Bedőlt lakossági hitelek Magyarországon: mindenre számítottak a bankok, csak erre nem

A bankok tavalyi éves eredményeinek ismertetésekor már beszámoltunk arról, hogy a nem teljesítőként besorolt hitelek aránya

• a vállalati hitelportfóliókban 4,0%-ról 3,8%-ra,
• a háztartási hitelportfóliókban 2,9%-ról 2,0%-ra csökkent

2024-ben a hitelintézeteknél, vagyis tovább javult a hitelportfóliók minősége.

Ma egy másik, részletesebb statisztikát is közzétett a jegybank a banki a háztartási hitelekből, amelyekből kiderült, hogy a nem teljesítőként besorolt hitelek részhalmazának tekinthető, ténylegesen jelentős csúszásba esett

90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya tavaly 1,53%-ról 1,29%-ra csökkent, közelítve az 1,23%-os eddigi mélyponthoz,

amit közvetlenül a járvány miatt bevezetett törlesztési moratórium után, 2021 végén ért el a bankszektor.

A folyószámlahitelek késedelmességi rátája a legmagasabb (5,8%), enyhén még növekedett is a korábbihoz képest, a babaváró hitelé (0,4%) a legalacsonyabb. A lakossági hitelek állományának mintegy felét kitevő lakáshiteleknél pedig 1% alatti az arány, a lakáshiteleket hagyományosan fegyelmezetten törleszti a lakosság.

Ehhez képest a bankok egészen másra számítottak az elmúlt évek gazdasági viszontagságai során: 2022 tavaszán, a Portfolio Hitelezés konferenciáján például csak a közönség 2%-a számított 2% alatt tetőző nemteljesítési rátára a lakáshitelek esetében, ennél jóval pesszimistábbak voltak a várakozások.

Tovább javítja a képet, hogy nemcsak a késedelmes hitelek aránya, hanem azok állománya is csökkent tavaly, mégpedig 158 milliárd forintról 146 milliárdra.

A folyószámlahitel az egyetlen, ahol viszont emelkedett az állomány, 21 milliárd forintról 24 milliárdra.

Alábbi ábránkon kiemeltük a személyi kölcsönt is, ahol a portfólióminőség témája az utóbbi években még kissé terítékre került, de itt is kedvező trend látszódik: tavaly 60-ról 55 milliárdra csökkent a késedelmes állomány.

Banki és ügyfélszempontból jó, követelésvásárlói szempontból kevésbé jó hír, hogy az állományok kedvező alakulása mögött nem a követelések adásvétele áll, továbbra is viszonylag száraz a piac. Az egy évvel korábbi 61 milliárd után tavaly 68 milliárd forintnyi tőketartozású háztartási hitelt értékesítettek a bankok, ebből 45 milliárd volt személyi kölcsön.  A követelésvásárlói piac továbbra is alacsony intenzitású, legalábbis a bankhitelek szempontjából.

Az MNB statisztikáiban még az is kedvező fejlemény, hogy

nemcsak a 90 napon túli, hanem a rövidebb ideje, 30-90 nap között késedelmes hitelek állománya is csökkent a bankoknál,

mégpedig 74-ről 66 milliárd forintra. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáshitel-törlesztésre való felhasználásának a lehetősége még akár javíthat is idén ezen a statisztikán.

Az előtörlesztések volumene is emelkedik a magyar háztartásoknál, elsősorban a fedezetlen hitelek körében. Valószínűsíthető, hogy a csökkenő kamatkörnyezetben emelkedett a hitelkiváltások volumene is a fogyasztási hiteleknél, de a korábbi rekordszintet még nem érte el.

Megnéztük a Központi Hitelinformációs Rendszer adatait is arról, mennyi mulasztása van a lakosságnak, a hitelek esetében a 90 napon túli, a minimálbér összegét meghaladó késedelemmel lehet a negatív listára felkerülni.

A fennálló mulasztások száma kedvező módon 585 ezerről 517 ezerre csökkent tavaly, tehát ez a statisztika is javulást mutat.

A kis- és középvállalkozások esetében inkább stagnálásról beszélhetünk.

Végezetül a lakóingatlannal kapcsolatos végrehajtások számában sem látható növekedés. Szeptember végéig tette közzé eddig adatait a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, ez alapján

az első három negyedévben az egy évvel korábbi 1884-ről 1263-ra csökkent a végrehajtások száma.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images