Rendkívül turbulens gazdasági környezetben találta magát a hazai kkv szegmens. Milyen kihívásokkal szembesültek a cégek, van-e jól meghatározható stratégiájuk a helyzet kezelésére? Átmeneti vagy elhúzódó stagnálásra számíthatunk?
Győr Tamás: Azok a kkv-k, akik 2022-ben is sikeresen működnek, már több válságot is átélhettek. Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy a mostani egy tartós, mély válság lesz-e, vagy átmeneti visszaesés, de a stagnálás már biztos, hogy bekövetkezik. Az is látszik, hogy olyan, egymást felerősítő nehézségekkel kell most megküzdeni világszerte, mint például a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, az egyre inkább eszkalálódó nemzetközi gazdasági és politikai feszültségek.
Háborús gócpontok feszítik a világot, ráadásul a pénzügyi rendszer sincs egyensúlyban, nem véletlenül van mindenhol magas inflációs környezet és monetáris szigorítás.
A 2008-2009-es válsághoz képest azonban jóval optimistábban látom a jövőt, főként azért, mert most sokkal jobb helyzetben van a hazai gazdaság, a vállalatok és a munkaerőpiac is feszesebb, a munkanélküliség is alacsonyabb, mint korábban, ugyanakkor az is igaz, hogy az infláció sajnos természetszerűen erodálja a széles rétegeknél amúgy is alacsony szintű megtakarításokat. A kkv-k már rendelkeznek valamilyen szintű általános tapasztalattal ahhoz, hogy a mostani válságot hogyan kell kezelni. A bankszektor, mint a gazdaság motorja közben szerencsére nagyon jó egészségnek örvend, pont amiatt, mert a 2008-as válság után olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek biztosítják, hogy a bankok még egyszer ne tudjanak olyan állapotba kerülni, mint az 15 éve történt.
Ráadásul az akkori helyzethez képest sokkal nagyobb eszköztárral rendelkezünk – főleg jegybanki oldalon –, amelyek segítenek abban, hogy sokkal kevesebb vállalat váljon a legrosszabb esetben fizetésképtelenné. 2008 és 2013 között például 20 százalékkal csökkent a kkv hitelezés, „a pénz menekült a szektorból”. A megoldást erre akkor az NHP bevezetése nyújtotta, amely kedvezményes kamataival és rugalmas felhasználhatóságával – ráadásul elég nagy összeghatárig – újra lehetővé tette a beruházásokat, a versenyképesség növelését.
Ami a mostani helyzetet illeti, a különböző, kkv-kat érintő központi intézkedések, mint a hitelmoratórium és kamatstop, már most is nagy segítség a vállalatoknak, és valószínűleg újabb programok is indulnak majd. Ezek miatt rövidtávon nem lehet teljesen őszinte a bankok mosolya, de hosszabb távon mégiscsak a gazdaság, és azon belül a bankszektor érdekeit is szolgálják.
Minden szereplőnek az az érdeke, hogy fejlődő, prosperáló ügyfelek legyenek, nem pedig olyanok, amelyek végül csődeljárás alá kerülnek.
Daróczi Gábor, a CIB Bank kkv budapesti régióigazgatója szerint a jelenlegi környezet – bár időben nagyon közeli – kevéssé hasonlítható a koronavírus-járványhoz. Akkor egy nagyon sokkszerű hatást egy nagyon gyors felépülés és tettrekészség követett, ráadásul felerősítette a társadalmi szolidaritást is, ami erőt adott a cégeknek és az embereknek is. Az állami szereplők nagyon gyorsan léptek, erős monetáris eszközökkel avatkoztak be az adott szituációban, amely viszont az inflációt is elindította felfelé.
Most azért lényegesen lassabbak az intézkedések, és kisebb összegben vehetők igénybe a támogatott termékek, mint a járvány idején.
Persze az ország sem rendelkezik végtelen pénzmennyiséggel, ha úgy tetszik, elfogyott a puskapor egy része, másrészt most a fő fókusz az infláció letörése.
Bár megjelentek az első kkv-mentő programok, főként energiaintenzív iparágak számára, de a budapesti régióban ezek alulreprezentáltak, itt elsősorban a szolgáltatás, a kereskedelem, a logisztika, amelyek inkább jellemzők. Esetükben a legfontosabb tényező most, hogy a beszállítókon keresztül milyen árazási alkukat tudnak kiharcolni, illetve a vevőkre mekkora áremelést tudnak áthárítani. Jól látszik, hogy most azok a cégek is árat emelnek, akik az előző években nem tudtak, mert a verseny nem engedte, most viszont olyan a hangulat, hogy a vevők is könnyebben elfogadják a nagyobb arányú áremelést. Ez a vállalatoknak rövidtávon előnyös, azonban tovább erősíti az inflációs hatást, amely – ilyen mértékeben – egyértelműen káros a gazdaság szempontjából.
Such Sándor, a bank kkv kelet-magyarországi régióigazgatója: Összehasonlítva jelen válságközeli helyzetet a 2008-2009-es válsággal, én inkább az adósságszerkezet struktúrájának különbségét hangsúlyoznám. Míg akkor jellemzően a devizahitelek voltak túlsúlyban, ma a legtöbb esetben fix kamatozású forinthitelekkel rendelkeznek a vállalatok és a lakosság is. Bele se mernék gondolni, hogy mi lenne akkor, ha még mindig ott tartanánk, ahol 2008-2009-ben voltunk. Egy ilyen turbulens helyzetben egyébként is azt szoktuk javasolni az ügyfeleinknek, hogy az állandó költségeiket – amennyire tudják – igyekezzenek fixálni. Az euróban bevételt realizáló ügyfeleinknek tudunk euróalapú devizahitelt adni, de másnak nem.
A kkv szektor nem tehető ki még egyszer ekkora árfolyamkockázatnak.
Kelet-Magyarországon, ahol a mezőgazdaság felülreprezentált, kevesen léptek be az agrármoratóriumba, megfelelő tartalékokkal rendelkeznek az ügyfeleink, bár nagyon nehéz ezeket úgy felhasználni, ha nem tudják, hogy ennek a válságnak mikor lesz vége. A legfrissebb inflációs modellünk alapján úgy látjuk, hogy 2023 első negyedévében tetőzhet az infláció, és utána remélhetőleg elkezd csökkenni. Emiatt a kérdés csak az, hogy ezek a tartalékok, a likviditás meddig elég. Mi banki oldalról igyekszünk minden segítséget megadni a fizetőképesség erősítéséhez.
Mágó László, a bank kkv nyugat-magyarországi régióigazgatója: a Dunántúlon az ipari termelés és az autóipari beszállítók vannak túlsúlyban, akik abból a szempontból különleges helyzetben vannak, hogy más iparágakkal ellentétben évek óta több probléma is sújtja őket egyszerre. Még mindig komoly gond a chiphiány, a megsokszorozódott szállítási idők, ma egy új autóra akár éveket is várni kell. Az európai autóipar, ezáltal a beszállítói kör válaszúthoz ért. Az elmúlt egy-két év már egyértelműen az elektromobilitásról szól, amelyben a nagy európai szereplők kicsit lemaradtak, és most óriási forrásokat szükséges allokálniuk a fejlesztésekbe és a technológiai átállásba, mely nagyon komplex mérlegelést igényel.
Ez a folyamat Magyarországon is érezhető: azok a beszállítók, amelyek a belső égésű motorokhoz gyártanak alkatrészeket, hosszabb távon nehezebb helyzetbe kerülhetnek,
ezért esetükben különösen nagy szükség van a beruházásokra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.
Persze van számos olyan szereplő, amely például karosszériaelemeket vagy futóműalkatrészeket gyárt, azokra nincs nagy hatással ez a paradigmaváltás, hiszen a termékeik az elektromos autókhoz is közel változatlan formában kellenek.
A termelőtevékenység jellemzően nagyon energiaintenzív, amit különösen érint az energia- és alapanyag-áremelkedés. A gyármentő program nagyon nagy segítség számukra, és bár a jelenlegi környezet nem a legvonzóbb a nagy beruházások megvalósításához – miközben szerencsére erre is látunk számos példát –, az energetikai célú fejlesztések továbbra is támogatandók. Az iparág ráadásul folyamatos, akut munkaerőhiánnyal küzd, amit a gazdaság lassulása sem ellensúlyoz. Az egyszerűbb, betanított munkára külföldi munkavállalókat is lehet hozni, de a magasabb technológiai tudást igénylő gyártó- vagy fejlesztői munkákhoz hazai szakképzett mérnökökre van szükség. A nagy, nemzetközi cégeknek pedig óriási az elszívó ereje, amit nagyon nehéz kezelni.
A bankszektor a 2008-2009-es válság után teljesen behúzta a kéziféket, és szinte leállt a vállalati hitelezés, ami rendkívül hátráltatta a gyors gazdasági visszapattanást. Ma mekkora a bankok, ezen belül is a CIB hitelezési aktivitása? Változott-e valamit a kockázatvállalási hajlandóság, a kockázatkezelési gyakorlat?
Győr Tamás: A bankok kockázatvállalási hajlandósága nyilván valamelyest meg fog változni, így a miénk is, de összességében nem tervezzük a hitelezési aktivitásunk csökkentését, sőt, igyekszünk előre, a horizonton túlra is tekinteni, és megerősödve kikerülni a jelenlegi helyzetből. A meglévő, hitelezett ügyfeleink már most is tapasztalhatják, és még egy darabig biztosan fogják is, hogy megszaporodtak a kérdéseink, több találkozót, beszélgetést kezdeményezünk.
Az eddigieknél mélyebb kérdéseket teszünk fel, olyan területekre is rákérdezünk, amelyekre eddig soha, mint például az energiaköltségeikre, energiaszerződéseikre.
Bankként igyekszünk mindig objektív tények alapján dönteni, ezért összeállítottunk egy úgynevezett vektor- szektor-analízist, amely segítségével hatékonyan tudjuk mérlegelni a kockázatokat. Azonosítottunk tizenkilenc vektort (hatást), és a gazdaságot felosztottuk tizenhat szektorra, nem szigorúan a TEAOR szerinti tevékenységi körök, hanem a kockázati szempontok alapján. Megnéztük, hogy ezek a vektorok hogyan hatnak az adott iparágakban, mik a tendenciák, hol vannak a sérülékeny pontok, és külön értékeltük rövid- és középtávú kilátásait. Ezt folyamatosan frissítjük, és ehhez igazítjuk a kockázatkezelési gyakorlatunkat.
Ma általánosságban elmondható, hogy a bankszektor portfólióminősége kiváló, amely önbizalmat adhat az új hitelek kihelyezéséhez. Az év végére elérheti a 20%-ot is a teljes piaci kkv hitelállományának növekedése, nálunk ez 25-26% körül várható, vagyis gyorsabban növekszünk, mint a piac.
A piac feletti tempót – az egészséges prudencia mellett – továbbra is fenn kívánjuk tartani.
Daróczi Gábor: Nagyon fontos, hogy a vállalatok folyamatosan aktualizálják, és ha kell, akkor módosítsák az üzleti terveiket. Míg korábban például egy 5-7 éves üzleti stratégiára akár elég volt évente ránézni, a mai környezetben legalább negyedévente érdemes (lenne) áttekinteni és akár módosítani a számokon.
Egy-egy beruházás megtérülése például drasztikusan megváltozott: míg egy energetikai korszerűsítés 8-10 év alatt hozta vissza korábban az árát, ez ma akár 3 évre is csökkenhetett.
Más típusú beruházásoknál pont ellentétes lehet az előjel, lehet, hogy vannak olyanok, amelyek sokkal kisebb haszonnal kecsegtetnek, mintha a rájuk fordított forrásokat tartalékba helyeznék a cégek, így is védve a likviditásukat. A legelőnyösebb persze az, ha az ügyfelek velünk együtt nézik át a terveiket, együtt tekintjük át üzleti lehetőségeiket és a finanszírozási struktúrákat, hogy hogyan lehetne még jobb eredményeket elérni vagy a veszteségeket csökkenteni.
Sokkal hatékonyabb „menet közben” újratervezni, mint bankként akkor belépni a folyamatba, amikor már baj van.
Az elmúlt hónapok közbeszédét az infláción kívül az országot érintő aszálykárok témája uralta, amely több termény esetében is katasztrofális hozamokat eredményezett, egyes elemzések szerint 1000 milliárd forintos kárt okozva a nemzetgazdaságnak. Milyen helyzetből várhatják a gazdák az előttük álló kihívásokat?
Such Sándor: Az agrárium speciális helyzetben van a széleskörű támogatási rendszerek miatt, hiszen a területalapú támogatáson túl számos egyéb dotáció, kedvezményes hitel, és az aszálykárokat enyhítő segítség érkezik a szektorba. Az elmúlt néhány év ráadásul pénzügyileg elég jól sikerült az agrárium több ágazatában, ezért a professzionális gazdálkodók megfelelő mértékű tartalékkal rendelkezhetnek. Igaz, az idei év a súlyos szárazság miatt katasztrofális termést hozott, és ennek közvetlen pénzügyi hatása a megtakarításokat csökkentette, illetve számos vállalkozásnál likviditási problémát okozott. A kilátások egyfelől negatívak, mert az inputanyagok árai és termelésköltségei drasztikusan megemelkedtek, másfelől viszont jelenleg olyan az inflációs környezet, hogy az eddig érvényesíthetetlen áremeléseket most meg tudják lépni a termelők az élelmiszerfeldolgozók vagy a kereskedelem felé. A két tényező pedig kiegyenlítheti egymást.
A bank általános gyakorlatának megfelelően a hitelkérelmek elbírálásakor a szokásos pénzügyi adatokat és üzleti tervet bekérjük az ügyfeleinktől, és jelen válságközeli helyzetben több ágazatspecifikus kérdést is teszünk fel. Például az agrármoratóriumba belépő ügyfeleinknek egy cselekvési tervet is mellékelniük kell, hogy lássuk, hogyan fogják kezelni az idei év rendkívüli kihívásait.
A mezőgazdaság nagyon forrásigényes iparág, a hosszú termelési ciklusok, valamint a termelés magas állóeszközigénye miatt.
A 2015-2017 közötti években a társas vállalkozások adatai alapján 100 forint árbevétel eléréséhez 17-21 forint éves átlagos hitelállományra volt szüksége az ágazatnak, míg nemzetgazdasági szinten ez az érték 8 forint körül alakult, a 100 forint árbevételre jutó tárgyi eszköz pedig 80 forint, szemben a 37 forintos nemzetgazdasági átlaggal. Ezek az arányok napjainkban sem változtak számottevően.
Az agráriumot 2022-ben sújtó természeti és környezeti hatások (az évszázad legsúlyosabb aszálya, a szomszédunkban folyó háború, a megugró infláció) miatt fontos tudnunk, hogy a megnövekedett költségeket be tudják-e építeni az árképzésbe, át tudják-e hárítani a vevőkre a költségnövekedést, illetve, hogy milyen beruházásokat terveznek az energia- vagy termelés hatékonyságának növelésére. Most azok az ügyfelek vannak előnyben, akik már korábban is a termelékenységre fókuszáltak, úgy alakították át a gazdálkodásukat, hogy minél hatékonyabban tudjanak termelni.
Akik nem lépik meg a további fejlesztéseket, azok lemaradnak, és az életképesebbek felvásárolják őket. Ki fog alakulni egy koncentráció, hiába támogatja az EU és a kormány a törpegazdaságokat, a nagyobb méretűek lesznek versenyképesebbek.
Ezekhez a szinte kötelező érvényű beruházásokhoz, ahogy eddig is, most is számos segítséget tudunk nyújtani a hitelektől kezdve a támogatás előfinanszírozásáig. Nem fogjuk elengedni egy ügyfél kezét sem.
A nagyvállalati szegmensben közismert és kedvelt pénzügyi megoldás a faktoring és a treasury szolgáltatás. A kkv szektorban mennyire terjedtek el ezek, és használatukkal milyen előnyökre tehetnek szert a vállalatok?
Mágó László: Határozottan kijelenthető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az említett szolgáltatások iránt, a faktoring például egyértelműen egy válságkezelő termék. A faktoring azért is hatékony finanszírozási megoldás most, mert a bank egy zárt konstrukcióban a kockázat egy jelentős részét leveszi a beszállító válláról, a cég biztos lehet benne, hogy a leszállított áruért időben megkapja az adott összeget. Egy hitelminősítés esetén is pozitívan értékelik a bankok, ha az adott cég rendelkezik faktorkeretekkel, faktoringszerződésekkel, mert egyrészt könnyen ellenőrizhető a cash-flowban a faktorált bevétel, másrészt kicsit olyan, mintha a bank jelenléte erősebb nyomást helyezne a vevő fizetési hajlandóságára.
A CIB Bank ráadásul Magyarországon egyedüliként nyújt nemzetközi faktoringot is, így még szélesebb kör számára nyílik ki a termék használatának lehetősége.
A treasury pedig a forintárfolyam volatilitása miatt értékelődött fel az utóbbi hónapokban, az import-exportban érdekelt ügyfelek számára most kiemelten fontos az árfolyam fedezése. Itt is a limitek növekedését látjuk. Vannak még olyan megoldások, amelyek szintén segítséget jelenthetnek a cégeknek, például a mérlegoptimalizáló vagy követelésvásárlási konstrukciók.
A laikus szemlélő azt gondolhatná, hogy kedvezőtlen piaci környezetben számos cég kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a működését, és a tulajdonosok inkább értékesítenék a vállalatot. Keresleti oldalról viszont mindenki igyekszik inkább megőrizni a likviditását, és a nagyobb kiadásokat elhalasztani, nem vásárolni, a beruházásokat visszafogni. A piaci egyensúly logikája alapján a szűk kereslet – nagy kínálat relációja pedig alacsony tranzakciószámot és árakat eredményez. Milyen forgatókönyv érvényesül ma a cégvásárlásoknál az M&A (Merger and Acquisition) piacon?
Daróczi Gábor: A cégvásárlási tranzakciók az elmúlt öt évben nagyon felpörögtek, 2021-ben értek csúcsra mind számban, mind volumenben. Példátlan módon voltak olyan hónapok, amikor tízes nagyságrendű hiteligénylés kapcsolódott cégvásárláshoz. Le kell szögezni, hogy mi akkor tudunk részt venni egy M&A folyamatban, ha egy kkv vesz egy másik kkv-t, a nagyvállalati, sokkal nagyobb publicitást kapó felvásárlások más banki üzletághoz tartoznak.
Ez a piaci pezsgés mára teljesen alábbhagyott, a kamat- és hozamkörnyezet sem annyira vonzó, sok a bizonytalan tényező. Az egyik oldalon a befektetők alternatív hozamelvárása megváltozott: ha egy alacsonyabb kockázatú befektetés majdnem akkora hozammal kecsegtet, mint egy cégvásárlás, akkor természetesen inkább az előbbi mellett fognak dönteni. Számos egyéb tényező mellett fontos megemlíteni például a cégértékelés problémáját.
Egy akvizíció során az ár meghatározása a legelső és egyben talán legfontosabb lépés. Ezt általában nagy tanácsadó cégek végzik, de van egy általánosan bevett gyakorlat, az úgynevezett EBITDA („normál” működési eredmény) szorzó. Míg korábban egy befektetőnek, vásárlónak megérte 7-8-szoros szorzó áron megvenni egy céget, ma ez lehet, hogy a 3-4-szeres értéket sem éri el. Miért akarnám eladni a cégemet, ha fele annyit kínálnak érte, mint tavaly? Miért akarnék céget venni, ha ilyen bizonytalan a környezet?
Sem a vevő, sem az eladó nincs nyerő pozícióban, ezért a piac lassul, és egy darabig nem számítunk nagyobb felpörgésre.
A jelenlegi környezetben az ügyfeleknek nagyobb figyelemre, nagyobb empátiára van szükségük a bankok részéről. A CIB Bank mit tud tenni annak érdekében, hogy fennmaradjon és tovább erősödjön az ügyfelek bizalma?
Győr Tamás: Régóta azon dolgozunk, hogy az ügyfelekkel valódi partneri, bizalmi viszonyba kerüljünk. Így hatékonyabb és kellemesebb is a közös munka mindkét fél számára. Évekkel ezelőtt megfogalmaztuk a #szerethetőbankolás vízióját, ami ugyan minden kollégánk számára mást jelent, de közös célja, hogy egyrészt tegyük szerethetővé a bankolást ügyfeleink számára, másrészt a banki munkavégzést kollégáink számára. Az ügyfelek oldaláról ez egy kötetlenebb, barátságosabb, nemcsak a szűken vett szakmára koncentráló bankolást jelent: valódi partnerként kezeljük egymást.
Ugyanakkor ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a kollégák szeretnek itt dolgozni, elégedettek, motiváltak, lojálisak, és mindez lehetővé teszi, hogy valóban értő figyelemmel közeledjenek az ügyfelekhez. Enélkül nem megy, nem lesz hiteles, amit mutatunk magunkból.
Realisták vagyunk, nem gondoljuk, hogy mindig minden lépésünk szerethető, de törekedünk rá, hogy a kényelmetlen szituációkat is emberségesen, emberként kezeljük.
Nagyon fontos a transzparencia mindkét részről, és ha sokat beszélgetünk, főleg nehezebb időkben, abból mindig jó dolgok jönnek létre.
Címlapkép: CIB Bank, Fotók: CIB Bank, Stiller Ákos - Portfolio
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta.
