Befektetés

Reggelig csak 6 pénztár kérte a nyugdíjpénzeket - éjfél a határidő

Hat magán-nyugdíjpénztár már visszaigényelte a volt tagjainak járó reálhozamot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. Van olyan pénztár, amelyik már meg is indította a kifizetést a tagok részére, a nagyok azonban az utolsó pillanatig kivárnak - írja az InfoRádió.

Brutális tőkekivonás, gyenge hozamok a részvényalapoknál

Nem volt könnyű dolguk a részvényalapok kezelőinek, hiszen a részvénypiacok erős hullámzást mutattak az elmúlt félév során. Az alapvető jó hangulatot először rövid időre a japán katasztrófa szakította meg, majd a világgazdasági növekedési félelmek és az európai adósságválság eszkalálódása borzolta a piaci kedélyeket. Bár a félév végére valamennyi fontosabb részvényindex végül magasabban zárt, a hazai részvényalapok többsége veszteséget könyvelhetett el a félév során. A legjobban látványosan az indexkövető alapok teljesítettek, amelyek szorosan lekövetve az indexek teljesítményét, többségében a pozitív tartományban tudták tartani alapjaikat. A hazai részvényalapok vagyona fél év alatt 30 százalékkal esett vissza, ez azonban nem annyira veszteségeknek, hanem sokkal inkább - a főként intézményi befektetőkhöz köthető - tőkekivonásnak volt köszönhető, mely során közel 100 milliárd forintot vontak ki vagy csoportosítottak át a részvényalapokból.

Van, ahol már megindult a nyugdíjpénzek kifizetése

Több magánnyugdíjpénztár már írásban visszaigényelte az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagoknak járó hozamgarantált tőke feletti összeg (köznapi nevén reálhozam) és tagdíj-kiegészítés összegét a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. Van olyan pénztár, amelyik már megindította a kifizetést a tagok részére. Akik másként nem rendelkeztek, azok szeptember 16-ig a Magyar Posta közvetítésével juthatnak a kiutalt összeghez - olvasható a PSZÁF közleményében.

Vihar előtti csend - az alapkezelők már készülnek a visszaváltásokra

Május után júniusban is csökkent a hazai befektetési alapok vagyona. A csökkenés mögött a jelentős - főként lakossági - tőkekivonás, és a gyengülő tőkepiacok okozta veszteségek álltak, a fokozódó adósságválságok és növekedési félelmek ugyanis nem kedveztek a részvény- és árupiaci befektetőknek. Összességében a befektetési alapok vagyona több mint 40 milliárd forinttal, 3 795 milliárd forintra csökkent a nyári hónap során - derült ki a BAMOSZ havi jelentéséből. Júniusban megtörtént a visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok vagyonának átutalása az ÁKK-hoz, ám egyelőre jelentős visszaváltásokra nem került sor, így az államhoz került befektetési jegyek nagymértékű visszaváltása még várat magára. A legnépszerűbb alapok továbbra is piaci körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó származtatott alapok voltak, míg pozitív hozammal csupán az ingatlanalapok, valamint a kötvény típusú befektetésekkel operáló alapok büszkélkedhettek.

Különös fordulat: a tuti befektetések sem kellettek már

Annak ellenére, hogy a tőkepiaci hangulat nem volt igazán kedvező félévben, különösen a második felében, a rövid futamidejű likviditási és pénzpiaci alapok népszerűsége tovább csökkent az elmúlt 6 hónap során. Korábban arra lehetett számítani, hogy az adóváltozások miatt nőhet a lakosság megtakarítása, amely esetleg a befektetési alapok vagyonát is gyarapíthatta volna, ám ez nem következett be. A hazai pénzpiaci alapokból több mint 70 milliárd forintot vontak ki év eleje óta, miközben a hozamok a kockázatmentes piaci hozamoknak megfelelően bő 40 milliárd forinttal gyarapították az alapok portfólióit. A pénzpiaci alapok azonban továbbra is a legnépszerűbb alapok maradtak a hazai befektetési alapok között, az általuk kezelt 1 359 milliárd forint a befektetési szektor vagyonának 35 százalékát adja.

Egyes pénztáraknál hamarosan megindulhatnak a kifizetések

A nyugdíjpénztárak közül már néhányan elkezdték a tagi kifizetések visszaigénylését az Államadósság Kezelő Központtól, a Napi Gazdaság szerint többek között a Honvéd, a Postás és az Évgyűrűk már összességében 10 milliárd forintos összeget kapott meg, aminek a kifizetését a jogszabályok alapján hamarosan megkezdik. A teljes összeg, amit a tagoknak ki kell majd fizetni 260 milliárd forint, azonban a kifizetések csak szakaszosan indulhatnak meg, főként az adattisztítás miatt.

Az agyafúrt ügyfelek eszén már nehéz túljárni

Jó évet zárt a globális vagyonkezelési piac 2010-ben, a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb elemzése szerint szinte az összes régióban növekedett a vagyon nagysága, a válságot követően pedig mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon az egészséges feltámadás jelei láthatók. A kezelt vagyon 8 százalékos emelkedés után 121 800 milliárd dolláron állapodott meg. A BCG szerint a vagyonkezelési piac az elmúlt években drasztikus változáson ment keresztül. Egyrészt egyre több vagyonkezelő látja be, hogy nyitni kell a feltörekvő piacok felé, még akkor is, ha ott teljesen más ügyféligények jelentkeznek, mint a core országokban. Másrészt meg kell újulnia a vagyonkezelési szektornak, legfőképpen az árazás és az ügyfelekkel való bánásmód, amin változtatni kell, ha sikeres akar lenni egy szolgáltató. Az ügyfelek már mernek kérdezni, a költségérzékenységük növekedett, és sokkal jobban akarják látni egy termék működését, illetve azt, hogy adott szolgáltatásért mennyit kell fizetni.

Könnyen borítja a családi kasszát a forintgyengülés

Alig rendelkeznek megtakarításokkal a magyar háztartások, melyek emiatt nehezen tudják kivédeni a negatív külső körülményeket, mint például a mostani frankerősödést - derül ki a Raiffeisen Bank és a GFK közös megtakarítási indexének aktuális értékéből. A felmérés szerint 100 megkérdezettből 83-an semmilyen félretett vagyonnal nem rendelkeznek. A következőkben a Raiffeisen sajtóközleményét tesszük közzé.

Történelmi csúcson az arany

Az egyre fokozódó európai adósságválság és egy esetleges további amerikai likviditásbővítés a legfőbb biztonságos menedéknek számító arany drágulását idézték elő, amely ma új csúcsra (1578 dollárra) drágult, meghaladva a május eleji csúcsot. Az arany drágulásával azonban a többi nemesfém, például az ezüst kevésbé tudta tartani a lépést, ami elsősorban azok nagyobb arányú ipari felhasználásával magyarázható.

Nyugdíjügy: várhatóan csak ősszel lesz döntés

Hosszú várakozás után az Alkotmánybíróság ma veszi napirendjére a nagy port kavart nyugdíjszabály változtatásokat, amelyek tavaly év végén döntési helyzet elé állították a magánnyugdíjpénztárak tagjait. Sokan abban reménykedtek, hogy még a nyári döntési szünet előtt az Ab megoldással tud szolgálni, azonban az Index szerint várhatóan csak ősszel jutnak dűlőre a bírák.

Támadásba lendültek Olaszország ellen

Egyre nagyobb bajban van Olaszország, a fertőzési hatás a perifériális országok esetén az eurózóna harmadik legnagyobb országát is elérte. Szakértők szerint eddig az olaszokat elválasztották a többi adósságválság elé néző országtól, most viszont a helyzet megváltozott, egyre inkább egy kalap alatt kezelik az olaszokat a görögökkel, a portugálokkal és a spanyolokkal. A jövőben leminősítések várhatók, ami szörnyű hatásokkal járhat, nem csak az eurózóna számára. A kedvezőtlen hangulatot mutatja, hogy egyre többen shortolják az olasz piacot, az Financial Times például azt írta, hogy az amerikai fedezeti alapok folyamatosan növelik az esésre játszó pozícióikat.

Pesszimistábbak a legnagyobb árupiaci spekulánsok

A tavaly nyáron beindult árupiaci rali idén májusban megtörni látszott, amikor egy hét alatt hatalmas korrekció zajlott le a legtöbb nyersanyag piacán. A legfőbb árupiaci indexek azóta is lefelé tendálnak, ezzel párhuzamosan pedig a nagyobb spekulánsok, befektetési alapok és egyéb intézményi befektetők is pesszimistább álláspontra helyezkedtek pozícionáltságukban. A legtöbb nyersanyag esetében az elmúlt hetekben a spekulatív nettó vételi pozíciók jelentősen csökkentek, különösen az olaj, és a mezőgazdasági termékek piacán. Természetesen ezúttal is vannak kivételek.

Csúszik a befektetési alapok EU-s szabályozásának elfogadása

A június végi határidőre nem sikerült elfogadnia a kormánynak a befektetési alapok közös európai szabályozásáról szóló irányelvet, a UCITS IV-et. A késedelemmel Magyarország nem volt egyedül, hiszen számos egyéb ország is tartozik még az irányelv jóváhagyásával, köztük Lengyelország, és Franciaország is. Az új irányelv többek közt segíti az alapok nemzetközi terjesztését, valamint érthetőbb és egyszerűbb tájékoztatást ír el.

Halványan pislákol a pénztártagok utolsó reménysugara

A napokban megszellőztetett minisztériumi anyagból akár azt is kiolvashatnánk, hogy nem volt olyan rossz döntés a magánnyugdíjpénztárakban maradni. A reménysugarat a pénztártagoknak az jelentheti, ha a nyugdíjfizetés alapját képező járulék a duplájára emelkedik. A helyzet azért bonyolult, mivel a pénztártagok esetében döntést kell hozni arról, hogy az eddig fizetett 10 százalékos járulékon felüli rész az állami egyéni számlára, vagy a nyugdíjpénztárba kerüljön-e. A jelenlegi helyzethez képest egyik sem lenne rossz kimenet, de még nagyon sok a bizonytalanság, így egyelőre inkább csak találgatunk, mi is lesz a nyugdíjreform végeredménye a pénztártagok számára.

PSZÁF: a nyugdíjpénzek körül félrevezető hírek jelentek meg

Július 4-én olyan félrevezető sajtóhírek jelentek meg, amelyek negatív színben tüntették fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének azt a határozatát, amelyben előírja a magánnyugdíjpénztáraknak a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetések kiszámítási módszertanának vizsgálatát. A következőkben a PSZÁF sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.

A nyugdíjakon spórol az állam - Mi lesz velünk?

Birtokunkba került a kormány számára készített minisztériumi tervezet, ami a nyugdíjrendszer reformját tűzte ki zászlajára, és amiről az utóbbi időben egyre több részletet lehetett hallani. A tervezetből egyértelműen kiderül, hogy a kormány megszünteti a korai nyugdíjazási lehetőségeket, és a jövőben a svéd modellt kívánja követni. A nyugdíjrendszerben a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyba akarja hozni a kormány, aminek az ára még magasabb korhatár mellett is a kisebb kezdőnyugdíj. Az előzetes várakozásainknak megfelelően tehát az egyéni számlák kiépítése az államnál nem volt hiábavaló, a korábbi bejelentésekkel ellentétben pedig a nyugdíj kiszámítási módja is meg fog változni. Elvileg szeptemberben áll elő a farbával a kormány a részleteket illetően, az új rendszer beindulására pedig 3-5 évet kell várni.

Teltház volt a Nyugdíjpénztári Klubon

Kisebb szünet után újra összegyűlt a Portfolio.hu szervezésében a pénztári szakma egy estébe nyúló rendezvény erejéig, hogy tartalmas szakmai előadások mellett a szektor jövőjéről is konzultáljon. Befektetési oldalról hallhattak a résztvevők előadásokat a jelenlegi kötvénypiaci és árupiaci trendekről, miközben egy panelbeszélgetés keretében az aktualitások is előkerültek, így a szektorba vetett bizalom kérdése, vagy a stratégiaalkotás.

Százezrek nézhetik meg a reálhozamukat az ING honlapján

Az ING Nyugdíjpénztár honlapján elérhetők a tényleges reálhozam adatok azok számára, akik ehhez a pénztárhoz csatlakoztak elsőként. A félmillió visszalépő tagból 400 ezer reális képet kaphat arról, hogy mekkora kifizetésre számíthat augusztus végéig, míg a pénztárt váltó, és csak később csatlakozó ING pénztártagok a következő hetekben tudhatják meg mindezt. Az átlagos kifizetés 100 ezer forint körül lesz, viszont nagy eltérések lehetnek attól függően, hogy a pénztártagok mennyit fizetett be a pénztárba, vagy például mikor csatlakozott a pénztári rendszerhez. A következőkben az ING Nyugdíjpénztár közleményét tesszük közzé változatlan formában.

Nem ismétlődhet meg a 2008 őszi pánik az alappiacon

Kétségtelen tény, hogy a magas görög kitettséggel rendelkező európai bankokat amerikai pénzpiaci alapok is hitelezik, szakértők szerint viszont ez a tény nem jelenti azt, hogy a tengerentúlon a 2008 őszi események megismétlődhetnek. A pénzpiaci alapokat Amerikában azért keresik, mert rövid távon tőkevédelmet biztosítanak, ez a kép azonban napok alatt lehullott, amikor a Lehman csődbe ment. Ezt követően állami garancia és szabályozói szigorításokra volt szükség, hogy talpra álljon az alapszektor. A helyzet viszont most más, sokkal nagyobb kockázatot vállalnak a bankok részvényesei, mint egy befektetési jegy vásárló.

Az arany valójában nem is nyersanyag

Az utóbbi években igen népszerű befektetési eszközzé váltak a nyersanyagok, köztük a válság alatt is az egyik legjobban teljesítő arany. Az arany, mint nemesfém szerepel a legtöbb árupiaci index kosarában, és nyersanyagként tekintenek rá a befektetők, pedig az arany számos fontos jellemzőben eltér a szektortársaitól, így egyesek szerint nem is tekinthető nyersanyagnak. A legtöbb árupiaci termékkel szemben az aranyat ugyanis alig használják fel a termelésben, készletei pedig a többi nyersanyaghoz képest rendkívül nagynak számítanak, emiatt az arany árának elemzése is más módszereket kíván.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.