A 90 napon túl késedelmes hitelek mellett a kisebb, 90 napon belüli hátralékok aránya is csökkent, a mostani 10%-nál kisebb arányt nem is találtunk a 2009-ig visszanyúló statisztikában. Határozottan javul tehát a lakosság hiteltörlesztési képessége.
A nem teljesítő hitelek állományában három hónap alatt megfigyelhető 183 milliárd forintos csökkenés kisebb részben, kevesebb mint 20%-ban valószínűleg annak köszönhető, hogy helyreállt egyes ügyfelek fizetőképessége. Ebben vélhetően már volt szerepe az MNB tavaly márciusi ajánlásának, amely megegyezésre és a törlesztés helyreállítása ösztönözte a feleket, vagyis a bankokat és ügyfeleiket. Úgy hírlik, ezek az ősszel tetőző kapcsolatfelvételek végül csak kis részben voltak sikeresek.
A csökkenés nagyobbik része az alábbi ábrán látható megugrásnak köszönhető: soha nem látott összegben adtak el nem teljesítő jelzáloghitelt a bankok. A 150,4 milliárd forintnyi nettó értékesítés nagy részét az Erste Bank novemberben az Intrum Justitia számára eladott állománya adhatja. A 19 milliárd forintos vételárat igen, az állomány pontos nagyságát azonban nem tették közzé a felek, így csak sejthetjük, hogy ez 100 milliárd forint felett lehetett.
Volt egy jelentős, közel 183 milliárd forintos követelésvásárlás is a bankpiacon, ami azonban bankok közötti állománymozgás volt, és döntő részben vélhetően az Axától az OTP-hez kerülő lakossági jelzáloghitel-állományt takarja. A fenti ábrán ezzel megtisztítottuk az adatokat, a lenti ábrán viszont látható, hogy ez az ügylet az említett erstés esettel együtt mekkora kiugrást okozott a statisztikákban.
Ha megnézzük, hogy a bankok megmaradt nem teljesítő hitelállománya hogy oszlik meg, akkor láthatjuk, hogy ezek 86%-a jelzálogfedezetű hitel. Itt maradt még tehát jó sok teendőjük a bankoknak a portfóliótisztítás során. Banki forrásaink szerint néhány, követeléseladásról szóló tárgyalás folyamatban van a bankszektorban.
A legnagyobb nem teljesítési aránnyal viszont a szabad felhasználású jelzáloghitelek után az autóhitelek küzdenek, itt is megoldatlan tehát még a probléma. A személyi kölcsönök, áruhitelek, és főleg a támogatott lakáshitelek viszont jól állnak. Előbbieknél, vagyis a fedezetlen fogyasztási hiteleknél a követelésvásárlói piac tisztította meg persze leginkább a banki mérlegeket.
A teljes nem teljesítő hitelállománnyal együtt az átstrukturált hitelek állománya is visszaesett 2016 végén. Az egy évvel korábbi 40,3%-ról 37,8%-ra csökkent viszont a 90 napon túl késedelmes hitelek (vagyis a sikertelen átstrukturálások) aránya e tartozások körében.
Végezetül még egy érdekes ábra: a késedelmes lakossági hitelek közel fele több mint egy éve nem fizető, a 90 napon túl hátralékos hitelek esetében pedig 87% az éven túl nem teljesítő hitelek aránya. Viszonylag alacsony tehát az újonnan nem teljesítővé váló hitelek jelentősége, ami szintén örvendetes jelenség.