A Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által a kormányinfón bejelentett „védelmi hozzájárulásról” mi is írtunk részletesebben:
Az úgynevezett „háborúellenes akcióterv” a bankok esetén az extraprofitadót és a tranzakciós illetéket érinti.
Mi történik az extraprofitadóval?
A kormány döntése értelmében
"a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak".
"A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapírok vásárlásával a teljes állampapír-állományát növelje" - áll az NGM közleményében. Lényegében ezt vetítette előre Lóga Máté, a minisztérium államtitkára a Portfolio-n megjelent múlt heti cikkében.
Arról itt írtunk, hogy a bankok hogyan reagáltak a kormányzat korábbi elvárására:
"A kormány rögzítette azt is, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni" - szögezte le a tárca.
A minisztérium ismertetése szerint "ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével kerül megállapításra az adókedvezmény". "A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofit adó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető" - részletezte a minisztérium.
Majd így folytatja a Nemzetgazdasági Minisztérium: "a kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest".
Így változik a tranzakciós illeték
A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:
- általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
- készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).
Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár,
2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.
Vagyis a normál tranzakciós illeték esetében a terhek az eddigiek másfélszeresére növekednek. A nagyobb ügyletek esetén pedig duplázódásról beszélünk, hiszen a felső limit 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik.
Érdemes megemlíteni, hogy eddig 3,333 millió volt a 10 ezres illetéklimit eléréséhez szükséges határ, most ez tisztán forint ügyleteknél 4,444 millióra, devizakonverziósoknál 2,222 millióra változik.
Ez az igazi meglepetés: jön a kiegészítő tranzakciós illeték
Az eddigi kommunikációhoz képest fontos tisztázó részleteket ismerünk meg az NGM közleményéből a konverzióval járó ügyletek tranzakciós illetékével kapcsolatban is.
A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.
- A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
- A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.
Értelmezésünk szerint tehát a pénzváltásra jelenleg érvényben lévő 0,3%-os (legfeljebb 10 ezer forintos) tranzakciós illeték 0,45%-ra megemelt mértékéhez adódik hozzá az új kiegészítő illeték 0,45%-os mértékben. Vagyis itt egy adótehertriplázásról beszélhetünk a gyakorlatban, devizakonverziós ügyletek esetében.
"Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetési alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre" - olvasható a közleményben.
A kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot
– áll az NGM közleményében.
A tranzakciós illeték tekintetében külön döntéseket is hozott a kormány a minisztérium közlése szerint:
- A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
- A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
- A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.
- A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.
Mekkora ez az adóemelő csomag?
Ha a bankoknak sikerül a jobb likviditási helyzetüket kihasználva az extraprofitadó-terhelésüket felezni, akkor a kormány nem tud beszedni plusz 130 milliárd forintot az idei évben.
A tranzakciós illeték emelése 85 milliárd forintot hoz az államkassza konyhájára, a kiegészítő tranzakciós illeték pedig az NGM közlése szerint plusz 7 milliárd forintot hoz 2024-ben.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy
alapesetben a kormány a bankokat terhelő adóemeléssel 92 milliárd forintnyi plusz bevételhez jut, (ha a bankok viszont nem tudják felezni az extraprofitadójukat) a másik forgatókönyv szerint pedig plusz 222 milliárd forinthoz.
Ez messze van a hétfőn már elhangzott 400 milliárd forintos egyenlegjavító hatástól, még úgy is, ha beleszámoljuk az energetikai szektor többletbefizetését.
Ezek után kérdés, hogy a kormány a 400 milliárd forint méretű idei csomagjába bepakol-e még új intézkedéseket, vagy más, már ismertetett bejelentéseket bont ki részletesen, ahogyan tette azt most is a banki tehernövekedések esetén (multik extraprofitadója nem csökken, kiskereskedelmi szektor terhelése hogyan változik, mit okoz az adóemelés az energetikai szektorban pontosan).
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
