A Mol 2 milliárd dollárt fektetett be eddig Azerbajdzsánban a különböző beruházások során, közölte a vállalat Kutatás-Termelésért felelős ügyvezető igazgatója, Marton Zsombor a 28. Bakui Energia Fórumon.
A kínai Li Auto elektromos autókat gyártó vállalat nemrég közölte, hogy májusban több mint kétszer annyi autót szállított ki, mint egy évvel ezelőtt. A cég értékesítési számai a harmadik egymást követő hónapban haladták meg a 20 ezret, májusban 28 277 járművet adtak el- derül ki a csütörtöki közleményből - ez mintegy 146 százalékkal több, mint 2022-ben volt.
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere is letette a voksát tőzsdéken nemrég berobbant AI-őrület mellett, a guru most hét vállalatot nevezett meg - a Hét Mesterlövészt -, akik bár nagyot szárnyaltak már idén, ebből az egész mesterséges intelligencia őrületből mégiscsak ők fognak a legnagyobb győztesként kikeveredni, ezért a továbbiakban is rájuk érdemes fogadni a guru szerint.
2022-ben 184 tranzakció keretében a magyarországi cégek több mint 250 millió euró értékű kockázati- és magántőke-befektetésben részesültek hazai és külföldi alapoktól. A befektetők 36 hazai cégből szálltak ki, a legtöbb esetben információtechnológia és kommunikáció szektorból. A jövőbeli befektetések céljára 2022-ben összegyűjtött friss tőke értéke megközelítette a 70 millió eurót, ami lényegesen alacsonyabb érték az előző évihez képest – derül ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Ernst&Young-gal (E&Y) közösen készített 2022 évi jelentéséből.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
A tavaly kirobbant háború apropóján energiaválság bontakozott ki a kontinensen, a megugró olaj-és gázárkörnyezet szinte minden iparág és szegmens életét megnehezítette - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaipari vállalatok természetesen hatalmasat profitáltak a kialakult helyzetből, Magyarországon a Mol soha nem látott rekordprofitot ért el, ami után busásan meg is jutalmazta a befektetőket egy két számjegyű osztalékhozammal. Az elmúlt hetekben kijött a többi, tőzsdén nem jegyzett hazai energetikai vállalat éves beszámolója is - a legnagyobb szereplők bevétel-és profitalakulását megnézve talán még pontosabb képet kapunk arról, hogy mi is történt a hazai energiaszektorral 2022-ben.
A Sotheby's májusi kortárs aukciója jól sikerült, a 46 eladott tétel 175,8 millió dollárt ért el. Ez a szám 204,6 millió dollárra ugrott jutalékkal együtt, ami közel áll az eladás előtti 172,1-235,4 millió dolláros becsérték alsó határához (a becslések nem tartalmazzák a díjakat).
Egy újabb hónap telt el az évből, így szokás szerint megnéztük a fontosabb tőkepiaci eszközök árfolyamában bekövetkezett idei változásokat és a mögöttük álló okokat. A technológiai részvények egyértelműen az idei év nyertesei közé tartoznak - jól példája ennek az Nvidia-sztori -, miután a mesterséges intelligencia a tőzsdéken is az egyik meghatározó tényezővé vált, de ezt leszámítva is az látszik, hogy alapvetően jó évük van a tőzsdéknek. Tavalyi év ralija után viszont továbbra is alulteljesítés látszik az energiapiacokon, az olaj ára és a földgáz jegyzése is jóval lejjebb van az év elejéhez képest, miközben a dollár újonnan feltámadó ereje a devizpiaci képet is átrajzolta.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Pénzügyi jogszabálydömpinget hozott a szerda este a Magyar Közlönyben, melynek nagy része arról szól, hogy a legváltozatosabb eszközökkel terelje állampapír-befektetésbe a lakosságot és a pénzügyi szektort egyaránt. A legszebb rendelet az, amelyik előírja a bankoknak, hogy év végén bemutassák majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
Az Nvidia részvényeinek közelmúltbeli rallyja, amely rövid időre az ezermilliárd dolláros értékhatárra emelte piaci értékét, a kiskereskedők korlátozott részvételével zajlott, ami a recessziós aggodalmak közepette növekvő óvatosságukat jelzi.
Az idei év legfelkapottabb sztorija a tőzsdéken eddig egyértelműen a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek térhódítása, a legnagyobb bombát a múlt héten dobta le ebben a felfokozott hangulatban az Nvidia: a világ vezető chipgyártója brutális várakozásokkal rukkolt elő a következő negyedévre vonatkozóan, a cégvezér szerint ugyanis az adatközpontok infrastruktúráját világszerte ezermilliárd dollár értékben fogják korszerűsíteni a nagyvállalatok az AI-eszközök futtatásának érdekében, ebből pedig többek között a chipgyártó is óriásit fog profitálni. Meg is lett a bejelentések hatása: elképesztő rali indult a vállalat részvényénél, ráadásul a technológiai szektor több szereplőjénél is az egekbe lőttek az árfolyamok. Egy ilyen őrületes ralit követően és annak tudatában, hogy a szélesebb részvénypiaci hangulattal szembe megy ez a gyors, szektorspecifikus növekedés, sokakban felmerülhet a gyanú: vajon egy óriási lufi fújódik épp az orrunk előtt? Erre a kérdésre keressük a választ elemzésünkben.
Az Ingka Group, az IKEA áruházak legnagyobb tulajdonosa, felvásárolta a Made4Net ellátási lánc szoftvercéget az Egyesült Államokban való terjeszkedési tervei és az online értékesítés fellendítésére irányuló erőfeszítései részeként.
A viszonylag nyugodt április után a májusi hónap sem tartogatott magában nagy veszélyeket, a befektetések piacát az amerikai hírek és a mesterséges intelligencia mozgatta leginkább. Az európai piac azonban még nincs teljesen biztonságban, egyre nő ugyanis annak az esélye, hogy a kontinens gazdasága recesszióba süllyed. A magyar piacon az MNB kamatcsökkentése volt a legjelentősebb esemény, kérdés azonban, hogy a jegybank hogyan fog hozzáállni a későbbi intézkedésekhez. A modellportfólióban tovább csökkent a pénzpiaci eszközök aránya, az alapkezelők az előző hónapokhoz hasonlóan inkább a kötvényeket részesítették előnyben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
Kicsit fellélegezhetnek a nyugdíjra gyűjtők, miután a tavalyi utolsó negyedév után az idei első három hónapban is sikerült valamekkora befektetési nyereséget zsebre tenniük a nyugdíjpénztáraknak. Érdekes átrendeződések voltak az első negyedévben a pénztári portfóliókban, elsősorban a kötvénybefektetések javára, és van itt más is: soha nem fizettek még be olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok az első negyedévben, mint most.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják: