Jön a fintech különadó
Az új "extraprofitadókról" szóló kormányrendelet értelmében a pénzügyi tranzakciós illetéket a határon átnyúló szolgáltatásokat Magyarországon végző, de magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező szereplőkre is alkalmazni kell. Emlékezetes, a tranzakciós illetéket eredetileg ideiglenes különadóként vezették be, ám a rendkívül hatékony adóbeszedésre alkalmas adónemet kisebb változtatásokkal a normális üzletmenet részeként 2013 óta folyamatosan fenntartják.
A hazai bankszektor már évek óta lépéseket sürgetett, kiemelve, hogy a tranzakciós illeték a hazai bankszektort hozza versenyhátrányba a fintechekkel szemben, hiszen ők úgy tudnak ingyenes vagy kedvezőbb díjszabású szolgáltatást adni, hogy a hazai bankokkal ellentétben nem kell tranzakciós illetéket fizetniük. A mostani lépéssel jelentősen csökkenhet a szabályozásból eredő versenyhátrányuk, ugyanakkor a teljes pénzforgalmi bevételeik több mint harmadát tranzakciós illeték címén továbbra is befizetik a költségvetésbe, így örömük nem lehet felhőtlen.
50 milliárddal emelkedik
A tranzakciós illeték bevétele mintegy 50 milliárd forinttal emelkedik idén a költségvetési tervek szerinti 233 milliárd forinthoz képest azzal, hogy a pénzforgalmi tranzakciók mellett a kormány az értékpapír-vásárlásokat is megadóztatja az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer forintos általános tranzakciónkénti illetékmaximum mellett, és a befektetési vállalkozások mellett a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtókat is bevonja az adózói körbe. A társaságok 2022. július 1-jétől válhatnak az illetékfizetési kötelezettség alanyává, és legkésőbb 2022. szeptember 1-ig kötelesek bejelentkezni a NAV-hoz.
Az erről szóló kormányrendelet a tranzakciós illetéket bevezető törvényt módosítja úgy, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzőkre is kiterjeszti az illetékfizetési kötelezettséget. A szabályok értelmezésében kormányzati, szabályozói és a fintech oldalt képviselő személyekkel is beszéltünk, az ez alapján kirajzolódó képet mutatjuk most be.
Revolut – Rengeteg a kérdés
A mintegy 500 ezer magyar ügyféllel rendelkező Revolutot már valódi versenytársukként tartják számon a bankok, és gyakran számon kérték eddig a kormánytól, hogy ők miért nem fizetnek tranzakciós illetéket. Szakértői vélemények szerint azonban a fintech jó eséllyel vitathatja, hogy az általa nyújtott szolgáltatásoknak melyik része tekinthető határon átnyúló szolgáltatásnak, és melyik nem.
A pénzforgalomban általánosságban az IBAN számlaszám dönti el, hogy egy adott tranzakció melyik országhoz tartozik.
Ám a Revolut jelenleg semmilyen magyar IBAN-számú számlával nem rendelkezik.
Ugyanis a fintech idén április 1-től megszüntette a HU-val kezdődő magyar IBAN-számmal rendelkező gyűjtőszámláját, igaz, eddig úgy volt, dolgoznak azon, hogy ezt később visszahozzák. Az addig a Raiffeisennél vezetett forint gyűjtőszámla nem egyedileg címezhető, ügyfelenként kiosztott számlaszámot jelentett, hanem ügyfélazonosítókkal rendelték hozzá az ide érkező összegeket a Revolut-fiókokhoz. Miután ez megszűnt, a Litvániában vezetett, azaz litván IBAN-számú, de forintban vezetett számlaszámra váltottak.
Revolut Bank és Revolut Payments
A hazai revolutosok egy része még a július 1-jével szolgáltatását itt megszüntető londoni e-pénz kibocsátó licenccel rendelkező Revolut-leánynál van, ám ezt követően minden ügyfelet a litván székhelyű Revolut Bankhoz szerződtetnek át.
Amikor egy ügyfél feltölti a litván IBAN-nel rendelkező számláját egy hazai bankszámlaszámról utalással, az eleve tranzakciós illetékkel terhelt utalás, eddig is az volt. Igaz, ez a nagyon ritka eset, ugyanis a Revolut egyenlegeket leggyakrabban kártyával töltik fel (a kártyás illeték fix éves összeg, 500 vagy 800 forint, lásd később). Vitás tranzakció lehet azonban, amikor egymás között küldenek pénzt a revolutozók: ekkor a szolgáltató már a Litvániában nyilvántartott egyenlegek között végez terheléseket és jóváírásokat, melyek elvileg már nem számítanak határon átnyúló szolgáltatásnak, hiszen a szolgáltatás nem Magyarországon történik.
"Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy magyar ügyfél például Ausztriában bankszámlát nyit, ide pénzt küld, majd ott tranzaktálni kezd. Utóbbira már biztosan nem lehet az osztrák banktól tranzakciós illetéket szedni" – mondja egyik forrásunk.
Mivel a lakossági tranzakciók 20 ezer forintos összegig illetékmentességet élveznek, nem tudjuk, mekkora lenne a Revolut vagy bármelyik másik fintech esetében az említett illetékkötelezettség. De az valószínű, hogy a revolutos belső forgalom – ami a hazai szereplőknél a lakossági 20 ezer forint alatti tranzakciók kivételével jórészt illetékköteles – jó eséllyel kimaradhat a tranzakciós illeték fizetési kötelezettség alól.
Az, hogy a Revolut befizet-e ezek után bármekkora összeget, az a jogkövető magatartásán és a jogértelmezésén múlik.
És csak az után jön a 0,3 százalékos adó áthárításának kérdése, ha egyáltalán már tudják, mennyit kellene áthárítani. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy kormányzati oldalon még az sem feltétlenül egyértelmű, hogy a konkrét ügyféltranzakciók képezik-e az adó alapját. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati szándék szerint például azokat a tranzakciókat kellene „megfogni” a tranzakciós illetékkel, amikor a Revolut a feleslegessé váló forint likviditását átváltja/swappolja egy magyar szereplőnél, ám ezt a kérdést még vizsgálják.
A Revolut-kártyák esetében viszont úgy tűnik, hogy nem kétséges, hogy határon átnyúló szolgáltatásról van szó. A magyar ügyfeleknek kibocsátott érintéses plasztikok után tehát a rendelet értelmében be kell majd fizetni az évi 500 forintos egyszeri tranzakciós illetéket, amely akkor „élesedik”, ha az adott kártyát legalább egyszer használták (és ha az érintéses funkciót egyszer sem használják, akkor a díj mértéke 800 forint). Ha feltételezzük, hogy minden kártyabirtokos legalább egyszer fizet a plasztikjával érintésesen, akkor a Revolutot terhelő díj évente 250 millió forint körüli összeget tehet ki. A Revolut részvénykereskedési szolgáltatást is nyújt, de magyar ISIN-kódos értékpapírokat nem kínálnak, így az értékpapírokra kiterjesztett tranzakciós illeték nem érinti őket.
Wise
Az eredetileg nemzetközi átutalásokkal, pénzküldéssel foglalkozó fintech társaság, a Wise mára neobankká nőtte ki magát. A fintech 2020 őszén jelentette be, hogy közvetlen hozzáférést szerzett Magyarország fizetési rendszeréhez, egyébként Magyarország az első olyan ország az Európai Unióban, ahol pénzforgalmi szolgáltató licenccel rendelkező társaság ezt megtehette.
A társaság a csatlakozás óta magyar IBAN-számmal bíró forintszámlát is vezethet, vagyis az ügyfeleik fogadhatnak és küldhetnek (azonnali) belföldi utalásokat Magyarországon a többdevizás transferwiseos számláját használva. A közvetlen hozzáférés révén költséget takaríthatott meg a társaság, mely egy részét díjaik csökkentésében is érvényesítették az ügyfelek részére. Ugyanakkor a csatlakozás ellenére sem fizettek eddig határon átnyúló szolgáltatóként tranzakciós illetéket az államnak.
Azonban most úgy tűnik a megkérdezett szakértők szerint, hogy vélhetően esetükben nem kérdés, hogy a rendelet alapján az illetékfizetési kötelezettség teljes egészében úgy fog vonatkozni rájuk, mint a hazai bankokra. A Wise is rendelkezik hazai ügyfeleknek kibocsájtott kártyákkal, de azt nem tudjuk, hányan wise-oznak itthon. A Wise-nak elküldtük kérdéseinket, a válaszukra várunk.
PayPal és a kicsik
Szintén a tranzakciós illeték egyik új alanya lehet a PayPal online fizetésekben utazó társaság, mely esetében ugyanúgy felmerülnek azok a kérdések és kételyek, mint amelyeket a Revolut esetében bemutattunk. A PayPal esete annyiban különbözik a Revolutétól, hogy ők rendelkeznek hazai forint gyűjtőszámlával, de hogy ez mennyiben lesz fontos a szabály alkalmazása szempontjából, az egyelőre nem világos. A PayPalt nem tudtuk megkeresni kérdéseinkkel, hazai kommunikációs elérhetőséggel nem rendelkezik a társaság.
Szintén nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a kisebb jelenléttel rendelkező fintech cégekkel, akik elenyésző számú ügyféllel rendelkeznek. Nehezen elképzelhető, hogy pár százas ügyfélkörrel rendelkező fintechek jelentkezni fognak a NAV-nál, esetükben célszerű lehet valamilyen kedvezményképpen a „vonal alatti” szolgáltatókat mentesíteni az illetékfizetés alól, vagy egyszerűsített eljárást alkalmazni náluk.
Határon átnyúló szolgáltatás biztosítóknál
Biztosítók esetében egyébként az adózás úgy működik József-Polonyi Gábor Biztosítás és adózás c könyve szerint, hogy ha kockázat felmerülésének helye Magyarország, és a külföldi biztosító Magyarországon telephellyel nem rendelkezik, akkor a határon átnyúló szolgáltatása miatt felmerülő adókötelezettségét adóügyi képviselő teljesítheti. Az országok, tagállamok többségében kötelező adóügyi képviselőt igénybe venni, és belföldi adószámmal is kell rendelkezniük, regisztrálniuk kell az illetékes adóhatóságnál.
Áthárítás és ellenőrzés
Kérdéses, hogy az eddig kifejezetten olcsónak vagy ingyenesnek számító fintech szolgáltatók áthárítják-e az új terheket, a Revolut például azt válaszolta lapunknak, hogy még vizsgálják a kérdést, de minden piacukon betartják a szabályokat.
Ha úgy döntenek, hogy a 20 ezer forint feletti tranzakcióknál a 0,3 százalékos díjat az ügyfelekre áthárítják, az könnyen lehet, hogy a Revolut - illetve bármelyik fintech - egyik nagy vonzerejét, az ingyenesség vagy olcsóság mítoszát gyorsan tönkreteszi. Ugyanakkor vélhetően még ezzel az áremeléssel együtt is versenyképes maradna a szolgáltatásuk a hazai szereplőkével szemben.
A szolgáltatóknak mindenesetre „kreatívnak” kell lenniük, ha át akarják hárítani a tranzakciós illetéket, ugyanis az MNB figyelni fogja, ha díjakat emelnek.
Úgy tudjuk, a kormány szervei, a szabályozók közvetlenül nem látják az egyes tranzakciókat, ez alapján nem tudják szereplőnként ellenőrizni, hogy az egyes hazai bankok valóban annyi tranzakciós illetéket fizetnek és vallanak be, mint amennyit a forgalmuk indokol. De nagy vonalakban, nem szereplőkre bontva látják a forgalmi adatokat, ha nagy lenne az eltérés, biztosan lépnének.
A fizikailag jelen lévő szolgáltatóknál helyszíni ellenőrzésekkel, szúrópróba szerűen azonban képesek ellenőrizni, hogy a valóságnak megfelelően adóznak-e. Ugyanez azonban nem igaz a határon átnyúló szolgáltatókra, ha nem rendelkeznek helyi fiókteleppel, nem tudnak hova kivonulni egy esetleges ellenőrzés esetén sem. Nem életszerű, hogy magyar NAV-ellenőrök Litvániában vagy Luxembourgban tartanak majd helyszíni ellenőrzéseket.
Összességében úgy néz ki, hogy a kormány nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy a határon átnyúló fintech szolgáltatóknak is nekimegy a tranzakciós illetékkel, és meglehetősen bizonytalan, hogy képes lesz-e teljes mértékben érvényt szerezni akaratának. Nem csodálkoznánk, ha a július 1-jei hatályba lépésig vagy a társaságoknak előírt szeptemberi bejelentkezési határidőig a kormány még megtalálná a konkrétabb módját a célba vett tranzakciók megadóztatásának. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti megállapítások szakértői vélemények és háttérinformációk alapján készültek, így elképzelhető, hogy a várható viták végül más eredményt hoznak, mint ami a rendelkezésre álló információk alapján most a legvalószínűbb esetnek látszik.
A címlapkép forrása: Monika Skolimowska/picture alliance via Getty Images
