Ma, azaz január másodikán nyílt meg az októberben megjelent "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat.
A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.
Történetének legnagyobb uniós támogatását nyerte el a HungaroControl - 3,5 milliárd forintból valósulhatnak meg újabb fejlesztések. Európai szinten is komoly figyelem és elismerés övezi a társaság innovációs tevékenységét, az elmúlt hónapokban négy projektünk részesült fejlesztési forrásban, közülük a legjelentősebb a toronyirányítási rendszerek megújítási (mirTWR) programja - írták közleményükben.
Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.
Számos ponton módosult az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok Eljárási Rendje dokumentációja - hívja fel a figyelmet egy rövid összefoglaló a hivatalos uniós pályázati oldalon. Lényeges, hogy a módosítások csak 2019. január 28-án lépnek hatályba.
Már tíz éve megalapították és Budapest a székhelye annak az uniós intézménynek, amely Európa egyik legfontosabb innovációs és befektetésgeneráló hálózatát működteti: az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (EIT) van szó. Az EIT Európa-szerte több mint 40 innovációs központot működtet és Magyarország nemcsak amiatt különleges, hogy itt a székhely, hanem amiatt is, mert mind a hat tudás és innovációs közösség (KIC) megtalálható itt, amelyek számos nagy magyarországi céggel és egyetemmel együttműködnek. Az EIT a napokban mutatta be átfogó tevékenységét, így kiderült, hogy az évek során már több mint 1250 innovatív vállalkozást támogatott mentorálással, képzésekkel és anyagilag is. Utóbbi kapcsán lényeges: összesen már több mint 890 millió euróval segítettek abban, hogy a piacképes termékek- és szolgáltatásokkal rendelkező cégek egyre nagyobbra nőhessenek és alkalmassá váljanak akár sokmillió eurós kockázati tőkebefektetéseket is megmozgatni.
Sikeresen zárultak az idei innovációs pályázatok, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) pályázatain a meghirdetettnél nagyobb összeghez, összesen csaknem 80 milliárd forinthoz jutottak a jelentkezők - közölte szerdán az NKFI Hivatal elnöke.
Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió (EU) reálgazdaságába - közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.
Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.
Újabb 40 milliárd forint értékben valósulnak meg turisztikai programok Magyarország négy kiemelt turisztikai térségében - jelentette be a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerdán Veszprémben.
Rosszul állnak a hazai kis- és középvállalatok a digitalizáció terén, hiszen több mint felüknek nincs weboldala, és mindössze 13 százalékuk gondolkodik azon, hogy exporttevékenységet folytasson - hangzott el a kedvezőtlen helyzetkép a Portfolio Út az exportpiacok felé című csütörtöki konferenciáján. A digitális helyzet amellett is kedvezőtlen még a kkv-k körében, hogy közben a technológiai feltételek adottak, a digitális infrastruktúránk európai viszonylatban is kimagasló, a vállalatvezetők szemléletével azonban gond van és a legtöbb céget a vakrepülés, azaz a tervezés hiánya jellemez. Több előadó is számos gyakorlati példát mondott arra, hogy milyen irányokon keresztül lehet digitalizálni a kkv-k működési folyamatait, hogy hatékonyabbá váljanak és sok tanács hangzott el arról is, hogy hogyan érdemes az exportpiaci jelenlétüket megtervezni és kivitelezni, hogy tovább növekedhessen az árbevételük.
Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.
Bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyolc ember ellen, akik a gyanú szerint nyolcszázmillió forint pályázati pénzt csaltak el - tájékoztatta a NAV Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését szerdán a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. Múlt héten még csak az előzetes egyezség született meg, ezt kellett most hivatalosan is jóváhagyni:
2019 a digitalizáció éve lesz, és az újonnan megnyíló uniós pályázati pénzek teljes kerete akár elérheti a 100 milliárd forintot is, illetve akár 2-3 ezer új nyertes pályázó is születhet - vetíti előre összefoglalójában a Via Credit.
A közös államhatáron Őrhalom és Ipolyvarbó között közúti, Dunakiliti és Doborgaz között pedig kerékpárosok és gyalogosok közlekedésére szolgáló híd létesül - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. A határmetszéspontok kijelöléséről ma írt alá kétoldalú kormányközi megállapodásokat Pozsonyban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Érsek Árpáddal, Szlovákia közlekedési és építésügyi miniszterével.
Az eredetileg tervezett 1 milliárd euró helyett 425 millió eurónyi összeget fogadott el hétfő este az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a 2020 utáni uniós költségvetésben arra, hogy a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő civil szervezeteknek mennyi pénzt adjanak. A téma látszólag távoli Magyarországnak, de mivel az EP ebben az ügyben társjogalkotó és az ország ellen már zajlik a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, így igenis érinthet minket.
Magyarországon Abától Zalalövőig összesen 91 település nyert egyenként 15 ezer euró (kb. 4,85 millió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat az Európai Bizottság pályázatán a pénteken kihirdetett első eredményhirdetés alapján. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott települések (önkormányzatok vagy önkormányzati társulások) wifipontokat hozhatnak létre a városházákon, közkönyvtárakban, múzeumokban, parkokban, tereken és a közösségi élet egyéb olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat.
Különösebb indoklás nélkül úgy döntött a kormány a friss Magyar Közlöny szerint, hogy eláll a "Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása" című kiemelt projekt támogatási szerződésétől, amelyhez korábban kereken 50 milliárd forintnyi EU-támogatást ígért meg és a projekt teljes költségvetése 66,67 milliárd forint lett volna.
Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.
Nem tudom, hányan ismerik Rory Sutherland internet-szenzációt, marketing-gurut, az Ogilvy egy fejét. Neki egy becsípődése... 
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
Jövőre már annyi villamosenergiát fognak felhasználni az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia...
E heti adásunkban lesz Trump, meg még egy csomó csaló, miközben a Men in Finance buli fékezhetetlenül dagad a...
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
