Startup paradicsom
Észtországban jelenleg több mint 1400 startup és tíz unikornis, vagyis 1 milliárd dollárnál magasabb értékeltségű kezdő vállalkozás működik.
A balti ország ezzel az egy főre jutó unikornisok számát tekintve az első helyen áll Európában.
Az észt startupok 2022 első három negyedévében 61 alkalommal tudtak bevonni tőkét összesen 1,2 milliárd euró értékben. Ebből 40 ügylet értéke az egymillió eurót is meghaladta. Összehasonlításképp: a délkelet-európai régió startupjai ugyanennyi idő alatt kicsivel több mint 2 milliárd eurót tudtak bevonni. 2022 harmadik negyedévének végén az észt startupok 1,5 milliárd eurós forgalmat generáltak, ami 64 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest (ekkor 927,2 millió euró volt a forgalom).
Az észt eredetű unikornisok között három fintech cég is van: a Wise, Kristo Käärmann és Taavet Hinrikus észt üzletemberek által alapított, tőzsdén jegyzett nemzetközi utalásokkal foglalkozó vállalat; a Zego 1,1 milliárd dolláros értékű insurtech startup; a Glia, egy digitális ügyfélszolgálati startup, amely világszerte több mint 250 bankot, biztosítót és más pénzügyi intézményt szolgál ki.
A recept: Platform as a Country
Észtország tudatosan a digitalizáció fellegváraként pozicionálja magát az európai piacon, és ennek a percepciónak minden erejével meg is akar felelni. Ők egy „e-nemzet,” hirdetik magukról, és valóban: az állampolgárok elektronikusan szavazhatnak, a háziorvos digitálisan írja fel a recepteket, az adózás online történik, és ami a legfontosabb:
Észtország azon kevés országok egyike, ahol néhány óra leforgása alatt indítható vállalkozás, akár külföldről is.
Ezt segíti egy vízumszerű konstrukció, az úgynevezett elektronikus letelepedési engedély (e-residency), amellyel a világ bármelyik pontjáról indítható digitális vállalkozás, úgy, hogy közben a vállalkozó rendelkezésére állnak az észt állam által biztosított digitális szolgáltatások.
A hatékony digitális ügyintézés jelentősen fel tudja gyorsítani a folyamatokat, ez pedig hatalmas előny egy eleve turbulens közegben mozgó digitális vállalkozás számára. A tradicionális papírmunka lassan kezd kihalni az országban, amely leginkább a digitális személyihez kötött e-aláírásoknak köszönhető.
Észtország nem adóparadicsom ugyan, azonban egyike azon kevés uniós országnak, ahol teljesen társasági adó mentesen lehet nyereséges vállalkozást működtetni, mivel az eredménytartalékként visszatartott vagy a befektetett nyereségre nem, csak az osztalékként kifizetett jövedelemre vethető ki adó.
Az észt állam több különböző szervezetet is létrehozott, hogy támogassa a startupok fejlődését: a Startup Estonia nevű szervezet inkubátorokat, akcelerátorokat szervez, valamint a magán- és a közszféra összefogásával erősíti az ökoszisztémát; a Finance Estonia az észt pénzügyi szektor fejlődését támogató üzleti környezet megteremtését támogatja; az Invest Estonia feladata pedig, hogy kockázatitőke-befektetéseket csábítson az országba.
Az EU-s piac és méret
Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból komoly előnyt jelenhet az észt fintech szektor számára, hiszen azok a cégek, amelyek meg szeretnék tartani az úgynevezett „passport” jogaikat, vagyis azt, hogy a szolgáltatásaikat a közös piac teljes területén zökkenőmentesen nyújthassák, többek között Észtországba költöznek.
Az észt engedély - csakúgy mint a litván - komoly előnyt jelent a nemzetközi piacon működő fintechek számára, amelyek az országban történő letelepedést követően az egész EU több mint 500 millió főt számláló piacán nyújthatnak szolgáltatást.
Az észt fintech szektor kicsi, ám ez előnyére válik, hiszen a vállalatoknak már az első pillanattól fogva el kell sajátítaniuk egyfajta globális szemléletet. Üzleti modelljüket ugyanis nem alapozhatnák a mindössze 1,3 milliós észt piacra. Szintén az ország méretéből fakadó előny, hogy az érdekek egyeztetésére alkalmas fórumokat pillanatok alatt fel lehet állítani, és az érintettek hamar kapcsolatba léphetnek egymással.
Észtország már kezdi elveszteni az olcsó, de jól képzett munkaerőn alapuló vonzerejét, ám a nyugat-európai pénzügyi központokhoz képest még mindig nagy a költségelőnye. Észtországban kevesen élnek, de a munkaerő képzettsége és az alacsonyabb bérek miatt sok globális technológiai cég szervezi ki ide a munkaerejét.
A hivatalos észt statisztikai adatok szerint évente körülbelül 1000 fő szerez informatikai diplomát, az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek teljes állománya pedig valamivel több mint 30 000 fő. Ezentúl a digitális stratégiai program 2027-ig további 7000 informatikai szakemberrel számol. Ezek mind olyan magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek, amelyek több különböző programozási nyelvet ismernek, és a legfejlettebb technológiákat is tudják kezelni.
Egy feladat van: minél előbb ki kell füstölni a pénzmosodákat
Észtországot gyakran éri az a vád, miszerint az erősen szubvencionált ökoszisztéma-építéssel párhuzamosan - merő gondatlanságból - pénzmosoda-hálózatok kedvelt helyszínévé tette az országot. Ezek a bűnözői csoportok az idetelepült, kevésbé szigorúan ellenőrzött pénzügyi cégeken keresztül folytatják törvényellenes tevékenységüket.
Az, hogy Észtország nagyobb figyelmet kap, ha felmerül a pénzmosás gyanúja, egy korábbi botrányra vezethető vissza: az ország ugyanis érintett volt a világ egyik legnagyobb a pénzmosási botrányában, a Danske Bank ügyében. Az ügyet 2018-ban hozta nyilvánosságra a bank, ekkor derült ki, hogy az észtországi fióktelepén keresztül 2007 és 2015 között mintegy 200 milliárd eurónyi gyanús összeg érkezett több országból, köztük Oroszországból is. Az nem világos, hogy ebből a pénzből végül mennyi bizonyult pénzmosási tevékenységnek, az ügy kapcsán azonban mind mai napig érkeznek fejlemények, a botrány lezárása pedig várhatóan még nagyon sok pénzébe fog kerülni a dán banknak.
Az ehhez hasonló ügyek természetesen erősen rombolják egy ország renoméját a nemzetközi befektetői körökben, így az észt szabályozói és felügyeleti hatóságok az ügy kirobbanása óta sokkal nagyobb szigorral lépnek fel a pénzmosás-gyanús tranzakciókkal szemben. A kormányra nagy nyomás nehezedik, mivel az Európa Tanács pénzmosás ellenes törvényeket vizsgáló bizottsága (MONEYVAL) folyamatosan monitorozza, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek-e a piszkos pénzek lebuktatása érdekében.
A hatóságok aggodalmát fokozza, hogy Észtország, felülve a kriptopénzek felfutása által indított divathullámra, számos kriptós cégnek adott otthont. Ez persze önmagában még nem lenne baj, ám a kriptopénzekről köztudott, hogy hatékony eszközöknek bizonyulnak a gyanús eredetű vagyonok elrejtésére és átmosására, de a zsarolóvírusos bandák is előszeretettel követelik a váltságdíjat ezekben a digitális pénznemekben.
A pénzmosás elleni küzdelem egy új fintech piacot is eredményezett: Észtországba egyre több gépi tanulást alkalmazó KYC-cég (ügyfélátvilágítást végző cég) telepedett le, amelyek a hagyományos bankoknak segítenek megfelelni a szabályozói előírásoknak, skálázható és költséghatékony módon. Ilyen vállalat a Veriff is, amely automatikusan ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát egy mesterséges intelligencia segítségével, amely számos technológia és viselkedési mutatót elemez.
Egy másik módszer, hogy az észt állam némileg növelte a piacra lépés korlátait. A digitális tárcákat és online pénzváltási tevékenységet folytató cégeknek el kell érniük a legalább 100 000 eurós tőkekövetelményt, hogy észt engedélyt kapjanak. A kriptotranzakciókkal foglalkozó cégeknek pedig legalább 250 000 eurót kell felmutatniuk az induláshoz. A módosítások emellett szigorú átvilágítási kötelezettségekkel és ellenőrzésekkel járnak. A vállalatok üzleti infrastruktúrájának egy részét is a balti országban kell majd elhelyezniük.
Címlapkép forrása: Getty Images
