Ritkán történik ilyen
Évet értékelt a nemzetgazdasági miniszter a héten, valamint kitekintést is adott arról, hogy a - január elsejétől teljes gazdasági-pénzügyi-költségvetési-adó feladatkörrel felvértezett - csúcsminisztérium milyen évre számít 2025-ben. A sajtóesemény egyik érdekes üzenete az volt, hogy 2024-ben nem tudott csökkenni az államadósság. A 2023 év végén látott 73,4%-ról 73,9-74% közelébe emelkedett tavaly év végére a GDP-arányos adósságráta. Beszélt arról is, hogy az adósság emelkedése több tényezőre vezethető vissza:
- Magasabb költségvetési hiány a tervezettnél, igaz nem lett akkora az állam finanszírozási igénye, mint az eredetileg várták.
- Gyengült a forint. A teljes adósságon belül a devizaadósság a 30%-os küszöbérték körül van, így a hazai fizetőeszköz 2024-es szenvedése itt nagy szerepet játszott (2023. december végén még 382 forint volt egy euró, tavaly év végére ez 410 lett).
- Rosszabb lett a gazdaság tavalyi teljesítménye, ami a hányadost emeli.
- Az Eximbank adóssága emelkedett tavaly, ami már pár éve a teljes államháztartás részét képezi, így ezek a tételek növelik az államadósságot.
Ez alapján elmondható: a 2020-as Covid-krízis miatt látványosan felrobbanó
államadósság három éve tartó csökkenő trendje fordult meg,
az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ez a csökkenő tendencia már 2023-ban veszített lendületéből.
Hosszú távra visszamenőleg is különleges év az államadósság alakulása szempontjából a tavalyi. A 2020-as évet leszámítva legutóbb 2010-ben nőtt a GDP-arányos ráta, az elmúlt 13 évben is csak három esztendőt zárt emelkedő adóssággal az állam.
Az a bizonyos sokk
Az adósság év közbeni lefutása is tanulságos. Az év elején ugrott meg a finanszírozási igény hirtelen növelésével párhuzamosan az államadósság, majd a recesszió, a költségvetési bevételek elmaradása, a forint gyengülése miatt év közben egyszerűen már nem tudott csökkenni az adósság, az utolsó negyedévben 2 százalékpontos adósságcsökkenés megvalósult ugyan (erről részletesen később), de ez már nem volt elegendő ahhoz, hogy 2023 év végéhez viszonyítva is csökkenjen ez a fontos mutató.
Tulajdonképpen lehet azt mondani, hogy egy jelentős sokk biztosan történt a tavalyi évben, ami kizökkentette a költségvetést és ezáltal az államadósságot. A gazdasági növekedés elmaradt 2024-ben, amiről részletes elemzést írtunk, és ez mély nyomokat hagyott a költségvetésen. Érzékeltetésképp kiemeljük: a 2024-es költségvetést eredetileg 2023 nyarán fogadta el a parlament, akkor még ezekkel a számok voltak kőbe vésve:
- 2024-es GDP-növekedési várakozás eredetileg: 4%. Ezzel szemben lesz várhatóan 0,5% körül a növekedés.
- 2024-es inflációs prognózis eredetileg: 6%. Ezzel szemben volt az éves átlagos infláció 3,7%.
- 2,9%-os GDP-arányos eredeti költségvetési hiánycél. Ezzel szemben lesz várhatóan a friss kormányzati várakozás szerint valahol 4,8% körül a deficit (a módosított hiánycél 4,5% volt utoljára).
- Államadósság 2024. év végi várható, költségvetési törvényben rögzített értéke: 66,7%. Ezzel szemben lett 74% (még legutóbb is 73,2% volt a kormány célja).
Nem véletlen, hogy már 2023 tavaszán, közel két évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2024-es büdzsé távolról sem fedi a valóságot, és év közben fájdalmas kijózanodás következhet. A minden hónapban beérkező pénzforgalmi költségvetési adatok is megerősítették ezt, nem véletlen, hogy a kormány teljesen újraírta a tavalyi büdzsét (igaz nem hivatalosan), megemelte a hiánycélt (2,9%-ról 4,5%-ra a GDP arányában), látványosan növelte a pénzforgalmi hiányt (az eredeti 2500 milliárd forintról 4800 milliárd forint közelébe), és év közben két kiigazítási csomagot is bejelentett (beruházások elhalasztása és adóemelés).
Többször is lépett a kormány, hiába
Év közben is igyekezett tehát korrigálni a kormány és féken tartani a költségvetés elszállását, több száz milliárd forint értékben hozott döntést egyenlegjavító intézkedésről, végül aztán 4,5%-ra emelte a hiánycélt. Év végén pedig aktívan beavatkozott a kormány az Államadósság Kezelő Központ segítségével, hogy az alaptörvényben is rögzített kötelezettségét, a csökkenő államadósságot elérje. Két lépcsőben, december közepén, valamint az év utolsó napján összesen 1077 milliárd forint értékben vásárolt vissza állampapírt az ÁKK. Ez összesen számításaink szerint 1,4 százalékponttal csökkentette az év végi adósságrátát, ami azt is jelenti, hogy
ha a kormány nem avatkozik be az év végén ezzel a két kézi vezérléssel, akkor az adósságráta 75,4% körül lehetett volna.
Végül mindezen fenti próbálkozások sem voltak elegendőek, 2024 év végére emelkedett az államadósság. Olvasóinkat ugyanakkor ez sem érhette hatalmas meglepetésként, ugyanis novemberi elemzésünkben már megírtuk számításainkra alapozva, hogy jó eséllyel nem fog teljesülni az év végi csökkenő adósságcél. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a növekedés ellenére nem sérült a törvényben rögzített adósságszabály, mivel az több ponton is nagyon puha, és azt is látni kell, hogy a devizaátértékelődés adósságnövelő hatásával nem kell számolni, így a forint gyengülését figyelmen kívül lehet hagyni, jogszabályi szempontból.
Átmeneti a megingás?
Ahogyan fentebb írtuk is, a kormány eddig nagyon fontos, a piacok és hitelminősítők felé bizalomerősítő oklevelet tudott kitenni az ablakba: mindent megtesz a csökkenő államadósság érdekében, sikeresen (leszámítva a sokkhatásal terhelt éveket). Ennek a vállalásnak a hitelessége kapott tavaly újabb gellert, ám ez még távolról sem világvége (év közben több nagy nemzetközi hitelminősítő is számolt ezzel a forgatókönyvvel). A kérdés most az, hogy mire készül a kormány 2025-ben, mennyiben tudja teljesíteni a 2025-ös büdzsé főbb céljait, amelyeket már most jelentős kockázatok és bizonytalanságok öveznek:
- A kormány 3,4%-os GDP-növekedésre építi a 2025-ös költségvetést. Eközben a szakértők inkább 2-2,4% körüli növekedést tartanak reálisnak.
- A tervezetben 3,2%-os idei átlagos inflációval számolt a kormány, eközben az elemzők már 4%-ot jeleznek előre, de van, aki épp most emelte 4,4%-ra a várakozását.
- A költségvetésben vannak aknák, ám a kockázatok kivédésére minimális puffer maradt a büdzsében, így ezúttal is azon fog múlni a költségvetés stabilitása egy esetleges elcsúszás esetén, hogy a kormány mikor, és mekkora csomaggal avatkozik be.
- 72,6%-ra csökkenő adósságrátával számolt az idei költségvetésben a kormány. Egyetlen kedvező szempont van ezen a téren: 74%-ról kell csökkentenie az adósságot, nem pedig 73,2%-ról, ahogy eredetileg tervezték a 2025-ös büdzsében.
Hosszabb távon visszatekintve sem túl kedvező az üzenet: a magyar államadósság rendkívül érzékenyen reagál a negatív sokkokra, de a sokkok után sem tud látványos csökkenésbe váltani az adósságráta. Ennek pedig már távolba mutató következményei lehetnek: hólabda effektus, magas finanszírozási költségek, lassan csökkenő kamatkiadások, folyamatos kiigazítási nyomás a költségvetésen, más kiadási céloktól elszívott források, az anticiklikus gazdaságpolitika esélyeinek beszűkülése, a magas adósság és különböző tényezőkre rendkívül érzékeny helyzet pedig beépül az állam finanszírozásának felárába. A piacok, a finanszírozók, a hitelminősítők egy-egy botlást, átmeneti évet, éveket megbocsátanak, de érdemes megemlíteni:
2023-ban már volt egy botlás, amikor is a költségvetés hiánya emelkedett (6,2%-ról 6,7%-ra), 2024-ben pedig az államadósságcsökkenésben történt egy botlás.
Már csak ezért is kritikus, hogyan teljesít 2025-ben a költségvetés, mert a finanszírozók és hitelminősítők szemében akár el is döntheti ez az év azt, hogy az elmúlt két év fiskális oldalról csak megbotlás volt, vagy kisiklás.
Jelentősek tehát az elvárások, nagy a tét, a figyelem felfokozott, főleg annak fényében, hogy jövőre parlamenti választások lesznek. Egy ilyen környezetben pedig előfordulhat az, hogy nem mindent a költségvetési fegyelem alá rendel a kormány, és ha 2025-ben bekövetkezik akár csak egy kisebb elcsúszás is a hiánycélhoz képest, akkor jövőre a 2026-os parlamenti választás évében bő 1%-os egyenlegjavítást kellene elérnie a kormánynak, ami kifejezetten ambiciózus vállalás, kifejezetten választási évben.
Címlapkép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images
