Mint ismeretes, idén érdemben módosult a hosszú távú megtakarítások törvényi szabályozása, a befektetők akár teljes adómentességet is élvezhetnek, ha az ún. tartós befektetési számlán (TBSZ) helyezik el megtakarításaikat, és legalább 5 évig nem nyúlnak hozzá. Ha a megtakarító három év után töri fel számláját, akkor a (a 2011-től 16 százalékos adó helyett) 10 százalékkal kell adóznia hozamai után, míg a teljes adómentesség 5 év után jár.A konstrukció lényegében mindenki számára előnyös, hiszen még ha időközben szükség is van a pénzre, akkor sem lesz hátrányban az ügyfél a normál befektetési számlához képest. A felhalmozási időszak december 31-én zárul, a befektetőknek így érdemes lehet igyekezni a számlák megnyitásával, vagy a már élő számlákra történő befizetésekkel. Jövő év januárjától ugyanis az idén megnyitott számlákra további pénzt már nem lehet tenni, de új számlát minden évben lehet nyitni.
A konstrukció legfőbb hátránya, hogy a tartós befektetési számlán csak forintban denominált eszközöket tarthatunk, ám ez természetesen nem azt jelenti, hogy a külföldi piacokat kereső befektetések ki lennének zárva. Számos forint alapú befektetési alap található ugyanis a piacon, amely külföldi eszközökbe, alapokba fektet.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztári belépéséről és a befizetéseinek mértékéről mindenki maga dönthet, akár a munkáltató is utalhatja bérünk egy meghatározott részét a nyugdíjszámlára. A befizetés szüneteltethető, de a pénztárak a szüneteltetés alatt a hozamokból vonhatják le saját működési költségeiket. A rendszer rugalmasságát mutatja, hogy a befizető bármikor utalhat több pénzt is, mint amennyit a számla nyitásakor vállalt.
De hová kerül a pénz? A megtakarítók különböző kockázatosságú portfóliók közül választhatják ki a maguk számára megfelelőt (hasonlóan a magánnyugdíjpénztárakhoz, ám itt akár még több portfólió közül lehet választani), a legbiztonságosabb likvid pénzpiaci eszközöket és államkötvényeket tartalmazó portfólióktól kezdve magas részvényaránnyal és egyéb alternatív befektetésekkel rendelkező, kockázatosabb portfóliókig. A pénztárak befektetési tevékenységét és közzétételi kötelezettségét azonban szigorú szabályok határozzák meg, elősegítve az alapok biztonságos működését.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetésnek számít, vagyis legkorábban 10 év után juthatunk hozzá a befektetett tőkénken képződött hozamokhoz, míg a teljes befektetett pénzünket (tőke + hozam) 20 év elteltével, illetve nyugdíjba vonulásunk után hívhatjuk le. A pénz több évtizedes megtakarítása természetesen áldozatokat követel, ezt értékelve az állam vonzó támogatásokkal igyekszik kompenzálni a pénzükről hosszú időre lemondó megtakarítókat. A befizetett összegnek ugyanis a 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint (a 2020 előtt nyugdíjkorhatárt elérők számára 130 ezer forint) erejéig személyi jövedelemadó kedvezmény jár, amit az állam közvetlenül az önkéntes pénztári számlára utal. Ezen adókedvezmény mértéke jövőre azonban 20 százalékra csökken, miközben a kedvezmény felső határa továbbra is marad 100 ezer (130 ezer) forint.
A kifizetés lehet egy összegű, illetve választható nyugdíj kiegészítés is. Az önkéntes nyugdíj-megtakarítás örökölhető, az örököst a tag választhatja meg, ám amennyiben nem jelöl ki senkit, a természetes örököse válik jogosulttá a megtakarításra.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A Nyugdíj-előtakarékossági számla a nyugdíjrendszerünk negyedik pilléreként szolgál, kizárólag forintban vezethető. A számla hasonló az önkéntes nyugdíjpénztári számlához, ám a NYESZ esetében a megtakarító nem különböző - a pénztár által kezelt - portfólió közül választhat, hanem befektetéseit maga kezelheti. A saját portfólióját így maga állíthatja össze magyar, illetve az Európai Gazdasági Térség (EU országok, Izland, Norvégia, Liechtenstein) tagországaiban kibocsátott részvényekből, befektetési jegyekből és egyéb értékpapírokból, a térségben kibocsátott állampapírokból és pénzpiaci eszközökből. Olyan befektetési eszközök, mint a határidős, vagy opciós ügyletek azonban nem engedélyezettek.
Szolgáltató választás előtt érdemes tájékozódni arról, milyen befektetési termékek érhetők el náluk, ugyanis a nyugdíj-előtakarékossági számlával csak a szolgáltató által kínált termékek vásárolhatók meg. Egy személy azonban több ilyen számlát is nyithat, befizetéseit pedig szabadon ütemezheti. A készpénz tárolására szolgáló nyugdíj pénzszámla nyitása mellé kötelező kötni nyugdíj értékpapír számlát (vagy nyugdíj letéti számlát a fizikai értékpapírokhoz), amelyeken az általunk vásárolt értékpapírokat tarthatjuk. A pénzünkhöz legkorábban a nyugdíj korhatár elérése után, de legalább a számlanyitást követő három évvel juthatnak hozzá a megtakarítók. Bár korábban is lehetséges pénz lehívása a számláról, azonban csak jelentős büntető adók befizetése mellett.
A NYESZ-re ugyanazok az állami támogatások vonatkoznak, mint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra, vagyis az idén 30, jövő évtől 20 százalékos SZJA kedvezmény (100, illetve 130 ezer forintig) amelyet az APEH az előtakarékossági számlára utal, ezenkívül kamatadó mentesség a hozamok után. Ráadásul az állami támogatás igényelhető az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítástól függetlenül is, vagyis a teljes SZJA támogatás mértéke akár 200 ezer (260 ezer) forint is lehet.
Önkéntes egészségpénztárak
Szintén egy megtakarítási, öngondoskodási formát kínálnak az önkéntes egészségpénztárak. A pénztárak a megtakarítóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthatnak, amibe beletartoznak többek között az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások (például szemüveg vásárlás), gyógytorna, otthoni gondozás, gyógyfürdők igénybevétele, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ártámogatása, gyógyüdülés és egészségügyi üdülés támogatása, sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása (például uszoda bérlet, sportruházat vásárlás). Pénztárválasztás előtt érdemes viszont megnézni, az adott pénztár mely szolgáltatókkal áll kapcsolatban, vagyis milyen szolgáltatásokat tud nyújtani.
Az önkéntes egészségpénztárakra szintén vonatkozik az önkéntes nyugdíjpénztárakra és nyugdíj-előtakarékossági megtakarításokra vonatkozó SZJA kedvezmény, ugyanazokkal a feltételekkel. Együttes igénybevétele az önkéntes nyugdíjpénztárral viszont már korlátozza a teljes kedvezmény mértékét, a felső korlát ilyen esetben 120 ezer (2020 előtt nyugdíjba vonulók számára 150 ezer) forintra nő. A pénztártagoknak lehetőségük van számlájuk 24 hónapos lekötésére, illetve prevenciós célú szolgáltatások igénybevételére, amelyek után szintén 10 százalékos SZJA kedvezmény vehető igénybe, a lekötés idő előtti feltörése viszont büntető adókat von maga után. A tagoknak egy, az alapszabályban meghatározott tagdíjat kell rendszeresen befizetnie, de emellett bármikor fizethetnek be ezen felül további összegeket. A tagdíjak nagy része (a befizetett tőke és azok hozamának, működési és likviditási tartalékon felüli része) azonnal fel is használható az említett szolgáltatásokra.
Lakástakarékpénztárak
Ma már az azonnali lakáscélokhoz is kedvező hitelhez jutási lehetőséget jelenthetnek a lakástakarékpénztárak, az öngondoskodásban betöltött szerepük azonban elsősorban a lakáscélú hitelek felvételét megelőző előtakarékosságban rejlik. A szerződők rendszeres, személyenként havi maximum 20 ezer forintnyi megtakarítása mellé az állam évi 30% (vagyis maximum 72 ezer forint) támogatást tesz hozzá, így az éves átlagos betéti hozam akár a 10,5%-ot is meghaladhatja. A kötelezően lakáscélra (például lakásépítésre, - vásárlásra, -felújításra) felhasználható szerződéses összeg ebből, az állami támogatással megnövelt megtakarításból és a lakáskassza által nyújtott, a jelenlegi banki forinthitelekhez képest jóval kedvezőbb kamatozású hitelből tevődik össze. A minimálisan 4 év 4 hónapos futamidejű megtakarítási idő lejártakor az ügyfél szabadon döntheti el, él-e az utóbbi lehetőségével, vagy csak a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítást veszi fel, hogy aztán azt lakáscélra fordítsa.
A lakáskasszáknak össztársadalmi szempontból elsősorban a hitelezés ill. a hitelfelvétel kockázatainak mérséklésében van szerepük, hisz lehetővé teszik, hogy rendszeres megtakarítás révén, kamatadó-mentesen teremtse elő az ügyfél a lakáscélú hitelhez szükséges önerőt. A válság tanulságai nyomán megszülető jogszabályi rendelkezések mind a lakáshitelek minimális önrészét, mind pedig a hitelköltségeket (a deviza alapú jelzáloghitelek tiltásával) jelentősen növelték, szükségessé téve az ügyfelek számára a magasabb önrészt és az anyagi biztonság előzetes, a korábbiaknál jóval alaposabb megteremtését. Az állam is felismerte, hogy a lakáskasszák ezt hatékonyan segíthetik elő, így a korábbi 8 helyett a jövő évtől 10 évig nyújtja a 30%-os állami támogatást a szerződők számára, ráadásul jóval egyszerűbbé teszi több különböző takarékpénztári szerződés együttes, családon belüli felhasználását is.
Életbiztosítások
Rendszeri és egyszeri/eseti megtakarítást egyaránt lehetővé tesznek az életbiztosítások, melyek ma már nem csupán halál vagy egy nem várt élethelyzet bekövetkezte esetén (kockázati életbiztosítás), hanem egy bizonyos megtakarítási időszak lejárta után (befektetési egységhez kötött, ún. unit-linked termékek) vagy mindkét esetben (vegyes életbiztosítás) is teljesíthetnek kifizetést. A befektetési egységgel kombinált életbiztosítások kiválasztásával az ügyfél maga döntheti el, befizetett biztosítási díjaiból keletkező megtakarításait milyen befektetési alapban szeretné elhelyeztetni.
Az elmúlt évtizedben az életbiztosítási termékek körében nagy arányt képviselő unit-linked termékek az igazán hosszú távra tervező megtakarítók számára ajánlhatók elsősorban, különösen a rendszeres, (pl. havi, negyedéves, éves díjfizetésű) termékek esetében, ezek ugyanis tíz éves időtartam lejártával kamatadó-mentességet élveznek. Ezek a típusú életbiztosítások jellemzően kevésbé likvid megtakarítások: a "fejnehéz" ügynöki jutalékrendszer miatt visszavásárlási értékük az első években rendkívül alacsony, és a termék költségszerkezete miatt a befektetett tőkéhez is csak több év után jut hozzá maradéktalanul az ügyfél. Részvisszavásárlással, a díjfizetés szüneteltetésével, díjmentesítéssel vagy eseti számlára történő fizetéssel ugyan ezen termékek pénzáramlása is rugalmasabbá tehető, minden biztosításkötésnél érdemes egy pillantást vetni a termék teljes költség mutatójára (a biztosítók által közzétett ún. TKM) is, hogy tudjuk, mekkora hozamról mondunk le a biztosító vagy az alapkezelő javára.
Start-számla
A startszámlára a 2006 január elseje óta született gyermekek részére utal pénzt az állam a születést követően - a 2010-ben születetteknek 44 600 forintot - és ezzel meg is nyílik a számla. A szülők választhatnak, hogy a Start-számlát melyik pénzügyi szolgáltatónál (főként bankoknál, takarékszövetkezeteknél) nyitják meg, ha nem választanak, automatikusan az Államkincstárnál nyílik meg egy számlájuk, a váltás azonban később is bármikor lehetséges. Az Államkincstár az 5 éves államkötvények hozamait írja jóvá a nála vezetett számlákon.
Ehhez a megtakarításhoz is jár különböző típusú állami támogatás. Például az állam a gyerek 7 és 14 éves korában egyszeri 44 600 forintot utalhat a számlára bizonyos feltételek (például alacsony családi jövedelem) esetén, gyermekvédelmi támogatás címén. A számlára azonban további pénzeket is befizethetnek - például a szülők -, amire szintén jár 10 százalékos állami támogatás, de legfeljebb évi 6000 forint (az alacsonyabb jövedelem miatt gyermekvédelmi támogatásban részesülők 20 százalékot, de maximum évi 12 000 forintot kapnak a befizetéseik után). Emellett a befizetett összegek, kapott támogatások és elért hozam mind adómentes. A számlához a gyermekek csak 18 éves koruk után férhetnek hozzá, a pénzt pedig csak olyan célokra költhetik, mint lakhatás, tanulmányok, pályakezdés, gyermekvállalás feltételeinek megteremtése.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
