A cikk megjelenését az Eximbank Zrt. támogatta.
Az Eximbank alapvetően a nemzetközi kereskedelem, a külpiaci terjeszkedés, a befektetés, és a beruházás hitelezésére szakosodott, azonban a 2010-es évektől kezdve belföldi felhasználású beruházástámogató- és forgóeszközhitelek is elérhetők a kínálatukban. Ezzel együtt a kihelyezett hitelek nagyjából kétharmadát az exporttámogató konstrukciók adják – mondta el a Portfolio-nak Benk Szilárd, a pénzintézet vezető közgazdásza. A cégek ezt a forrást jellemzően arra használják, hogy új piacokra tudjanak bevonulni, azonban a mindennapi működésük finanszírozásában is jelentős szerepet játszanak a felvett hitelek, például hosszú távon az energiafüggőségük csökkentésére is fordíthatják.
Nemrég fejeződött be az a kutatás az Eximbank és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak az együttműködésében, amely során azt vizsgálták, hogy a bank által folyósított hitelek miként hasznosulnak. Ehhez olyan kontrollcsoportot kellett találni, amelyet a pénzintézet által finanszírozott cégekhez hasonló vállalatok alkotnak, és csak abban különböznek a bank ügyfeleitől, hogy nem részesültek támogatott hitelben a vizsgált időszakban. A kutatás során az Exim három fő termékcsoportjának – exporttámogató hitelek, beruházási hitelek és forgóeszköz-finanszírozást célzó hitelek – hosszú távú hatásait mérték, különös tekintettel az exportteljesítményre, az árbevételre, a tárgyi eszközök mértékére, a munka termelékenységére és a dolgozói létszámra.
A hitelfolyósítást követő 6 év változásait monitorozva azt találták, hogy az exporttámogatásban részesült vállalatok átlagosan 65%-kal tudták növelni az exportvolumenüket, emellett növekedett az árbevételük és a dolgozói létszámuk is. A forgóeszközhitelek pozitívan hatottak a vállalat exporttevékenységére és a dolgozói létszámra, a beruházástámogató hitelek pedig átlagosan 50%-kal emelték meg az adott cég tárgyi eszközeinek számát, és jelentős árbevétel-növelő hatás is megfigyelhető volt.
Összességében elmondható, hogy a hitelek minden ágazatban nagyon jól hasznosulnak, de jellegéből fakadóan a feldolgozóipar tudja a legnagyobb volumenű exportnövekedést produkálni az említett hitelkonstrukciók segítségével, mondta el Benk Szilárd, aki hozzátette, hogy ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi iparágat ne lenne érdemes támogatni.
Jól hasznosulnak az exporttámogatások
A kutatás során a klasszikus KKV-nagyvállalat-felosztás helyett egy egyszerűbb, foglalkoztatottak létszáma alapján meghatározott bontást alkalmaztak: külön vizsgálták az 50 főnél kevesebb, illetve több főt foglalkoztató cégeket. A nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében az exportvolumen növekedése látványosabb volt, a szakemberek véleménye szerint ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalatok már rendelkeznek külföldi piacokkal, megvannak az összeköttetéseik más országokban is, míg egy kisebb vállalat sokszor arra használja fel az ilyen típusú hiteleket, hogy kiépítse ezeket a piacokat. Mivel Magyarország a nagy gazdaságokkal összehasonlítva kicsinek mondható, itthon nehezebben is tud egy nagyvállalat felnőni. Míg például Németországban kellően nagy a belföldi piac, hogy egy cég nagyvállalattá fejlődjön csak az anyaországi tevékenységének köszönhetően, az itthoni vállalatoknak ehhez mindenképpen ki kell lépniük a külföldi piacra, mert Magyarországon nem lehetséges ilyen mértékű terjeszkedés.
Ez viszont azt is jelenti, hogy itthon nagyon jól hasznosul bármilyen típusú exporttámogatás.
Felmerült a kutatás kezdeti szakaszában az előfeltevések megfogalmazása során, hogy azok a vállalatok, amelyek több alkalommal is részesülnek támogatott hitelben, esetleg nem jól, nem eléggé hatékonyan használják fel a rendelkezésükre bocsátott forrást, és emiatt kerül sor többszöri hiteligénylésre. A végső eredmények azonban cáfolták ezt, ugyanis pont az derült ki, hogy az első hitel hasznosul a legalacsonyabb hatásfokon, és az azt követőek egyre nagyobb mértékű növekedést produkálnak. Az elemzők véleménye szerint ennek az lehet az oka, hogy a cégek fokozatosan megtanulják egyre jobban és hatékonyabban felhasználni a hiteleket.
Bár Magyarország anticiklikus gazdaságpolitikát folytat, és a jelenlegi magas kamatkörnyezetben több támogatott vállalati hitelkonstrukció is elérhetővé vált, Benk Szilárd kiemelte, hogy gazdasági felívelés esetén is érdemes megtartani ezt a lehetőséget. Az Eximbank tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy
bár recesszióban értelemszerűen jobban hasznosulnak a támogatott hitelek, alacsony kamatkörnyezet mellett is nagy növekedést tudnak a vállalatok elérni a támogatott hitelek segítségével.
Nem lehet tehát éles határvonalat vonni aközé, hogy különböző gazdasági periódusokban mennyire profitábilis ezt a hitelkonstrukciót fenntartani. A kamattámogatás megtérülése alacsony és magas kamatkörnyezet mellett is garantált, legalább kétszeres, de akár tízszeres is lehet ez a megtérülés.
A kihelyezett EXIM-hitelek esetében a kutatók azt találták, hogy egymilliárd forintnyi hitel a folyósítástól számított 6 év alatt 5-11 milliárd forintnyi exportot generál és 3-8 milliárd forintnyi árbevételt. Beruházási hitel esetén pedig 2 milliárd forint összértékű tárgyi eszközhöz segíti hozzá az igénylőt, tehát egyértelműen nagyon pozitív hatással bír a GDP-re.
A cikk megjelenését az Eximbank Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: © 2019 Bloomberg Finance LP
