A PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) rendelet hatályba lépésével, a csomagolás teljes életciklusára vonatkozó új szabályoknak köszönhetően a jelenleginél sokkal kevesebb csomagolási hulladék keletkezhet majd a jövőben, a rendelet ugyanis kötelező erejű újrahasználati célértékeket határoz meg, korlátozza az egyszer használatos csomagolások bizonyos típusait, és előírja, hogy a gazdasági szereplők minimalizálják a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét.
A 2050-es klímacélokhoz kötődő új szabályozás formailag és tartalmilag is mérföldkő
- értékelte lapunknak a PPWR rendeletet és elfogadását Polony István, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSzGySz) többutas csomagolások munkacsoportjának vezetője, az Oonly Tisztán Víz Kft. ügyvezetője.
A rendelet elfogadása előtt a vonatkozó uniós uniós elképzelések jellemzően direktíva formájában jelentek meg. Az irányelveket a tagországok a saját jogrendjükbe való illesztés során bizonyos keretek között egyedi helyzetükhöz igazíthatják, és ezt egyéb uniós direktívákhoz hasonlóan Magyarország a csomagolással kapcsolatos iránymutatások esetében a hazai rendszerhez igazítva tette meg - mondta a szakember.
Ezzel szemben az EU országaiban létező különféle gyakorlatokat egységesítő PPWR kötelező érvényű szabályozás, vagyis az abban rögzítettek mind a 27 tagállamra egyformán vonatkoznak, a helyi törvényhozások pedig nem módosíthatnak benne.
Már a tervezésnél szempont lesz a hulladékcsökkentés
Az új rendelet tartalmilag is paradigmaváltást hozott, elfogadásával ugyanis a legkomolyabban vett csomagolásmennyiség-csökkentési, csomagolás-újrahasznosíthatósági, illetve csomagolásfelhasználási szabályok kodifikálása történt meg. Ez megnyithatja az utat azon célok teljesítéséhez, melyek alapján a 2018-as értékekhez képest 2030-ig 5%-kal, 2035-ig 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal mérsékelni az egy főre jutó hulladékmennyiséget az EU minden országában.
A PPWR alapján minden csomagolást úgy kell létrehozni - és ezt már a tervezés során is szem előtt kell tartani -, hogy újrahasznosítható legyen. Erre vonatkozóan Európában léteznek nemzetközi újrahasznosíthatósági kategóriák is (A, B és C). Ezek közül a 'C' képviseli a legalacsonyabb szintet, amelyet 2038-ban ki is vezetik, és azt követően már csak 'A' és 'B' kategóriájú újrahasznosíthatóságú szintnek megfelelő csomagolási formák jelenhetnek meg a piacon, vagyis a követelmények szigorodása várható.
Fontos eleme a szabályozásnak az is, hogy a csomagolások minimális újrahasznosított anyag tartalmára vonatkozóan is bizonyos határidőkig teljesítendő erőteljes célértékeket határoz meg.
A PPWR-hez szorosan kapcsolódó, az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében korábban megszületett szabályozás alapján 2025. január 1-jétől kezdődően életbe lépett az a drasztikus előírás is, hogy a legfeljebb három liter űrtartalmú PET italpalackok legalább 25%-ban újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia. Ezt a szabályozást a PPWR még ambíciózusabbá teszi, hiszen az ilyen termékek műanyaghulladékból hasznosított újrafeldolgozott tartalmát növeli, 2030-ig 30%-ra, 2040-ig pedig 65%-ra. Ez rendkívül komoly kihívás elé állítja az iparágat - mondta Polony István.
További érdekessége a PPWR-nek, hogy korlátozza a nem szükségszerű, felesleges csomagolás mennyiségét is. A rendelet egyebek mellett meghatározza, hogy a nem hasznos tér a csomagoláson, például egy online vásárolt termék dobozán belül nem léphet túl egy bizonyos méretet.
A többutas (újrahasználható, újratölthető) csomagolások szempontjából lényeges újdonság, hogy kötelező érvénnyel előírja olyan megoldások bevezetését is, amelyek révén ugyanaz a csomagolás a lehető legtöbbször kerülhet újrahasználatra, mielőtt hulladék válik belőle. A logisztikai csomagolások (például raklapok, rekeszek, ládák, konténerek) esetében 40% a 2030-as célérték, vagyis azoknak a gyártóknak, akik ilyen csomagolásban szállítják termékeiket, biztosítaniuk kell, hogy az összes ilyen csomagolás legalább 40%-a az újrahasználati rendszer keretében újrahasználható csomagolás legyen.
A fogyasztói csomagolásokra vonatkozóan kevésbé agresszív a célérték, sajnos - teszi hozzá a szakértő. A PPWR korábbi változataiban a végleges verzióban szereplő értékeknél nagyobb számok szerepeltek, ugyanis talán ezen a területen folyt a legintenzívebb lobbitevékenység az elmúlt 2 évben. Így az alkoholos és nem alkoholos termékek zömére vonatkozóan elfogadott szabályozás értelmében 2030-tól a forgalomba hozott mennyiség legalább 10%-ának újrahasználható csomagolásban kell elhagynia a boltot.
Komoly kihívás elé állíthatja a kereskedelmet
A 2030-as célérték úgy került meghatározásra, hogy a kötelezett a végső értékesítő. Az előírás teljesítése alól mentességet kaptak a 100 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok és HORECA (szállodák, éttermek, kávézók) egységek, ebbe a halmazba azonban viszonylag kevesen tartoznak.
A 10%-os követelmény teljesítése a HORECA szegmensben nem jelenthet problémát a szakértő szerint, mivel itt az elmúlt évtizedekben is életben maradt a betétdíjas, többször használatos csomagolási forma, a kereskedelemben azonban komoly kihívás lesz. Az újrahasználható csomagolások aránya ugyanis jelenleg a magyarországi kereskedelemben mindössze 0,5-1% körül lehet, vagyis az értékesített mennyiség ekkora része kerül forgalomba többutas csomagolásban.
Azáltal, hogy a kereskedelem a kötelezett, ennek az ágazatnak kell keresnie a megfelelést lehetővé tevő megoldásokat, miközben a gyártókat nem szabályozza. A PPWR első, 2022-es tervezete még eredetileg úgy volt megfogalmazva, hogy a kötelezettség kiterjedt a gyártókra is, amit a végleges szövegben a végső értékesítőkre szűkítettek, a globális italgyártó nagyvállalatok lobbitevékenységének hatására. Az egyik ilyen cég éppen a közelmúltban lépett vissza az újrahasználható csomagolásokra vonatkozó, saját maga által vállalt célértékek teljesítésétől. Ez a fenntarthatóság szempontjából nagyon rossz tendencia, jó hír ugyanakkor, hogy a 2040-es 40%-os célérték teljesítésére már mindenki kötelezett, tehát a gyártókra is kiterjed - mondja.
A rendelet lényeges része az is, hogy tiltást vezet be az egészségre káros bizonyos csomagolási alapanyagokra. Ezekről az összetevőkről az utóbbi években kiderült, hogy már akár nagyon kis aranyban is negatív hatással lehet az emberi szervezetre.
A PPWR a termékmegjelölés területén is új szabályozást vezet be azzal a céllal, hogy segítse a fogyasztók tájékozódását a polcról levett termékek csomagolásáról, például, hogy újratölhető-, újrahasználható-e vagy hogy milyen újrahasznosíthatósági kategóriába tartozik.
Polony István az első tervezet megjelenését követően több, mint két évnyi intenzív egyeztetést követően létrejött szabályozást nagyon fontos eredménynek tartja, szerinte
a PPWR képes lehet kedvező fordulatot hozni a csomagolási hulladékok ma még növekvő trendjében.
Ugyanakkor, bár a PPWR megalkotásával és elfogadásával a munka neheze már lezajlott, az egyelőre kérdéses, hogy mennyire lesznek elérhetőek a rendeletben foglalt célok és határértékek.
A szabályozás egészének hatása ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen jelentési, illetve szankcionálási rend kerül életbe léptetésre. A végrehajtásra és szankcionálásra vonatkozó rendeletek a következő néhány évben készülhetnek el, így az ma még nem teljesen egyértelmű, hogy az előírások nem teljesítése mit von maga után, azon túl, hogy a nyilvánvaló reputációs hatással minden érintettnek számolnia kell. A szakértő a más területeken létrejött hasonló európai uniós szankciós rendelkezések alapján arra számít, hogy a PPWR esetében is kemény részletszabályozás születik majd, amely a nem teljesítés esetére jelentős büntetéseket kilátásba helyezve valódi elrettentő erővel bír.
Miután az iparág az elmúlt 25 évben megállás nélkül, teljes gőzzel rohant az egyszer használatos irányba, jelenleg még az ipari kapacitások sem adottak teljes mértékben a célok teljesítéséhez. Erre utal az is, hogy leghamarabb 2027-től lehet szankcionálni PPWR alapon. A megfeleléshez jelentős új beruházásokra lesz szükség, és a szakértő szerint a rendelettől várható is egy ilyen irányú kedvező hatás.
Látványos változások
Az új szabályozás által behozott egyik leglátványosabb változást az jelenti, hogy a 2030. január 1-jétől a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező végső forgalmazóknak törekedniük kell arra, hogy
eladóterük 10%-át mind élelmiszertermékek, mind nem élelmiszer-jellegű termékek számára újratöltő állomások kialakítására szánják.
Ennek már ma is vannak előképei a hazai diszkont áruházakban, ahol bizonyos termékeket lédig, nem csomagolt, ömlesztett formában lehet megvásárolni. A szabályok a zöldséges, gyümölcsös pultok kínálatát is érdemben érintik, például a másfél kilogramm alatti egységcsomagok esetében tilos lesz a műanyag használata. Ez vagy azt fogja eredményezni, hogy megszűnnek az egységcsomagok, vagy a helyenként már ma is alkalmazott papíralapú, illetve egyéb megoldások nyerhetnek teret. Továbbá, a szabályozás értelmében el kell tűnniük a ma még általánosan elterjedt nagyon kis tömegű műanyag csomagoló zacskóknak is.
Az egyik legkorábban látványos változást hozó előírások közé tartozik az egyszer használatos palackok 25%-os újrahasznosított alapanyag tartalmára vonatkozó, 2025. január 1-jétől érvényes, már említett követelmény. Bár itt is valami hasonló történt, mint az 50 forintos visszaváltási díjas egyszer használatos palackok bevezetése során, vagyis a kereskedők igyekeztek betárazni a hagyományos csomagolású termékekből, így még hónapokig polcon lehetnek ezek a termékek, de fél éven belül ez a váltás is le fog zajlani - véli a szakértő.
A palackokon a változásról tájékozató új jelzések jelennek meg, maguk az újrahasznosított alapanyagot tartalmazó PET palackok pedig kevésbé lesznek átlátszóak
, mint az elsődleges alapanyagból készült társaik, de a gyártók dolgoznak ennek a halvány szürke árnyalatnak a minimalizálásán.
A vásárlók pénztárcája is meg fogja érezni ezt a változást. Ugyanis - és ezt általánosságban is tudomásul kell venni - az új, környezettudatosabb, fenntarthatóbb rendszer magasabb költségszinten működtethető, mind az eddigi lineáris modell. Például az újrahasznosított PET granulátum ára az addicionális fejlesztési, beruházási igényből adódóan jelenleg körülbelül 50%-kal haladja meg a nem újrahasznosított, úgynevezett szűz PET granulátum árát, ami természetesen a gyártási költségekben is megjelenik.
Ez már a 25% újrahasznosított alapanyagot tartalmazó palackok árát is érezhetően emeli a hagyományos palackokhoz képest, és inflációt generál.
Az újrahasználható csomagolások esetében pedig többlet logisztikai költségek is jelentkeznek.
Az új szabályok következtében tehát megfordul a trend, és az elmúlt 25-30 évben uralkodó gyakorlatot képező lineáris működést, melynek fontos eleme volt a csomagolás eldobhatósága, a környezeti hatás negligálása és a költségek minimalizálása, felváltja a környezeti hatást figyelembe vevő körforgásos modell, amely szükségszerűen költség- és árszintemelkedéssel jár.
A szakértő várakozásai szerint lesznek olyan termékkategóriák, amelyekben a költségemelkedés hatására a fogyasztói kereslet lemorzsolódása lesz tapasztalható. Ez a hatás egyébként már az elmúlt évek áremelkedése, illetve az 50 forintos visszaváltási díjat behozó DRS rendszer bevezetése után is megfigyelhető volt, ugyanis kereskedői jelzések szerint mérséklődött a szénsavmentes palackozott ásványvíz kereslete, vélhetően a csapvízfogyasztás javára. A vásárlók várhatóan például a zöldségek és gyümölcsök esetében is új gyakorlatokat fognak kialakítani, és a lédig termékek aránya várhatóan drámaian meg fog nőni.
A hazai helyzet különlegessége, hogy a környezetbarát újrahasználható csomagolások adóterhe jelenleg magasabb, mint az egyszer használatos csomagolásoké. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tavaly javaslatot tett ennek megváltoztatására a 2025-ös költségvetés előkészítése során. Polony István elmondása szerint a javaslat mind környezetvédelmi, mind pénzügyi szempontból is alaposan alátámasztott, megvalósítása minimális adóhatással járt volna, azonban a kezdeményezés nem járt sikerrel. A Szövetség azonban továbbra is dolgozik a helyzet megoldásán.
Polony István szerint az újrahasználható csomagolások esetében Magyarországnak érdemes lenne megvizsgálnia akár a környező országok gyakorlatát is. Több ország, például Franciaország, Svédország, Portugália, Ausztria vagy Románia ugyanis az elmúlt 3-5 évben elébe ment az EU által mind a 27 tagállamra kötelezően meghatározott 10%-os célszámot tartalmazó szabályozásának, és ennél szigorúbb, ambiciózusabb célértékeket határozott meg saját maga számára a keletkező hulladékmennyiség csökkentése érdekében.
Összességében azt látjuk a felelős minisztériumi partnerek részéről, hogy abszolút tisztában vannak a PPWR jelentőségével és várható hatásaival, és erre vonatkozóan zajlik egy párbeszéd is az iparági szereplők, illetve a jogszabályalkotók között. Bízom benne, hogy ez stimulálni fogja az egész folyamat hazai felgyorsítását is, mert ez nagyon időszerű - fogalmazott Polony István.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
