K&H Alapkezelő
Generali Alapkezelő
Raiffeisen Alapkezelő
Dr. Cseh György 2001. január óta irányította a CIB Bankcsoportban az alapkezelési, vagyonkezelési és portfoliókezelési tevékenységet. A korábban több CIB-es leányvállalatban végzett tevékenységek sikeres integrációját követően vezetésével jött létre az a CIB Befektetés Alapkezelő Zrt., amely már univerzális befektetéskezelési társaságként működött.
A cseh szabályozók is megkezdték a nyugdíjrendszer finomhangolását, a harmadik pillérnél életbe lépett változtatások szerint például nő a tagok szabadsága a szolgáltatók kiválasztásánál. A munkáltató mostantól nem befolyásolhatja a munkavállalója döntését, sőt az alapoktól nem részesülhet semmilyen juttatásban ezzel kapcsolatban. A szabályozók arra is törekedtek, hogy a tagokat tovább tartsák egy nyugdíjalapban, az öt éves minimum tartózkodási idő előtt ugyanis maximum 31 eurós "büntetést" kell fizetni.
Jelentősen stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását és a hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, holnap hatályba lépő kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései, véli Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója, hiszen a pénztáraknak ezentúl vagyonuk nagyobb részét kell a hazai részvények és államkötvények között allokálniuk.
A magyar kormányzatnak ismét sikerült néhány jól körülhatárolható gazdasági érdekcsoport rövid távú céljainak alárendelni a nyugdíjpénztári rendszer működését, amely egyébként elvileg az állami nyugdíjrendszer hosszú távú problémáin hivatott segíteni. Erre persze a jelenlegi formájukban a pénztárak még nyilvánvalóan képtelenek és alkalmatlanok, de nyugdíjrendszerek elvi alapjait nem áttételes hatású kormányrendeleteken keresztül szokás alakítgatni. Legalábbis normális országokban.
A június végén zárult üzleti év során 24 százalékos veszteséget hozott össze a Massachusetts-i állami nyugdíjalap, a rekord mértékű zuhanás pedig lépéskényszerbe hozta a vezetőket. Az igazgató tanács szoros eredmény után végül úgy döntött, hogy a jelenlegi 12 százalékos fedezeti alap kitettséget 8 százalékra csökkentik, a felszabaduló összegeket pedig részvényekbe fektetik be.
A PSZÁF határozata alapján az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. befektetési alapkezelést folytathat a jövőben, az Indotek Befektetési Zrt. főként a budapesti ingatlanpiacon végez vagyonkezelői tevékenységet, az alapkezelő vélhetően ezzel kapcsolatosan fog a jövőben alapokkal jelentkezni.
Komoly növekedési áldozattal kell számolni a holland nyugdíjalapok felügyeleti szerve szerint, a válság miatt a vállalatoknak ugyanis a törvényi feltételeknek megfelelő szintre kell a fedezeti arányt emelni. A többségnél ez egyrészt növekvő munkáltatói terheket jelent, ami a foglalkoztatásra és jövedelmezőségre hat negatívan, másrészt viszont a nyugdíjak indexálásának átmeneti felfüggesztése a nyugdíjak vásárlóerejét csökkenti, ami a fogyasztáson látszik majd meg.
A fejlett országokban felül kell vizsgálni a nyugdíjalapok szabályozását, hiszen a válság megmutatta, hogy a túlzottan bátor kockázatvállalás megbosszulja magát. Az érintett hatóságoknak egy sor tényezőt kell figyelembe venniük az optimális környezet kialakításakor, azonban az egészen biztosan nem megengedhető, hogy a nyugdíjkorhatár közelében a részvényarány indokolatlanul magas szinten maradjon. Magyarország és a régió viszonylag jól áll az OECD és az AGI közös tanulmánya szerint, bár finomításokra itt is szükség lehet, főleg annak tudatában, hogy sok esetben az alapértelmezett opció a konzervatív portfólió, ami hosszú felhalmozási idő esetén nem a legjobb megoldás.
A PSZÁF határozata alapján 2009. július 23-tól tagbelépési illetve átlépési zárlat van az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál. A zárlat mögött a fő ok az új nyilvántartási rendszer miatt bekövetkező számos szabálytalanság, a felügyelet szerint a hiányosságokat haladéktalanul, legkésőbb szeptember végéig orvosolni kell. A következőkben az Erste Nyugdíjpénztár közleményét közöljük változatlan formában.
Több szabálytalanságot is feltárt a PSZÁF az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál, a jogszerű állapot teljes helyreállításáig pedig az intézménynél tagfelvételi zárlatot rendeltek el, ami mind a két ágazatra vonatkozik. A szektor történetében unikumnak számító kálvária azzal indult el, hogy a pénztár új nyilvántartási rendszerre tért át 2009. január elsejétől, a váltásra viszont nem volt felkészülve, ennek legjobb példája, hogy az időpont óta a tagok befizetéseit nem írják jóvá az egyéni számlákon, hanem azok egy függő számlára kerültek, aminek az összege már meghaladja az 5 milliárd forintot. A PSZÁF szerint a súlyos törvényszegés miatt a pénztárnál 6 hónapja nem áll rendelkezésre megbízható árfolyam és nyilvántartás.
A BAMOSZ által kezelt vagyon egyetlen negyedév alatt 6.6 százalékos emelkedés után 6,500 milliárd forintra nőtt. A befektetési alapokban kezelt vagyon a negyedév során 26 milliárd forinttal csökkent -főleg a befektetők tőkekivonásai miatt -, a nagyobb esést pedig az semlegesíthette, hogy a hozamok nagyon jól alakultak a negyedév során. Az alapokon kívül kezelt vagyon viszont 12 százalékkal, majdnem 500 milliárd forinttal emelkedett, amire nem igen volt még példa a szektor történetében. A nyugdíjasoknak nagyon jó hír, hogy a- kötelező és önkéntes - pénztárak átlagosan 8-10 százalékos hozamot hoztak. A szereplők leginkább a kötvénypiacon mozogtak, a hosszabb futamidők felől a rövidebb felé mozdultak el, hiszen egyre nagyobb volt a valószínűsége a jegybanki alapkamat csökkentésének.
Az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások piaca továbbra is bővülést mutat Németországban és Ausztriában, annak ellenére, hogy mind a két országban veszteséggel zárták a múlt évet az alapok. Az állampolgárok úgy látszik belátták, hogy nem lehetett mit tenni a válság alatt. A tagszám-növekedés éves szinten viszont visszaesésről tanúskodik, miközben Ausztriában például a 2003-as indulás óta a potenciális tagok mindössze ötöde nyitott a nyugdíjrendszer harmadik pilléreként emlegetett egyéni jövőtakarék-számlát.
Az amerikai szövetségi garanciaalap - ami 44 millió állampolgár nyugdíja felett őrködik - szerződést bontott három vagyonkezelővel, akikre még tavaly decemberben bízott összességében 2.5 milliárd dollárt. Piaci információk szerint az ügynek köze volt ahhoz, hogy az állami intézmény korábbi vezetője ellen vizsgálatot indítottak, hiszen erős a gyanú, hogy információkat szolgáltatott ki még a pályázatok elbírálása előtt.
Egy évtizedes probléma oldódhat meg az év végére, eddig van ugyanis lehetőségük az érintett korosztályoknak visszalépni a vegyes nyugdíjrendszerből a tisztán állami rendszerbe. A hazai szabályozás 2013-tól alapvetően megváltozik, az állami pillérből várható garantált nyugdíj ekkortól csökken le, viszont számításaink szerint még ez a drasztikus váltás sem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos életpályát felmutató tag a maradást válassza. Az ok egyszerűen az, hogy túlságosan kevés idő (4-11 év) van hátra ahhoz, hogy megfelelő megtakarítás gyűljön össze, nem beszélve arról, hogy a választható portfóliós rendszer előnyei is hosszabb távon tudnak csak kijönni.
Hamarosan hatályba lép az a kormányrendelet, ami a kötelező magánnyugdíjpénztárak számára devizamegfelelési szabályt ír elő, ez annyit tesz, hogy a jövőben csökken a pénztárak mozgástere, hiszen a vagyonuk nagyobb részét kell forint eszközökbe helyezni. A jogalkotó viszont kellő időt adott az áttérésre, ami azt jelenti, hogy nem kell fejvesztve eladásokba kezdeniük a pénztáraknak, hanem megvárhatják a nyugodtabb időket. Ez mindenképpen jó hír a tagoknak, hiszen korábban az volt a félelem, hogy túl gyorsan kell levezényelni a váltást, ami indokolatlan lett volna a piaci körülmények ismeretében.
A PwC felmérése meglehetősen lehangoló képet fest az ír vállalati nyugdíjalapok helyzetéről, és jövőjéről. A legnagyobb 1,000 vállalat közel felét lefedő felmérés szerint például a válságra való tekintettel a munkáltatói befizetések csökkenésére, vagy elapadására lehet számítani, miközben például a súlyos hiánnyal küzdő vállalati nyugdíjalapok harmada nem feltétlenül lesz képes a lyukat befoldozni még 10 év távlatában sem. A helyzet azoknál a tagoknál sem jobb, ahol nincs nyugdíjigéret, hiszen itt az emberek harmada kockázatmentesebb befektetésre váltana, ami nem feltétlenül a legjobb megoldás a 30 százalék feletti veszteségek után.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
