Franciaország és Németország, valamint Észtország és Görögország egy brüsszeli találkozón megakadályozta a giggazdaságban dolgozókra vonatkozó felülvizsgált uniós szabályozást, ezzel visszavetve az alkalmazásban dolgozók körülményeinek javítását célzó erőfeszítéseket. Most az EU Tanácsában nincs minősített többség a javaslat mögött, ami az új rendelet végrehajtásához szükséges lenne.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve az Európai Unió egy újabb Oroszország elleni szankciós csomagot tervez. Azonban egyelőre a magyar kormány miatt megrekedtek a tárgyalások, pedig tényleges problémákat nem fogalmazott meg a budapesti vezetés – számolt be a Politico.
Együttműködési megállapodást írt ma alá a Legfőbb Ügyészség vezetője, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságon belül működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a hazai, valamint az uniós költségvetés védelme, továbbá a korrupció elleni küzdelem területén kölcsönösen támogatják egymást a jogszabályok által előírt, valamint az alaptevékenységükből fakadó közös, illetve egymásra épülő feladataik ellátásában.
A leggazdagabb vállalatok után a legvagyonosabb magánszemélyek adókijátszási gyakorlataira is lesújtana az EU. Az Európai Parlament már aktívan dolgozik egy javaslaton, hogy az unión kívüli országokba folyatott vagyonokat, és az államszövetségen belüli adóparadicsomokba küldött utalásokra is súlyosabb adókat vetnek ki.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa figyelmeztette Boris Susko szlovák igazságügyi minisztert a szlovák büntető törvénykönyv jelentős módosításai miatt, amelyek része az úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és néhány büntetési tétel csökkentése is. Brüsszel ezért elindíthatja a kondicionalitási eljárást, amely a magyar uniós források befagyasztását is eredményezte.
Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Komárom-Esztergom megyében egyeztetett az eddigi uniós forrásokból finanszírozott fejlesztési programokról, valamint a 2021-2027-es ciklus terveiről. Tatabányán tartott beszédében kiemelte az önkormányzatok és a helyi közigazgatási szervek együttműködésének fontosságát a régiók fejlődésében és növekedésében.
Az Európai Bizottság lezárta vizsgálatát, és úgy döntött, hogy az Apple iMessage és a Microsoft Bing és Edge böngészője nem minősül "kapuőrnek" az EU szigorú digitális versenytörvényei értelmében. A döntés győzelmet jelent az Apple számára, mivel mentesíti a technológiai óriást a kötelezettség alól, hogy megnyissa iMessage infrastruktúráját az alternatív gyártók, köztük az androidos készülékgyártók, a Meta WhatsApp és a Facebook Messenger, valamint a Signal és a Telegram titkosított üzenetküldő alkalmazások előtt.
Tavaly 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők, ez alig kétharmada az előző évi rekord összegű 4590 milliárd forintnak, az eljárások száma azonban minimálisan emelkedett - mondta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kedden a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
Az Európai Parlament is áldását adta az Európai Unió szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó megreformált ellenőrzési mechanizmusára. A Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályai így már biztosan élesednek az idén, ami azt is jelenti, hogy nyáron megindulhatnak a túlzottdeficit-eljárások. Minden jel szerint Magyarország sem ússza meg a brüsszeli keménykedést, ami az elmúlt időszak költségvetési folyamatai miatt egy újabb elhúzódó konfliktust eredményezhet az Európai Bizottsággal.
Megindulhat az uniós támogatásoknál a pályázati dömping, így soha nem volt még ilyen aktuális, hogy képbe kerüljenek az üzleti döntéshozók az EU-források elérhetőségével és pályázhatóságával kapcsolatban. A Portfolio egy egésznapos szakmai konferenciát rendez március 6-án, aminek célja, hogy segítsünk kiigazodni a legfontosabb kérdésekben, bemutatjuk, milyen kiírásokra számíthatunk. A legfontosabb döntéshozók, a pályázati piac kiemelkedő szakértői, a valamint a magyar üzleti élet vezető személyiségei nyújtanak segítséget a szabályozási környezet megértésében és a legkedvezőbb lehetőségek felkutatásában. Még nem késő regisztrálni, ide kattintva.
A brüsszeli politikai tájkép átformálása érdekében Európa néhány prominens jobboldali személyisége - az olasz Giorgia Meloni vezetésével - aktívan próbálja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és a Fideszt az Európai Parlamentben a soraikban tudni. A Meloni, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök és a magyar kormányfő közötti megbeszélések arra utalnak, hogy Orbán Fidesz pártja csatlakozna az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához. Ennek a szövetségnek azonban feltétele az az elvárás, hogy a magyar kormány több területen is a pártcsalád álláspontjához igazítsa a saját különutas véleményét. A Fidesz tagjai szerint csak az EP-választások után lesz egyeztetés arról, hogy belépjenek az ECR-frakciójába.
Az első tényleges forrásvesztés elkerüléséhez az év végéig, jövő év elejéig megállapodásra kell jutni az uniós pénzek ügyében – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az Európai Bizottság 400 millió eurós (mintegy 152 milliárd forint) megállapodást ír alá Törökországgal az országot 2023 elején sújtó földrengés utáni helyreállítás támogatására - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt – jelentette be a brüsszeli testület az ilyen eljárásokat összefoglaló mai közleményében. A hírre még tovább ütötték a forintot, így nagyon közel került ahhoz, hogy új sokhavi forintmélypont alakuljon ki.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Az Európai Bizottság holnap, kedden, támogatni fogja azt, hogy 2040-ig köztes klímacélként 90%-kal mérséklődjön az EU kibocsátása az 1990-es szinthez képest, és azt is támogatni fogja, hogy ehhez vegyék figyelembe a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák hatását - tudta meg az EUObserver. Fontos, hogy a Bizottság a gazdatüntetések hatására és egyéb okok miatt nem rendelettervezettel áll elő, hanem egy sokkal puhább hatású kommunikációval, amely egyfajta iránymutatást jelent, és három forgatókönyvet vázol majd fel a 2030 és 2050 közötti köztes klímacél eléréséhez.
EUObserver.
"Németország nem Európa beteg embere, hanem a status quo foglya" Clemens Fuest, az Ifo elnöke egy, a Handelsblatt...
Elindult a "Mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatása egyműveletes kombinált hiteltermék... 
A 2023-ban megváltozott öröklési szabályok lehetővé teszik az önkormányzatok öröklését. Blogunkban áttekintjük... 
Tíz év alatt csupán egy darab BL-főtáblás szereplés jutott a Fradinak, az alsóbb szintű kupasorozatokba is csak... 
Az elmúlt hét sokatmondó volt a kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Japánban továbbra is az akadozó...
Ekkora összegben még soha nem kötöttek személyi kölcsön szerződést a magyarok, mint idén júliusban. A lakáshitel...
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
Az Erste olaj- és gázipari elemzője a Checklist vendége volt.
Mire menne a pénzünk?
