Miután Orbán Viktor kormányfő a februári 7 pontos családvédelmi akciótervben 2022-ig 21 ezer új bölcsődei férőhely kialakítását ígérte meg, a napokban elindult és március 15-ig tart a "Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése" című (TOP-1.4.1-19 kódszámú) uniós pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése - derül ki a kormány hivatalos pályázati oldalának közleményéből.
Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia, az Innovációs Alap forrásaiból várható versenypályázatoknak pedig az a fő célja, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most" - hangzott el az innovációs fórumsorozat mai budapesti zárórendezvényén. A "vízfejűség" témája kapcsán Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke megjegyezte: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, amikor nagyon sokan áramlanak a főváros irányába, akkor néhány évtizedes távon 4-5 millió főre duzzadna Budapest és az agglomeráció lakossága, amire nincs felkészülve a főváros és Magyarországnak sem lenne jó az elnéptelenedő vidék miatt.
Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.
Az Európai Unió (EU) Kohéziós Alapja több mint 218 millió eurót (mintegy 69,7 milliárd forint) biztosít két magyarországi fejlesztéshez: az M8-as autópálya építéséhez, valamint Budapest és Budaörs szennyvízrendszerének fejlesztéséhez - közölte Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden. A döntésről a Bizottság napi hírösszefoglalója az első helyen emlékezik meg, a magyar nyelvű sajtóközlemény pedig szokatlan módon egy miniinterjút is tartalmaz Corina Cretuval.
A 10 és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét - derült ki a Via Credit felméréséből. Ez azt is kihozta, hogy a közép-és nagyvállalati szektor cégei átlagon felül teljesítettek, míg a mikro- és kisvállalkozások harmadánál volt erre példa. Emiatt a felmérést készítő cég ügyvezetője úgy látja: az eredmények javulnának, ha a támogatás mértéke összhangban lenne az adott vállalkozás saját tőkéjével és dolgozói létszámával.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
"Az euró egy politikai projekt az Európai Unión belül és ahhoz, hogy a klubhoz tartozzon valaki, el kell fogadnia a klub szellemiségét is", nem pedig a brithez hasonló elutasító módon viselkedni - így reagált a Portfolio kérdésére ma Pierre Moscovici egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Az uniós gazdasági és pénzügyi biztos ezt akkor mondta, amikor azt firtattuk, hogy hogyan látja a magyar euróbevezetés esélyeit annak tükrében, hogy egy éve ő maga még arról beszélt, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot fognak tenni a 2020 utáni EU-s költségvetésben a régiós országok felé a pénzcseréhez, de ennek jeleit nem igazán látjuk a Bizottság által tavaly közzétett, azóta formálódó büdzsében.
Egyedülálló, több mint 420 ezer adatot tartalmazó adatbázist készítettek debreceni kutatók a lakosság, azon belül az északkelet-magyarországi romák egészségi állapotáról, a vizsgálódás folytatódik - közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtóirodája.
Részleges politikai megállapodásra jutottak az uniós intézmények az Európai Védelmi Alapról, amelynek létrehozására még 2016-ban tett javaslatot az Európai Bizottság elnöke és azóta zajlott az előkészítése az egyébként 2020 után 13 milliárd eurósra javasolt alapnak. Az eszköz egy innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis kialakítását hivatott támogatni, és hozzájárul az EU stratégiai autonómiájához, de lényeges, hogy a most megszületett alkut formálisan még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is - hívja fel a figyelmet a Bizottság közleménye.
Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.
2014 és 2018 között 8 milliárd euró értékben 7000 egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési projekt valósult meg uniós forrásból - hangzott el kohéziós politika egészségügyi befektetéseiről tartott bizottsági eseményen. A brüsszeli rendezvényen Corina Cretu és Vytenis Andriukaitis EU-biztosok összefoglalták az eddigi eredményeket és a további terveket ezen a területen. Hangsúlyozták: az uniós társadalmak alappillére a jólét, ami a jól működő egészségügyi rendszer nélkül elképzelhetetlen. A konferencián bemutattak egy jól működő, országokon átívelő egészségügyi projektet, ami javítja az egészségügyi ellátás minőségét.
Március 8-ról szeptember 10-én délre tolta ki a kiíró a 43,2 milliárd forintos keretösszegű "Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása" című (GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határidejét - közölték a minap a hivatalos pályázati oldalon. Múlt héten más nagyobb EU-s pályázatok beadási határidejét is kitolták:
Miután a Népszavának azt jelezte múlt héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy az Elios-os közvilágítási fejlesztéseken felül "Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal", ma azt írja a 24.hu, hogy információi szerint ez két projektre is biztosan igaz. Ezekkel kezdettől fogva problémái voltak a brüsszeli testületnek és együtt 9,8 milliárd forintnyi terhet jelentenek a magyar adófizetőknek az EU költségvetése helyett, mivel a magyar hatóságok nem nyújtották be ezeket a problémásnak ítélt számlákat a brüsszeli elszámolásba.
E hét szerdától adhatják be támogatási kérelmeiket a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 4,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatra, amely eszközbeszerzéseket támogat - emlékeztet közleményében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A közlemény nem tér ki rá, de a pályázati kérelmek benyújtásának helyt adó Magyar Államkincstár oldalán múlt pénteken megjelent egy közlemény, miszerint bizonyos pontokon módosult a pályázati szabályrendszer.
Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs. A Rekontir BPM tulajdonos ügyvezetője szerint érdemes minél hamarabb lépni a pályázat segítségével a fejlesztések terén, mert közeleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus vége és aki él ezzel a pályázattal, akár komoly versenyelőnyre is szert tud tenni.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Az összes uniós pénzt sikerült lehívnia Magyarországnak az előző ciklus KEOP-keretéből azokra a projektekre, ahol nem volt vita a kormány és az Európai Bizottság között - válaszolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hvg.hu kérdésére, amiből az következik, hogy kivették a magyar hatóságok az OLAF és a Bizottság által vitatott Elios közvilágításfejlesztési projektek számláit az uniós elszámolásból. Ez tehát azt jelenti, hogy a mintegy 13 milliárd forintnyi fejlesztést az EU költségvetése helyett végül a magyar adófizetők állták.
Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:
Az eredeti szándékoktól eltérően az EU következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nemkívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban - lényegében ezt tartalmazza Varga Mihály pénzügyminiszter azon közleménye, amelyet az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) mai kibővített brüsszeli tanácskozására időzítve adtak ki. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.
Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.
Az elmúlt hetek hírei miatt úgy éreztem, ideje megint elővenni az  influencereket/értékesítőket. Ez sajnos...
Nem tudom, hányan ismerik Rory Sutherland internet-szenzációt, marketing-gurut, az Ogilvy egy fejét. Neki egy becsípődése... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vegyél fel fogyasztási kölcsönt - Webinár Ne vegyél fel fogyasztási...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
E heti adásunkban lesz Trump, meg még egy csomó csaló, miközben a Men in Finance buli fékezhetetlenül dagad a...
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
