Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba vesz két új európai polgári kezdeményezést, az egyik az állattartó gazdaságok bezárását és a szintetikus hús előállítását sürgeti, a másik pedig az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos.
Az elmúlt években az Európai Unió politikáját egyre inkább a gazdaságbiztonság és a stratégiai autonómia erősítésének célja határozza meg. Az EU-nak globálisan kell versenyeznie a zöld és digitális átmenethez szükséges, véges mennyiségű erőforrásokért, miközben az Egyesült Államok és Kína közötti globális dominanciaverseny is áthatóbbá vált. A Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború rávilágítottak az EU túlzott külső függőségeinek problémájára. A nehézségek viszont rávilágítanak, hogy az uniónak nagyhatalommá kell válnia, hogy csökkenjen kitettsége gazdasági riválisaival szemben.
A Fidesz-KDNP végül jól járt, hogy saját pártot alapított az EP-ben, a kormánypártok így fontos bizottságokba delegálhatnak tagokat. Az újonnan alakult, az Európai Parlamentben hét mandátumot szerző Tisza Párt is erős portfoliót kapott az Európai Néppárttól.
Új szabályok léptek életbe az Európai Unióban, amelyek célja, hogy a fenntartható termékek a piac alapnormájává váljanak, és ezzel csökkentsék a környezetre és a klímára gyakorolt negatív hatásokat. Az új szabályozás, az Ökodizájn a Fenntartható Termékekért Rendelet (ESPR) biztosítja, hogy a termékek hosszabb élettartamúak, könnyebben javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek, valamint több újrahasznosított anyagot tartalmazzanak. Ezzel leszámolnak a gyártók olyan trükkjeivel, mint a tervezett elavulás, vagy hogy azzal bírják rá új eszközök vásárlására a fogyasztókat, hogy drágává teszik a javíttatást.
Szlovákia nem fog csatlakozni semmilyen kísérlethez, amellyel bojkottálni akarják a magyar uniós elnökséget - mondta Peter Pellegrini szlovák államfő Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A magyar államfő többek között azt hangsúlyozta, hogy a kétoldalú párbeszédet nem csak fenn kell tartani, de erősíteni is kell ahhoz, hogy mindkét ország nemzeti érdekeit még jobban lehessen szolgálni regionális és európai szinten is.
Ursula von der Leyen biztosította újraválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, egy jelentős győzelemmel az Európai Parlamentben. A nézeteltérések és a viharos politikai légkör ellenére von der Leyen újraválasztási beszéde és stratégiai támogatásai döntő szerepet játszottak győzelmében, így végül 401 szavazatot szerzett a 720 fős parlamentben, ami minden szempontból meglepetést jelent.
Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán beszédet mondott az Európai Parlamentben, amelyben felvázolta második hivatali idejének első 100 napjára vonatkozó elképzeléseit. Az újrázásra készülő brüsszeli vezető számos kérdéssel foglalkozott, többek között a mezőgazdasággal, a mentális egészséggel, az éghajlatváltozással és a lakhatással – olyan témákkal, amellyel a Zöldeket, a baloldalt és a szociáldemokrata szövetségeseit próbálta megszólítani a délutáni szavazás előtt. Beszédében kétszer is odaszólt a magyar kormánynak.
Az Európai Unió ombudsmana megállapította, hogy az Európai Bizottság jogtalanul tagadta meg a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló törvényével kapcsolatos, közérdekű dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A szóban forgó dokumentumok a Demi Moore és Ashton Kutcher amerikai színészek által alapított gyermekvédelmi nem kormányzati szervezettel, a Thornnal folytatott megbeszélésekről készült dokumentumokra és jegyzőkönyvekre vonatkoztak.
Az egyik legnagyobb uniós fejlesztési bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó szigorú uniós szabályok megakadályozzák a feltörekvő piacokon történő beruházásokat, és az ügyfeleket a kínai és közel-keleti finanszírozók felé terelhetik.
Az Európai Parlament csütörtökön titkos szavazáson dönt Ursula von der Leyen második mandátumáról az Európai Bizottság elnöki tisztségében. Von der Leyennek a 720 szavazatból legalább 361-re van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa második ötéves megbízatását, és ha nem kapja meg, az politikai válságot váltana ki az EU-ban, és a blokk legbefolyásosabb pozíciója betöltetlen maradna egy olyan időszakban, amikor Európának erős vezetésre lenne szüksége.
Az Európai Parlament egyik első állásfoglalásában nagytöbbséggel kinyilvánította, hogy az EU-nak folytatnia kell Ukrajna támogatását mindaddig, amíg a háború véget nem ér. Emellett pedig bíráltak a magyar kormányt, amiért a soros elnökséget betöltve egyeztetés nélkül folytatott diplomáciai utakat Oroszországba.
Heves kritikával illették a magyar EU-elnökséget az elmúlt időszak magyar diplomáciai útjai miatt, amelyek már lassan két hete teszik feszültté Brüsszel és a kormány kapcsolatát. A keddi hivatalos pénzügyminiszteri csúcson Varga Mihály pénzügyminiszter bemutatta a magyar elnökség hét prioritását, amelyeket a tagállamok fontosnak és jól megválasztottnak tartanak, szinte mindegyik tagállam kifogásolta azonban, hogy a magyar program nem foglalkozik Ukrajna támogatásával. A találkozón többen hangsúlyozták, hogy Kijev segítése európai szinten a legfontosabb prioritás kell, hogy maradjon, miközben a magyar elnökségtől kiegyensúlyozott és pártatlan mediátori szerepet várnak el.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a Covid-19 vakcinaszerződésekhez, mivel szabálytalanságokat állapított meg a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásában. Az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik 2021-ben hozzáférést kértek a szerződésekhez és a kapcsolódó dokumentumokhoz.
Az Európai Unió júliusban változtatásokat fog javasolni a vízumrendszerében - derül ki Ylva Johansson belügyi biztosnak a tagállami kormányokhoz intézett leveléből. A javasolt változtatások célja az illegális migrációval és a blokk keleti határán zajló határ menti összecsapásokkal kapcsolatos problémák kezelése. Beelőzve ezzel a magyar elnökséget, amely hosszú belügyi vitát akart kezdeményezni a prioritások közé emelt migrációs kérdésekről.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusi plenáris ülésén Oliver Röpke EGSZB-elnök vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait – írja közleményében a bizottság.
Finnország hétfőn tartózkodott az Európai Unióban a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett ideiglenes vámokról szóló szavazáson – közölte kedden a finn uniós nagykövetség egyik tisztviselője. Az ügy hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság tanácsadói szavazást kért az uniós tagállamoktól arról, hogy továbbra is alkalmazzák-e a Kínából importált elektromos járművekre kivetett, jelenleg 37,6%-os vámokat.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem küld biztosokat a Magyarország által az Európai Unió soros elnöksége alatt szervezett informális találkozókra, ami a Brüsszel és Budapest közötti növekvő feszültséget mutatja. A magyar kormány szerint politikai döntést hozott az uniós végrehajtó szerv a bojkottal, miközben az Európai Bizottság szerint Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciai útjai szóltak az EU-elnökség politikai célokról való felhasználásáról. Eközben a magyar uniós forrásokról szóló tárgyalásokban semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, valódi egyeztetések sincsenek, pedig sokan azt várták, hogy a féléves rotáció alatt lezárulhatnak ezek a viták – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Az Európai Parlament 63 képviselője közös levélben kérte az Európai Uniót, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát a blokkban. A kezdeményezés hátterében Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai és pekingi látogatásai állnak.
Újraválasztották az Európai Parlament elnökévé Roberta Metsolát, aki így a következő két és fél évben tovább vezetheti a testületet, a szavazással pedig megkezdődött a 10. törvényhozási ciklus Strasbourgban.