Az Európai Központi Bank le fog csapni azokra a bankokra, amelyek lassan kezelik a felügyeleti hatóság által megkövetelt javításokat – tudta meg a Bloomberg.
2025-től módosul a bankok tőkehelyzetére vonatkozó szabályozási környezet. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2017 végén elfogadta a Bázel III véglegesítését, melynek európai uniós implementációja a tőkekövetelmény rendelet (CRR), valamint a tőkekövetelmény irányelv (CRD) módosításával valósul meg. Az MNB 2024 szeptemberében kérdőíves felmérést indított, hogy áttekintse a magyarországi hitelintézetek CRR3-as felkészülését és a tőkemegfelelési helyzetükre gyakorolt előzetesen várható hatásokat. Az MNB emellett rendkívüli adatszolgáltatást is bekért az átállás hatásainak számszerűsítéséhez, amelyet a 2024 végi adatok alapján jövő február végéig kell beküldeniük az intézményeknek.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.
A német kormány bejelentését követően nagyot eshetnek a Commerzbank részvényei a mai piacnyitásban - kiderült, hogy az állam egyelőre megtartja 12 százalékos részesedését a bankban.
A hazai pénzügyi vállalkozások – a biztonságos működés fenntartása érdekében – sikeresen növelték induló tőkéjüket tavaly év végéig. A jogszabály alapján ugyanakkor 2026. december 31-ig még magasabb tőkeszintet kell elérniük. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása továbbra is bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Ehhez az MNB engedélyezési útmutatóval, a témával kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok közzétételével nyújt segítséget - írja az MNB közleményében.
Az eurózóna bankjainak át kell alakítaniuk kockázatkezelésüket, ugyanis olyan kihívásokkal néznek szembe, mint a korábbi ultraalacsony kamatlábak eltűnése és a nem hagyományos versenytársak megjelenése, amelyek gyorsan erodálhatják piaci részesedésüket - mondta az Európai Központi Bank bankfelügyeleti vezetője.
Pénzügyi válságtól tartanak Dél-Koreában a hitelszövetkezeti szektorban tapasztalt hiteltörlesztési problémák és a nyomában előállt betétesi bizalmatlanság miatt – számolt be a Bloomberg.
Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.
A koronavírus-járvány gazdasági és járványügyi hatásainak kezelésére két alapot állít fel a kormány, egy 663 milliárdos járvány elleni védekezést szolgáló és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alapot. Előbbibe a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük, erről már tudtunk a hétvégén, most Varga mihály pontosította az elképzelést, ez alapján számoltuk ki, mekkora lehet idén az OTP terhe.
Decemberben négy éve nem látott összegben adtak el állampapírt a hitelintézetek, ami kicsit rontotta a 2017-es képet - derül ki az MNB friss adataiból. Persze még így is több mint 500 milliárd forinttal nőtt a bankok állománya tavaly, vagyis bármennyire is várjuk a roham végén, vannak még tartalékok a szektorban.
Több mint másfél éve nem látott ütemben vásároltak állampapírt a hitelintézetek októberben, így a hónap végére majdnem 8400 milliárd forintos új csúcsra emelkedett az állományuk - derül ki az MNB hétfőn megjelent adataiból.
A nemzetközi babérokra törő, kínai online hitelintézetek térhódítása megnyitotta az adatkereskedelem feketepiacát is - írja a Financial Times. A botrány már addig dagadt, hogy a kínai felügyelet úgy döntött, átmenetileg nem ad működési engedélyt új online hitelintézeteknek.
Példátlanul nagy, 496 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor az év első 9 hónapjában. A bankok profitjának több mint negyede a minden eddiginél dominánsabb céltartalék-visszaírásokból származott. Az adózás előtti tőkearányos megtérülés (ROE) az elmúlt egy évben 16,3% volt, amire utoljára a válság előtt volt példa.
Az MNB szanálási hatóságként új típusú - ún. szanálhatóság értékelésére irányuló -eljárás keretében rendszeres helyszíni vizsgálatokat indított a hazai bankoknál - közölte pénteken a jegybank. A vizsgálatok az Európai Uniós jogi keretrendszerre épülő hazai szabályozás alapján, a szanálási tervek készítése és az abban foglaltak megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében zajlanak. Fontos, hogy ezeket a terveket akkor is el kell készíteni, ha az érintett intézmény szanálására valószínűleg sohasem kerül sor.
Kevés bank tette közzé eddig éves eredményszámait, az MNB ma reggel megjelent statisztikáiból azonban kiderült: történetének legnagyobb, 456 milliárd forintos adózás utáni nyereségét érte el a magyar hitelintézeti szektor 2016-ban. Ez 14,1%-os tőkearányos megtérülést jelent, ami viszont alacsonyabb a válság előtti évek 20% körüli átlagánál, és az egyszeri tételek miatt biztosan nem fenntartható.
Bár 2008 már rég elmúlt, az európai bankok azóta is fuldokolnak a rossz hitelekben, emiatt pedig idén egy újabb bankválság robbanhat ki egy szenior elemző szerint, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Mutatjuk az okokat és a hosszabb trendeket.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
