Ákos Tamás: Az idei év a CIB Csoport számára az innováció felgyorsításának éve, aminek eredményeként a legmagasabb szolgáltatási színvonalon szolgáljuk ki ügyfeleinket hagyományos és digitális csatornákon. A cél az, hogy bankunk a leginnovatívabb hazai pénzintézetek egyikévé váljon, az ehhez szükséges fejlesztésekhez anyavállalatunk minden lehetséges erőforrást és támogatást megad. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy valaki 100 ezer, 1 millió vagy 10 millió ügyfélnek fejleszt egy megoldást, ezért a bankcsoporton belüli szinergiák nagy előnyt jelentenek.
Ez azt jelenti, hogy például egy olasz ügyfélnek ugyanaz a mobilbanki app lesz "olaszosítva", ami most Magyarországon nemrég megjelent?
Néha a piacok nagyon más irányba mennek el, vannak meghatározó különbségek az egyes országok között. De a keretrendszer ugyanaz, az ügyfél ugyanazt a "look and feel"-t kapja a desktopon, tableten és a mobilon is, tudja, hogy melyek az online elérhető funkcionalitások. Pár éven belül nagyon hasonló lesz, amit a nyugat- vagy kelet-európai ügyfelek tapasztalnak. Az anyabankunk ebben élen jár, néhány éve az egész kártyaoperációt centralizálta Zágrábban, és később a teljes befektetési alap operációt Pozsonyban. Mi a digitalizációban szeretnénk élen járó ország lenni a csoporton belül, ezért is örülünk, hogy egy 24 órás pénzügyi innovációs verseny, a Novathon #withCIB elsőként Magyarországon került megrendezésre, és a mobilapplikációt is elsőként nálunk vezettük be.
Egy bankcsoport szintű stratégiába hogyan fér bele, hogy ha egy startupnak van egy jó ötlete valamelyik piacon, és azt csoportszinten integrálják?
A Novathon #withCIB rendezvényünknek éppen az volt az alapkoncepciója, hogy hallgassunk meg új ötleteket, ösztönözzük az innovációt. Ráadásul ez nem is országos, hanem régiós rendezvény volt, együtt szerveztük meg az anyavállalattal. A lényeg, hogy ha van olyan jó gondolat, amit utána csoportszinten meg tudunk valósítani, akkor találjuk meg, tárgyaljuk le ezzel a csapattal, és akár vásároljuk meg, mint szolgáltatást, akár integráljuk a mi rendszereinkbe.
Ma a bankok maguk is jelentős IT-fejlesztői munkaerővel rendelkeznek, így adódik a kérdés, hogy milyen fejlesztéseket érdemes bankon belül megtartani, és melyeket érdemes ilyen módon megvenni?
Alapvetően a core kompetenciákat, tehát a banki alaprendszerek, digitális alapinfrastruktúra fejlesztéseket érdemes belső erőforrásokból megoldani. Ebben egyébként már nagyon szépen működik az átjárhatóság az országok között csoportszinten. Például volt néhány olyan fejlesztés, amelyben Milánóból, Zágrábból érkező kollégák segítettek nekünk, akik néhány hét alatt óriási eredményeket értek el. Tehát ez nemcsak országon belüli saját kompetencia, hanem csoporton belüli is. De abszolút nem zárkózunk el attól, ha valamilyen tudást csak kívülről tudunk megvenni.
A CIB nemrég jött ki egy új mobilbanki applikációval. Hányan használják ezt most?
Néhány hete indult, de már 28 ezren használják nap mint nap, és arra számítunk, hogy ez a szám exponenciálisan nőni fog. Azért is vagyunk optimisták, mert az Apple Store-ban, Google Play-ben nagyon jó értékeléseket kapott. Alapfunkcionalitással indult, de pár hét múlva lesz egy újabb funkcióbővítés, és a következő 2 évre is megvan a menetrendünk, hogy hogyan fog kibővülni új funkciókkal.
Melyek az app fejlesztésének következő állomásai?
Pár héten belül hozzáadjuk az új funkcionalitást, jön a mobil 2.0. Ennek keretében az alkalmazás már képes lesz ún. push (mobiltelefonra küldött automatizált és személyre szabott) üzeneteket küldeni, amely segíti majd az ügyfelek pénzügyeinek kezelését. Még idén szeretnénk az internetbankunkat is megújítani, valamint ezt követik felhő alapú bankfióki megoldások és digitalizált, papírmentes fióki ügyfélfolyamatok. Nagyon érdekes, hogy a lakossági hitelek 34 százalékát már valamilyen online csatornán kezdeményezték. Ezeket az ügyfeleket a Google-ön, honlapkalkulátoron, stratégiai online partneren keresztül értük el.
A külföldön már hódító P2P hitelezési platformok is ehhez hasonlóan működnek. Ezektől nem tartanak?
Mi ezt Magyarországon nem érezzük annyira erős fenyegetésnek, de még a régióban sem. Viszont sokkal jobban megérzi a bankcsoport például a Transferwise nevű alkalmazás hatását. Nagyon sok magyar dolgozik külföldön, és sokan ezzel oldják meg a pénzmozgást a két ország között. Ennek a használatát sokkal intenzívebbnek érezzük, és az erre adandó banki válasz lesz igazán fontos.
A digitalizációval rengeteg bank és ügyfél közötti tranzakció kerül át az online térbe. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb fiókra lesz szükség? Mire számítanak 5-10 éven belül?
A fiókhálózat mérete a CIB-nél is és az egész országban sokat csökkent az elmúlt években. Mostanra elért egy olyan szintet, ami már egy országos lefedettséghez elengedhetetlen. Ezért nem azt gondoljuk, hogy a fiókok számossága csökken tovább, hanem a fiók elrendezése, a fiókban használt funkciók változnak meg. Ma túlnyomó részt egy bankfiókban tranzakciók végrehajtása és adminisztráció történik. Szeretnénk elmenni egy olyan irányba, és ehhez kell még a szabályozóval való megegyezés is, ami a biztosítóknál már realitás. A biztosítási ügynökök ugyanis ma úgy kötnek meg egy biztosítást, hogy felcsapják a laptopot, bedugják az aláírópadot, az ügyfél aláírja és az ügynök pdf-ben küldi a szerződést, tehát nincs szükség papírra.
A bankoknál is abban bízunk, hogy még idén létrejöhet erre a szabályozói környezet, és akkor kiszorulnak a fiókokból a papírok, az aláírások, a hosszú folyamatok, és csak az marad ott, aminek ott is kell lennie: a személyre szóló tanácsadás. Az, hogy valaki milyen befektetési döntéseket hozzon, mi a fontos neki különböző időtávokon, hogy egy hiteldöntést felelősen hozzon meg, hogy milyen lehetőségei vannak lakásvásárlásnál, az a következő évtizedekben is professzionális banki szakemberek és ügyfelek beszélgetése alapján fog zajlani.
A cikk megjelenését a CIB Bank Zrt. támogatta.
