2020 nehéz év a gazdaság számára, minden szektor, így az agrárium is érintett. Mennyiben érintette a mezőgazdaságot a járványhelyzet?
A COVID-járvány miatt a gazdaság más területeihez hasonlóan az agrárgazdaságban is nőtt a bizonytalanság, elsősorban az átmeneti beszerzési és értékesítési problémák miatt. A járvány gazdasági hatásai mellett azonban több egyéb tényező még nagyobb szerepet játszott abban, hogy nehéz éve volt az agráriumnak.
Egy példával szemléltetve, ha egy rendkívül kedvezőtlen időjárású év negatív következményeit 100-nak vesszük, a pandémiás hatás az ágazatban nem fogja elérni az 50-et.
A növénytermesztésben a tavaszi aszály és az azt követő tetemes nyári esőzés miatt főleg a kalászosoknál gyengébb lett idén a termés. Ugyanakkor a tavaszi vetésű növényeknek, főleg a kukoricának, jót tett a sok csapadék, ami a hozamokban is megmutatkozik. A gyümölcstermesztésben a fagykár rendkívüli volt, ami a gyümölcsárak drasztikus drágulását hozta. Az állattenyésztők számára pedig a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés okozott idén többletkiadást és árbevétel csökkenést. Mindezek együttesen fejlesztési kényszerben tartják az ágazatot.
A korábbi években általános piaci nézet volt, hogy a mezőgazdaság a kevésbé kockázatos ágazatok közé sorolható finanszírozási szempontból. Mennyire változott ez meg az idei évben?
Az agrárium már 2008-ban, a pénzügyi-gazdasági világválság idején is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, és ez idén is így volt.
Általánosságban elmondható, hogy a gazdaság többi szereplőjéhez képest az ágazatban jóval kevesebb a csődesemény.
Az élelmiszer iránt a legsúlyosabb válságban sem esik vissza a kereslet, a folyamatos kereslet pedig stabil árbevételt és hitelezési szempontból megbízhatóságot jelent.
Ha már a hitelezést említi. Az agrárvállalkozások romló pénzügyi helyzetének tompítása érdekében több új agrárhitel-konstrukció is született, és módosultak a már futó finanszírozási programok feltételei is. Milyen finanszírozási lehetőségei vannak a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak?
A pandémia negatív hatásainak enyhítésére az év első felében több gazdaságélénkítő program is megjelent; a jegybank által indított NHP Hajrá, vagy a megújult Széchenyi Kártya Program. Ezek a piaci konstrukcióknál is kedvezőbb hitellehetőséget teremtettek a vállalkozások számára.
Ha a teljes vállalati ügyfélkört vizsgáljuk, a jegybanki NHP Hajrának volt a legnagyobb hatása, hiszen a program április 20-i indulása óta a hitelintézetek csaknem 14 ezer vállalkozással kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, amelyek összértéke meghaladta a 930 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok – ágazatok szerinti bontásban a harmadikként – ebből több mint 100 milliárd forintot igényeltek. Emellett igen népszerűek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói is, amelyek közül az Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, kamatmentes folyószámlahitelt biztosítva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Tapasztalataink szerint jelenleg leginkább a forgóeszköz-finanszírozási lehetőségek keresettek, de egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
Fontos kiemelni, hogy az Agrárminisztérium kamattámogatási programja is sikeres volt, például az eszközvásárlási kerete a várakozásnál is gyorsabban kimerült. A leghatékonyabb programok mindig azok, amelyeket a piac érthető feltételrendszer mellett gyorsan és egyszerűen tud igénybe venni, a bankszektor közvetítő szerepe mellett.
Milyen eredményeket hoztak a járvány miatti hitelkönnyítések? Mit gondol, várhatók a jövőben további kedvezményes hitel- és finanszírozási programok?
A jelenlegi járványhelyzet miatti hitelkönnyítések az agrárszegmensben a hitelbírálatok rövidülését, a kedvezőbb kamatkörnyezetet és kedvezőbb finanszírozási feltételeket tettek lehetővé. Ezeket a programokat nemrég meg is hosszabbították a jövő év közepéig, ami érinti a beruházásokat is. Ki kell emelni a Vidékfejlesztési Program kertészeti és állattenyésztési pályázatait, melyek esetében a rendelkezésre álló keretek többszörösére nyújtottak be igényt. Ezek elbírálását követően a beruházások a jövő évben indulnak. Megvalósításukat beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelekkel segítjük, építve a most futó programok kedvező kondícióira.
Mondhatjuk, hogy idén speciális körülmények között kellett együttműködnie a pénzintézeteknek és az ügyfeleknek. Tapasztaltak idén - korábban nem jellemző - nehéz helyzeteket? Szükség volt esetleg a felek részéről nagyobb rugalmasságra?
Mindig azt tarjuk szem előtt, hogy egy bank akkor tud sikeres lenni, ha ügyfelei is sikeresek. Ahogy sok partnerünknek, nekünk is gyorsan kellett reagálnunk a járványhelyzetre. A hiteltörlesztési moratórium időt adott a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak, a gazdaságélénkítő programok pedig új finanszírozási lehetőségeket teremtettek.
Az OTP Bank az elsők között tette elérhetővé új, támogatott hiteleit, amelyek segíthettek az átmeneti fizetési nehézségek áthidalásában. Az erre a célra legnépszerűbb folyószámlahitelek mellett támogatás-előfinanszírozásban, működési költségek fedezésében, vagy akár beruházásban, fejlesztésben is tudunk a piacinál kedvezőbb kamatozású megoldásokat kínálni. Továbbra is arra törekszünk, hogy minden partnerünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást. Itt nem pusztán a financiális háttérre gondolok, hanem a vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, komplex megoldásokat nyújtunk a céljaik eléréséhez.
A fejlesztések ösztönzése érdekében több pénzintézet is arra törekedett, hogy ebben az évben előrébb hozzák a támogatások előfinanszírozását. Az OTP Banknál mennyire volt cél és szempont a hitelezési folyamat felgyorsítása az agrárium szereplői számára?
Mindenféleképpen két külön kérdésről van szó: a támogatások előfinanszírozása minden évben fontos kérdés. Az OTP Bank 2005 óta rendelkezik a Területalapú támogatások előfinanszírozása, a Zöldkártya hitel és a Mezőgazdasági közvetlen támogatások előfinanszírozása konstrukciókkal, amelyeket 2013-tól faktorálás formájában is tudunk biztosítani, akár két év támogatásainak előzetes finanszírozásával.
Emellett ügyfeleinknek lehetőségük van a beruházási pályázatok kapcsolódó támogatások előfinanszírozására is, ahol a forrás a beruházás kezdetétől rendelkezésre áll. Idén azt tapasztaltuk, hogy azon ügyfelek is élnek ezzel a lehetőséggel, akik korábban nem használták ezt a megoldást. Fontos megemlíteni, hogy az NHP Hajrá program keretében lehetőség van államilag támogatott konstrukciók igénybevételére is.
Azt nem tapasztaltuk, hogy időben előrébb hozták volna a támogatások előfinanszírozását, hiszen azok a tényleges költségek felmerülésével vannak szoros összefüggésben.
A másik kérdés, a folyamatok felgyorsításával kapcsolatban azt lehet mondani, hogy ez folyamatos banki célkitűzés. Az NHP Hajrá program keretében a tíz napos feldolgozási határidőt kaptak a hitelintézetek, ám nálunk voltak olyan hitelkérelmi folyamatok, amelyeknél mindez 2-3 munkanapot vett csak igénybe. E téren az agár hitelek vonatkozásában nincs különbség, minden ágazatnak fontos a gyorsaság.
Milyen trendekre számít 2021-ben az agrárfinanszírozásban? Mi az, amire érdemes figyelni a piaci szereplőknek? Adna néhány gyakorlati tanácsot az agrárvállalkozóknak?
Az agráriumban - ahogyan idén is - várhatóan jövőre is tovább nő a hitelkihelyezés. Ennek oka egyrészt az EU-s programok, főleg a Vidékfejlesztési Program most záruló, vagy még nyitott pályázataihoz kapcsolódó finanszírozási igény, másrészt pedig a rendkívül kedvező finanszírozási környezet. Komoly feladatot fog jelenteni úgy a bankok, mint a termelők számára az új őstermelői rendszerhez kapcsolódó átrendeződés is. Az eddigi, több őstermelőt és jogi személyiséget érintő, gyakran több hitelszerződéssel rendelkező családi ’holdingok’ családi mezőgazdasági társasággá szerveződése a hitelszerződések átörökítését, esetleges összevonását és refinanszírozását is megkívánhatja, ami jelentős adminisztrációs feladatot fog jelenteni.
További kihívást jelent az uniós közös agrárpolitika (KAP) első átmeneti évében a specialitások kezelése, vagy éppen az állami termőföldek értékesítésében és az osztatlan közös tulajdon egyszerűsített felosztása által várhatóan generált termelői hitelkereslet kezelése is. Pótlólagos forrásként jelenhetnek meg az ágazatban a koronavírus miatti gazdasági krízist kezelő EU-s alapokból az agráriumnak jutó támogatások, amelyek várhatóan az agrárium digitalizációját, az öntözésfejlesztést célozzák majd. 2021-ben már mindenki fél szemmel az új KAP stratégiai tervezésére fog tekinteni, aszerint alakítva beruházásait, hogy azok által gazdálkodása minél inkább megfeleljen az új elvárásoknak. Így várhatóan tovább nő az érdeklődés a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák iránt úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben.
Egyre inkább előtérbe kerülhet az öntözés, aminek esetében a termelői közösségek komoly többlettámogatást kaphatnak a jövőben. És nem szabad elfeledkezni arról, hogy az új KAP által támasztott megnövekedett környezetvédelmi elvárások lassan a finanszírozásban is meg fognak jelenni, például valamilyen kedvezmény képében. Ezzel ismételten csak előnyben részesítve azokat, akik nem csupán ’rutinból’ gazdálkodnak, de egyre komolyabb adatháttérrel rendelkezve, arra építve irányítják gazdaságukat. Ezáltal az érintettek azt is igazolhatják már, hogy megfelelnek a környezetvédelmi elvárásoknak. Ennek okán
mindenkit arra bíztatok, hogy ragadja meg a lehetőségeket, és ruházzon be a jövőbe, modernizálja üzemét, használja ki a jelenlegi kedvező finanszírozási lehetőségeket.
Mert amit ma még csak lehetőségnek érzünk – legyen az digitalizáció, precíziós gazdálkodás, öntözés vagy bármely része a fenntarthatóbb gazdálkodásnak –, az holnap már kötelezővé válhat, súlyos támogatási pénzektől fosztva meg a lemaradókat, a mainál jóval nagyobb költséggel megterhelve azokat, akik holnapra halasztanák a felzárkózást.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
