MBH: felerősödő recessziós félelmek

"Továbbra is a bizonytalanság uralta a márciusi gazdasági eseményeket, a vámtarifák körüli folyamatos változások, illetve az időközben útjára induló DOGE működése is kérdéseket hordoz magában. Amíg a hard data, azaz a gazdaságot mérő valós mutatók (ezek ugye visszatekintő adatokon alapulnak) még jó teljesítményről tanúskodnak, a real time hangulatot mérő soft indikátorok illetve a nowcast, azaz a jelenlegi legfrissebb felmérésekből, adatokból számolt mutatók már a felerősödő recessziós félelmekről tanúskodnak. Ennek megfelelően a kötvényhozamok is tovább csúsztak felfelé az elmúlt hetekben.

A FED márciusi ülésén továbbra is óvatosságra int a kamatcsökkentések terén, az előrejelzését jelentő DOT plotban is felfelé húzta a várható kamatpályát a decemberi üléshez képest a magasan ragadó inflációs félelmek miatt. Inflációs oldalról pedig a vámok közismerten nem segítenek, a március előtt bevezetett vámok (10% Kínára, valamint 25% az acélra és az alumíniumra) 2,2%-ról 4%-ra emelték az USA tényleges vámtarifáját. Hüvelykujj szabály szerint minden 10 bázispontnyi vám 1 bázisponttal emeli az inflációt, ezáltal már most 18 bázispontnyi addicionális inflációs impulzus került a rendszerbe, a további vámtételek pedig ezt növelhetik.

A geopolitikai helyzet fokozódása, a fegyverkezésben való évtizedes lemaradás, valamint a vámok hosszú álmából ébresztették fel az európai gazdaságot, ami most gigantikus stimulusok bejelentésével próbálja a versenyhátrányát belátható időn belül megfordítani. Még a szigorú német gazdaság is kilép a sziklaszilárdnak hitt adósságkontroll megkötéséből, aminek hatására a német tíz éves kötvények 30-40 bázisponttal emelkedtek (a bejelentés napján azonnal 23 bázispontos emelkedés következett, ez a valaha volt egyik legnagyobb mozgás a hosszú német papírok történelmében), addig a tengeren túli kötvényhozamok gyakorlatilag rezzenéstelenül nézték a történéseket.

Az MNB megtartotta első kamatdöntő ülését az új vezetés érájában, a döntést követő sajtótájékoztató keretében az új jegybankelnök Varga Mihály megerősítette a korábbi kommunikációból ismert üzeneteket, mint óvatos, türelmes megközelítés, tartósan szinten tartott kamat, és az árstabilitás érdekében hosszútávon szigorú monetáris politika. Az inflációt övező felfelé mutató kockázatok miatt a 2025-ös évre 4.5%-5.1%-ra húzta az előrejelzését a jegybank, jelezve, hogy a stabilitás orientált monetáris politika, valamint az árrés-stopok fékező hatása miatt várakozásaik szerint februárban tetőzött az infláció. Az első bejelentkezés után az elkötelezettség mellett már most kijelenthető, hogy a korábbi fiskális és monetáris politikai ellentét megszűnt és simább együttműködésre számíthatunk az új vezetés részéről.

A hazai állampapír-piacon folytatódott a hozamok emelkedése, a hosszú hozamok ismét 7% fölé kerültek és ott meg is maradtak, az eddigiekhez képest változás, hogy az ÁKK a rövid oldalon is tovább engedte felfele a hozamokat, így az alapkamathoz képest 10-15 bázispontos diszkonttal lehet aukción DKJ-kat vásárolni, ami hosszú idő után tudott normalizálódni. Igazi kereslet továbbra is a bankok/biztosítók részéről tapasztalható a hozamgörbe középső részén, ez jól megmutatkozik az aukciók alakulásán is. A hazai forintos kötvények közül a hároméves szegmens a legvonzóbb, de a magasan, 7% fölött helyet kereső hosszabb papírok is vonzóvá kezdenek válni, de a kibocsátási terv és a várhatóan alábbhagyó banki vásárlások óvatosságra intenek, ezért továbbra is jobban preferáljuk a regionális euros vagy dolláros 2-4 éves eszközöket.

A részvénypiacokon számottevő divergenciát tapasztalhattunk az egyes régiók teljesítményét illetően az elmúlt hetekben. Az USA részvénypiaca továbbra is lemaradó volt és az idei éves emelkedését visszaadta március utolsó hetére, míg az európai indexek és főleg a kínai részvények kétszámjegyű pozitív idei teljesítményt mutatnak. A legjobb befektetések az elmúlt egy hónapban a kínai technológiai szektor, az európai hadiipar és a lengyel részvénypiac voltak.

A megjelenő gazdasági adatokból azt lehet kiolvasni, hogy a növekedés eddig motorja, a szolgáltatószektor kissé lassulni kezdett, míg a feldolgozóipar enyhe növekedésbe váltott át. E kettősség összességében a növekedési várakozások csökkenését okozta, ami a magas értékeltségi szorzókon forgó eszközök árára még inkább rossz hatással volt. A növekedési kételyek és a Trump-adminisztráció enyhén szólva is „unorthodox” intézkedései láthatóan negatív hatással vannak a befektetői szentimentre, ami rövidtávon továbbra is óvatosságra int bennünket. Az USA bel- és külpolitikájának Ilyen változékony volta miatt gyakorlatilag értelmetlen jelenleg hosszabb távú várakozásokat megfogalmazni. A minket jelenleg leginkább foglalkoztató kérdés az USA esetében az, hogy Trump valóban megkockáztat-e olyan lépéseket, amelyek a növekedési képet számottevően le tudják rontani (pl. a jelentős költségvetési kiadáscsökkentés). Európa esetében a legfontosabb kérdés a háború lezárásának módja, illetve az azt követő status quo, ami minden bizonnyal meg fogja határozni az európai gazdaságpolitikát is. Kína esetében pedig szintén a Trump féle külpolitika, valamint a gazdaságélénkítő intézkedések hatásait tartjuk kiemelten követendőnek.  

A következő hónapokkal kapcsolatban továbbra is heves ármozgásokra számítunk, amit megerősít az amerikai adminisztráció kiszámíthatatlansága, a korábbi éveknél jóval magasabb kamatszint és az ennek ellenére magas árazási mutatók. A tervezett eszközallokációt változatlanul hagyjuk."

Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ