. A jegybankelnök szavaira komoly szárnyalásba kezdett az euró.
Az utóbbi tizenkét hónapból tízet erősödéssel zárt a dollár az euróval szemben, a maradék kettő is inkább stagnálásnak nevezhető, mint dollárgyengülésnek. Ritka az, hogy a világ legfontosabb devizapárja ennyire egy irányba mozogjon tartósan, ez pedig a forintnak sem jó hír. De miért kell félve néznünk az euró-dollár grafikont, amikor a forint szempontjából elvileg jó hír kellene, hogy legyen az euró gyengülése?
Az Európai Központi Banknak gyorsan kéne lépnie, és kamatot kéne emelnie a magas infláció miatt - mondta a finn nemzeti bank elnöke.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Csökkenteni kellene az árakat.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
