A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.
A társadalmi megújulást célzó programok (TÁMOP) mellett a gazdaságfejlesztési uniós projektekben(GOP) is történtek gyanús kifizetések az ellenzéki párt szerint, ezért feljelentést tesz az összesen 45 milliárd forintos keretösszegű, piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázati felhívás ügyében.
"Akkor leszek nyugodt, hogy ha a pályázatírói és projektmenedzsment kör, amely lényegében élősködőként 1500 milliárd forintot vett ki a rendszerből, az megszűnik létezni Magyarországon" - fejtette ki személyes véleményét az ATV ma reggeli adásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese arra reagált, hogy a 168 órában újabb cikk jelent meg arról a több százmillió forintos uniós pénzlenyúlási előkészületről, amely ügyet a lap múlt héten robbantott ki. Az újabb cikk további lehallgatási jegyzőkönyvek alapján rámutat, hogy nemcsak belekeverték a nevét a botrányba, hanem igenis az egyik szereplője az ügynek a fideszes Mengyi Roland országgyűlési képviselő.
Nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek azon miniszterelnökségi állítások mögött megalapozott számítások, amelyek szerint ha minden lényeges tényezőt figyelembe veszünk, akkor összességében anyagilag negatív volt Magyarországnak a 12 éves EU-tagság - vonja le a következtetést EUrológus azokból a válaszokból, amelyeket a tárcától kapott közérdekű adatigénylés keretében.
Az összesen 420 milliárd forintos megatender befutói között találunk több magyar érdekeltségű mélyépítéssel foglalkozó vállalkozást, de néhány külföldi tulajdonosi hátterű cég is a finisébe jutott - tudta meg a Világgazdaság. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda az utolsó körbe régiónként 4-4 befutót kért fel a szükséges dokumentumok benyújtására, annak ellenére, hogy ezzel a kiírással nem ért egyet Brüsszel.
Továbbra is Németország a közös európai uniós költségvetés első számú nettó befizetője - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap az Európai Bizottság adatai alapján. Az adatbázisból egyébként éppen ma jelentetett meg a Portfolio is egy mélyebb elemzést, amely kizárólag a közös kasszából lehívható strukturális és kohéziós támogatásokra koncentrált és amelyek alapján Magyarország 2015-ben a harmadik helyre csúszott a forráslehívási rangsorban:
A 2014-2020-as pénzügyi időszakban még mindig a magyar költségvetés terhére fizeti ki a kormány az eddigi új nyerteseket - tájékoztatta a Miniszterelnökség a Magyar Nemzetet. A legfrissebb statisztikák szerint már 387 milliárd forinton áll a kifizetett összeg számlálója ezzel szemben a kezdeti előfinanszírozás és az éves előlegek már folyósított összegei 321 milliárd forintot tesznek ki. Azaz az eddigi összes kifizetés csaknem egészére már érkezett pénz Brüsszelből.
Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.
Békéscsaba önkormányzata és a Békés Megyei Kormányhivatal alkotta konzorcium 1,1 milliárd forintos uniós támogatást nyert el helyi foglalkoztatási együttműködési programok kidolgozására. A programba 756 hátrányos helyzetű embert vonnak be, illetve OKJ-s képzések is várhatóak- írta a Kormányhivatal az MTI-nek.
A Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított a múlt héten kirobbant ügyben, amely több százmillió forintnyi pénz "megcsapolási kísérletét" is tartalmazta - jelezte a Hír Tv-nek Csepreghy Nándor. Az egyik lehallgatott beszélgetés részletben a Miniszterelnökség államtitkárának neve is előkerült, és Csepreghy azt jelezte: áll a vizsgálat elé. A lehallgatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy anyagi előnyt is elfogadott Mengyi Roland fideszes képviselő, de ő még a múlt héten tagadta érintettségét.
A Magyar Mérnöki Kamara megtámadott egy nagy állami közbeszerzési eljárást - olvashatjuk a Világgazdaságban. A tervezői megapályázat kiírása jogszabályellenesre sikeredett ugyanis, akár zugmérnökök is elindulhatnak a pályázatokon.
Összesen 44-en indultak azon az uniós pályázaton, amely a startup cégek és innovatív projektek fejlődését elősegítő ún. inkubátorházaknak nyújt támogatást, de csak 8 ilyen intézménynek javasol támogatást adni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, hiszen csak számukra adta ki az ehhez szükséges szakpolitikai véleményt.
A közbeszerzési piac elmúlt 20 évét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2014-ben volt a legmagasabb a közbeszerzési eljárások száma, míg ha az értékeket nézzük, akkor a 2013-as év volt a rekord - olvashatjuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Pénzügyi Szemléjében. Az adatok alapján megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a közbeszerzésekben, illetve, hogy a tavalyi évben az európai uniós forrásokból finanszírozott eljárások súlya visszaesett.
"Veszélyesnek tartom, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt 12 évben kialakult egy jelentős vállalkozói kör, amely azt nézi, hogyan tud ingyenpénzhez jutni és nem érdekli, hogy alacsonyak a hitelkamatok, olcsó hitelt tudna felvenni a beruházásához. Ez lehetetlen állapot, emiatt fejlesztések maradnak el" - többek között ezt hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály.
A napokban megjelent a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével" felhívás, melynek keretösszege 14 milliárd forint. Támogatási kérelmet alapítványok, egyesületek és egyházi szervezetek nyújthatnak be, konzorciumi formában nincs lehetőség pályázni. A projektek 18 és 25 millió forint közötti támogatásban részesülnek.
Előbb eldöntötte a végleges közútfejlesztések országos listáját a kormány, majd pár napra rá "hozzácsapta" néhány kiemelt budapesti beruházás előkészítését, utóbbiak közül viszont csak az M1 és M7-es autópálya kiszélesítési tervét törölte néhány nappal ezután - ez történt az elmúlt két hétben a 2400 milliárd forintos fejlesztési listával. A furcsa változtatásokat aztán zavaros közleményben magyarázta meg a kormány, amelyből az hámozható ki, hogy lényegében hazai költségvetési források hiánya miatt törölték az M1-M7-es kiszélesítési tervét.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. ellenőrzését és megállapította, hogy a tulajdonosi joggyakorlók a vagyonnal való gazdálkodás feltételeit szabályszerűen alakították ki, a társaság vagyongazdálkodásában ugyanakkor alapvető hiányosságok voltak, elsősorban a leltározás és a selejtezés területén - olvasható az ÁSZ sajtóanyagában. Az ÁSZ hat javaslatot fogalmazott meg a Programirodának.
Júliusban minimálisra csavarta a kormány az EU-pályázatok meghirdetési sebességét, hiszen mindössze öt új fejhívás jelent meg alig 50 milliárd forintos együttes keretösszeggel - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji elemzéséből. Ezzel párhuzamosan viszont extrém sebességre pörgette a nyertes pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalt, hiszen adatbázisunk szerint összesen 603 milliárd forintnyi új EU-támogatás odaítéléséről döntött. Ez a Magyarországnak 7 évre járó teljes keretösszeg közel 7%-át jelenti. A nyertes projektek nagy sebességű kihirdetése persze alapvetően szükséges ahhoz, hogy idővel az EU-pénzek kifizetésén keresztül is élénkíteni tudja a kormány a gazdaságot. Utóbbi téren egyelőre elég rosszul áll a kormány: júliusban csak 66 milliárddal 313 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene, így a 2000 milliárd feletti éves cél elérése egyre nagyobb veszélyben van.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közzétette a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága és a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázatok nyerteseit, melyek összességében 54,4 milliárd forintos összeget tesznek ki - olvashatjuk az NKFIH közleményében. Már azt is biztosan tudjuk, hogy 45 értékteremtő projekt valósulhat meg ebből az összegből. Az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködéseket ösztönző GINOP pályázat esetében már a következő értékelési fordulóra készülhetnek a pályázók.
Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt - közölte ma a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A beruházások összértéke több mint 105 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Megállt a gyermekek számának növekedése a világon - legalábbis az ENSZ felmérései szerint. A pillanatot, amikor... 
Donald Trumpot csak január 20-án iktatják be hivatalába, de leendő munkatársainak egy részét már ismerni. Közülük...
Volt a héten egy köröm a MARA-ban, hétfőn vettem 16,9 dolláron és pénteken eladtam 20-on, kicsivel több, mint 18%...
A tőzsdei világbajnokságnak nincs győztese. A sportban nagyjából csak a győzelem számít. Ellenben a tizenkettedik...
2025 januárjában is számos új, elsősorban a vállalatokat érintő jelentős jogszabályváltozás lép életbe, amelyek... 
Korábbi, a nemzetközi elektromobilitási trendeket felvázoló bejegyzésünk után most a hazai helyzetet tekintjük át....
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
