Valószínűleg sok gazdag magyarnak máig nem tiszta, milyen esetben kellene bizalmi vagyonkezelőhöz vagy privátbankhoz fordulnia. Adódik tehát a kérdés: miben tud egy vagyonkezelő segíteni, amiben egy privátbank nem, és fordítva?
Kétféle, illetve az alapítvánnyal együtt háromféle bizalmi vagyonkezelési forma lehetséges: a családi (eseti), illetve az engedélyes bizalmi vagyonkezelő által történő vagyonkezelés, valamint a vagyonkezelő alapítvány.
A bizalmi vagyonkezelés nemcsak a szupergazdagok, a magyar Top 100 vagy Top 500 számára elérhető dolog. Hazánkban sokkal több családnak van százmilliós nagyságrendben vagyona. Mi azt gondoljuk, hogy akár minden családi vállalkozás fölé érdemes betenni legalább egy eseti bizalmi vagyonkezelést.
A bizalmi vagyonkezelésnek számos oka lehet: ezeknek az egyike generációváltás, tehát a vagyonnak az egyik generációtól a másiknak való átadása. A vagyonkezelőnek a dolga, hogy vigyázzon a vagyonra: védje a vagyont a külső veszélyektől, mint az örökösök különböző személyi hitelezői, válófélben lévő házastárs, de még a családon belüli vagyoni vitáktól is. A magyar szabályozás ilyen szempontból kifejezetten előnyös, mivel védi a vagyont a külső támadásoktól, tehát például a család egyéb üzleti tevékenységeinek a kockázataitól.
A privátbank csak likvid vagyont kezel, mi tudunk mást is – ingatlant, céget, műtárgyat, illetve gyakorlatilag bármilyen eszközt – kezelni, viszont a privátbank nem biztosítja azt a jogi vagyonvédelmet, amit a bizalmi vagyonkezelés a törvény erejénél fogva nyújtani képes.
Mennyire éles a verseny a bizalmi vagyonkezelők és a privátbankok között Magyarországon?
A bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki szolgáltatások két különböző, ám összefüggő szolgáltatás-csoport.
Mi nem versenytársként, hanem együttműködő partnerként, illetve az ügyfeleink számára szolgáltatóként tekintünk a privátbankokra. Minden magyar és jó pár külföldi privátbankkal jó kapcsolatot ápolunk.
A privátbankok az ügyfeleik likvid vagyonát kezelik, tehát különféle pénzpiaci eszközöket, értékpapírokat menedzselnek, míg a bizalmi vagyonkezelőknél mindenféle más eszköz is fellelhető, mint ingatlan, társasági részesedés, műkincs. A vagyonkezelési szolgáltatásnál nem a hozam elérése a cél, hanem elsősorban a jogi védelem megteremtése és fenntartása.
Hogy látja, mennyire megy nehezen a magyar piacon a generációváltás?
Lassan és nehezen. A cégtulajdonosoknál az első generáció az, amely most nyugdíjba készül.
Az alapító az esetek többségében egy erős egyéniség és mindig az a tévképzet alakul ki, hogy vele nem történhet semmi.
Másrészről az is tipikus magyar felfogás, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyunk.
Melyek az első lépések ilyen esetben?
Az első lépés az időben történő felismerés, amely a tulajdonos-alapító 40-es, 50-es éveiben már jó, ha megtörténik. Meg kell nézni, pontosan mit takar a vagyon, tehát szükség van egy részletes vagyonleltárra. Tudni kell azt is, hogy kik a lehetséges utódok, örökösök, van-e olyan a családban, aki tovább viszi majd a céget vagy családi vállalkozást. Ezután következhet a célok megfogalmazása, majd pedig az adott esetben legelőnyösebb megoldás kiválasztása, ezután pedig annak a kivitelezése, melybe beletartozhatnak a vagyon átalakítása, egyes elemek értékesítése, adott esetben a bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítvány létrehozása, valamint a végintézkedés.
Melyik áll közelebb a magyar ügyfelekhez: a bizalmi vagyonkezelő vagy a vagyonkezelői alapítvány?
Nálunk az alapítványok elterjedtsége miatt jobban értik a vagyonkezelő alapítványt, mint a bizalmi vagyonkezelést, ami mégiscsak egy szerződés, nem pedig jogi személy. Ám a vagyonkezelő alapítvány létesítése és fenntartása jóval költségesebb.
És ettől függetlenül is inkább ez utóbbi a népszerűbb?
Nem, bár jobban értik az alapítványt az emberek, a bizalmi vagyonkezelők elterjedtebbek itthon. Vagyonkezelői alapítványból nagyjából 1-2 létezik Magyarországon tudomásom szerint. Ennek egyik oka, hogy a vagyonkezelői alapítvány alapítására év eleje óta van lehetőség, miközben a bizalmi vagyonkezelők 5 éves múltra tekintenek vissza.
Hány olyan családról beszélhetünk itthon, akiknek megéri bizalmi vagyonkezelésben gondolkodniuk?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy nem csak a nagyon nagy vagyonok számára megfontolandó a bizalmi vagyonkezelés. Már egy középméretű vállalkozás, esetleg ingatlanportfólió, vagy különleges családi helyzetek – tartósan beteg vagy sérült gyerekek, hirtelen halálesetre való felkészülés – mind indokolttá tehet egy-egy vagyonkezelést, így tehát jó pár ezer, akár tízezer család is lehet érdekelt. Ugyanakkor az is igaz, hogy pár százmilliós vagyon alatt bizalmi vagyonkezelő céget megbízni csak indokolt, különleges esetben szoktak.
Amennyire rálátásuk engedi, az ügyfélvagyon likvid, tehát befektethető részét nézve melyek most a legnépszerűbb portfólióelemek?
A likvid vagyonnal kapcsolatban ügyfeleink számára banki szolgáltatót keresünk, tehát a kezelt vagyonok vonatkozásában is – néhány kivétellel – ugyanazok a használt pénzpiaci termékek. Nagy különbség tehát nincs, abban lehet inkább, hogy
vannak olyan befektetési lehetőségek, amelyek nem állnak nyitva a vagyonkezelők számára. Ilyen például a szuperállampapír is, amely csak magánszemélyek számára elérhető.
De privátbanknál meg tudják venni.
Azt kell itt megérteni, hogy mi az ügyfelei vagyunk a privátbanknak, mert mi a megrendelő megbízásából a kedvezményezett javára kezeljük a vagyont, s ahhoz a privátbank szolgáltatásait is igénybe vesszük. A privátbank nem szerez tulajdont a vagyon felett, a számla felett az ügyfél – bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő – rendelkezik.
A jogalkotó oldaláról látszik ebben bármilyen enyhítési lépés? Hiszen mégiscsak magánszemélyek vagyonát kezelik.
A Tartós Befektetési Számlával (TBSZ) kapcsolatban lesz módosítás, ez látszik egy készülő törvényjavaslatban, a lakossági állampapírok kapcsán azonban egyelőre nem tudunk ilyenről, de célunk, hogy a jövőben a magánszemélyekhez hasonlóan a vagyonkezelő is el tudjon járni ezekben az ügyekben.
Milyen költségekkel kell számolnia annak, aki bizalmi vagyonkezelőhöz fordul?
A bizalmi vagyonkezelés létrehozása létesítési költséggel jár, emellett van egy folyamatosan fennálló vagyonkezelési díj, amely tevékenység- vagy vagyonarányos attól függően, miről állapodunk meg az ügyféllel. Minden esetben éves jelentést teszünk az ügyfél felé, de a vagyonkezelés egész időtartama alatt folyamatos élő kapcsolat van az érdekeltekkel. Az általunk működtetett family office-ok esetén ez az élő kapcsolat széleskörű, gyakorlatilag 24/7 rendelkezésre állást biztosít, amely a tulajdonosokat megkíméli például a nem kívánt feladatoktól.
Kényes kérdés lehet, de vagyonosabb családnál talán relevánsabb: mennyire szeretik az ügyfelek a házassági szerződést?
Az emberek nem szeretnek beszélni róla, pedig fontos kérdés, főleg annak tudatában, hogy a házasságok fele ma már válással végződik. Ez azért is fontos, mivel az ügyfelek esetében a meglévő házasság jellemzően már nem az első házasság, tehát vannak olyan vagyonelemek, illetve utódok a korábbi házasságból, amelyekkel számolni kell a vagyon feltérképezés és vagyonkezelés kapcsán.
Azt szoktuk javasolni, hogy a házasság előtt megszerzett vagyont érdemes valamiféle vagyonkezelési struktúrába rakni, így elkerülhetőek a házassági szerződéssel együtt járó kényelmetlen helyzetek A házassági jog azt mondja, hogy a házasság előtt szerzett vagyonból származó hozam közös vagyon, de a vagyon értéknövekedése már nem. Éppen ez alól jelent mentességet a vagyon akkor, ha még a házasság előtt vagyonkezelőre van bízva.
A bizalmi vagyonkezelés egy pajzs, ami megvéd a külső veszélyektől, legyen az halál, betegség, politika, per vagy hatósági eljárás, válás vagy elhatalmasodó családi viszály. Ha csak az aggodalom csirája megjelenik a tulajdonos fejeben ilyen dolgokkal kapcsolatban, akkor jöjjön el hozzánk, és mi csendben tesszük a dolgunkat!
